Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
76 A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. YI. FEJEZET. A hidrometriai szolgálat évi kiadványai. Az 1854 óta rendszeresített hidrometriai szolgálat a Szajna és mellékfolyóinak egész völgyében levő csapadékmérési és viz- mércze-állomások észleleteit évenkint összegyűjti és rendszeresen feldolgozva egybe állítja. Ezen eredmények 1866-ig terjedő sorozata Belgrandnak «La Seine» czimü müvében vannak foglalva. 1866 óta azonban a hidrometriai szolgálat évenkint külön adja ki ezen észleleteket és az azokból nyert eredményeket. A hidrometriai szolgálat ezen évi kiadványai, melyeknek tartalmát a következőkben ismertetjük, két részre oszlanak. Egyrészük tisztán az észlelési eredmények grafikai kitüntetését és rendszeres csoportosítását adja, a másik ugyanezen eredmények számbeli közlésével az illető év hidrológiai viszonyainak leírását, azoknak okszerű magyarázatát és a belőlük vonható következtetéseket is adja. I. A HIDROMETRIAI SZOLGÁLAT ÉVI GRAFIKONJAI. A hidrometriai szolgálat évenkint a szajnavölgyi összes csapadék és mérczeállásokat a közmunka ministerium «Pont et chaussees» osztályának kiadásában a hidrometriai osztály vezetőinek szerkesztésében megjelenő és «Observation» sur les cours d’eau et la pluie» («folyók és csapadékmérési észleletek») czimü kiadványban adja ki. Ezen kiadványok atlasz alakban megjelenő lapok gyűjteményét képezi, melyek a Szajnavölgy összes észlelési állomásainak eredményeit grafikai rajzokban tüntetik elő; szerkezetük és tartalmuk a következő : Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a kiadványok nem naptári év szerint, hanem hidrologiailag megkülönböztetett két fél év szerint vannak összeállítva; nevezetesen: a nyári évszak május elejétől október végéig és a téli évszak november kezdetétől ápril végéig. így az egy évi kiadvány az észleleteket május kezdetétől ápril végéig tartalmazza. Ezen beosztás oka, mely már a IV. fejezetben lett bővebben fejtegetve, a májustól-májusig tartó évnek hidrologiailag összetartozó voltában rejlik. Egy naptári évben ugyanis a különféle évszakoknak csak egyes részei volnának tekintetbe véve. A következőkben közlött ismertetés alapjául az 1885. évről szóló kiadvány vétetett. A vizállási grafikonok egyes hidrológiai tekintetben összetartozó gyüjtő-területi csoportokba vannak foglalva úgy, hogy egy-egy lap, egy ilyen terület-csoport összes vizmérczéinek vízállás vonalait tartalmazza. Öt ily csoport és ugyanannyi lap van és pedig: a Yonne és annak mellékfolyóira; a felső Szajna medenczéjének folyóíra a Marne « « az Aisne és Oise « « az alsó Szajna « « Minden ily csoport-lap előlapján az illető gyüjtő-területet, folyóit, és észlelési állomásait előtüntető kis léptékű helyzeti vázlat van, melyben az egyes gyüjtő-területek nagysága és azok vizátbocsátó vagy vizáthatlan voltuk külön jelzéssel van kitüntetve. A vízállások lapján az egész gyűjtő területi csoporthoz tartozó valamennyi folyó és azok mérczéinek vonala, felülről lefelé haladó sorrendben, vannak felrajzolva úgy, hogy egy mér- czének egy vízszintes sor van fentartva. E mellett a gyüjtő-területek geológiai alkotása és a torrens és nem torrens jelleg szerinti megkülönböztetés és csoportosítás, mely már többször említve volt, és az összes következtetések lán- czolatán végig húzódik, itt is meg van tartva. így a torrens jellegű folyók egymás alatt egy csoportban vannak összefoglalva. A mérczék felülről lefelé haladó sorrendjében a főfolyó két mércze-állomása közt betorkoló mellékfolyó vízállás-grafikonja és a főfolyó két illető mércze grafikonja közé van rajzolva. Az egész lap évszak szerinti (május—október és november—április) elválasztott két félből áll. — A napok 55 napos csoportok szerint vannak beosztva. — A napi vízállásokat előtüntető vonalon kívül, mely nem folytonos, hanem a napi áradásokat és apadásokat lépcső alakjában kitüntető lépcsőzetes vonalat képez, még a következő adatok foglaltatnak ezen lapon: Az első rovatban az illető folyó és mércze neve, a mécze 0 pontjának tenger fölötti magassága, a mércze 0 pontjában annak fennállása óta esetleg beállott változtatások, a vízállások változására befolyással biró esetleges körülmények (duzzasztó müvek, zsilipek stb.). Az illető mérczéhez tartozó összes gyűjtőterület nagysága, melyről e helyen a csapadék lefolyik. A vízállások vonalát tartalmazó vízszintes sorokban a következő magyarázó és tájékoztató adatok találhatók: Az eddig volt legkisebb viz, a legnevezetesebb áradások magassága tekintettel arra, hogy azok netalán jégdugulás vagy más hasonló okból származtak. A mércze-állomás körüli szakaszban mikor lép ki a folyó a mederből, mily mérczeállásnál kezdődik az árterületek elárasztása és mikor nevezhető az árvíz már veszedelmesnek, mily vízállásnál szűnik meg a hajózási forgalom, mindezen számadatok ott, a hol a mércze 0 pontja időközben megváltozott, az uj 0 pontokra vannak redukálva. A vízállások lépcsőzetesen kitüntetett vonalán a feltűnőbb vízállások külön számozással vannak kimutatva, mivel a grafikonoknak nem annyira a számadatok nyújtása, mint az összefüggés kimutatása lehet czélja. — A vízállások rovatában külön jelzéssel ki van tüntetve mikor a viz tiszta, kissé zavaros, vagy a hordaléktól nagyon zavaros volt, továbbá számszerinti kimutatás van" közölve, hogy az egész évben hány napig volt a viz tiszta, kissé zavaros, nagyon zavaros, álló jéggel, vagy jégzajlással. A folyók alsó szakaszán lévő mérczékre nézve, nemcsak a tényleg beállott, hanem az árvizjelzési szolgálat által előre jelzett vízállások is ki vannak tüntetve, a mi érdekes és az árviz- jelzés megbízhatóságát illető összehasonlításokra nyújt alkalmat. A vizállási lap utolsó rovatában végre, az illető mérczéhez tartozó gyűjtőterület geológiai alkotására és magának a folyó természetének jellegzésére szolgáló rövid tájékozható adatok
