Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 75 tanulmányozandó árviz csapadékmennyiség tekintetében leg- [ közelebb. Az árvizek magasságát és azok hatását a tanulmány akkép vizsgálja, hogy sorban tárgyalja minden mellékfolyó nagyobb feláradását és annak miképi keletkezését s lefolyását a legnagyobb részletességgel Írja le, megtartva itt is azon éles megkülönböztetést, mely a torrens és nyugodt jellegű folyók közt általában tétetik. A leírás igen érdekes és a lefolyt árvíznek mintegy analízisét képező része grafikonokkal van illusztrálva. Ugyanezen szakasz foglalkozik az árviz kulmináczió abszolút magasságának összehasonlításával az eddig volt legnevezetesebb árvizek magasságával, e czélból a legnevezetesebb árvizek vízmagasságai az 1882/3-ikival a fontosabb mérczékre nézve kivannak mutatva és ott, hol az összehasonlítás, valamely feltűnő körülményt szolgáltat, annak oka meg van magyarázva. Végül az árviz hatására és az okozott károkra nézve az elöntött területek nagyságára és a hajózásban beállott szünetekre nézve vannak adatok közölve. Egyike a legérdekesebb fejtegetéseknek az, mely az árhullámok leérkezésének gyorsaságával foglalkozik. E czélból egy grafikonban a vízszintes tengelyre a napok, a függélyesre a főbb mérczék távolságai vannak felrakva, még pedig a főfolyó alsó szakaszának egyik pontjától, mint kezdőponttól. A grafikonon előtüntetett vonal pedig mutatja, hogy a kulmináczió az egyes folyokon és annak egyes vizmérczéin, mikor állt be. Minden folyóra nézve a grafikonban egy vonal lévén, ezen vonalok összesége igen tanulságos képet nyújt az egész árviz lefolyásáról és főleg a kulminácziók miképi összehatásáról, nevezetesen : minél meredekebb az egyes folyóknak megfelelő vonalak, annál gyorsabban érkezik az árhullám, tehát az egyes folyók közt, azok torrens jellegére nézve, érdekes és fontos összehasonlítások tehetők, főleg szabályozási szempontból, esetleg átmetszések tervezésének, vagy egyéb a folyást gyorsító müvek szükségének elbírálásánál. A grafikonból továbbá tisztán láthatni, hogy az árviz alkalmával, mely folyók azok, melyek kulminácziója találkozik, hol találkoznak és találkozás után ezek leérkezési sebessége mikép módosul. Ezen grafikon az árvizjelzésre nézve is nagy szolgálatot tesz azáltal, hogy az egyes folyók áradásainak, mikor és mily mérvű számbavételére fontos adatokat nyújt és általa mindegyik áradás újabb alapokat szolgáltat a jövőre. Ezen grafikon nyomán a tanulmány minden folyóra nézve külön leírást ad az árhullám leérkezésének menetéről. Az árviz tömegéről azon számos vizsebesség mérések adnak számot, melyek eredményeiről már az előbbi szakaszban volt szó. Ezen sebességek, melyek úgy a főfolyón, mint a mellékfolyó több helyein, legnagyobb részben felületi sebességmérések alakjában történtek és azoknak 0‘8 része középsebességül elfogadva teljesítettek, újabb adatokat szolgáltattak a tömeg-görbe egyenletének helyesbítésére. A legnagyobb viz tömege 2200 és 2483 m3 közt találtatott. A méréseknél tett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az árterek a viz lefolyásánál csak csekély szereppel bírnak és inkább csak a viz raktározásában működnek közre. Az árvizjelzési szolgálatnak mikénti működését ezen árviz alkalmával a tanulmány külön fejezetben tárgyalja. Ezen árviz volt az első, melyben a szajnavölgyi árvizjelzési szolgálat uj reorganizált alakjában fejtette ki működését, és ekkor bizonyította be fényesen, úgy gyakorlati fontosságát, mint adatainak megbízhatóságát. A kellő időben előre jelzett vízmagasság lehetővé tették azt, hogy a töltések védképes állapotba való helyezése és egyébb szükséges intézkedések kellő időben való megtétele által az árvízkárok összehasonlithatlanul csekélyebbek voltak, mint azelőtt hasonló árvizek alkalmával. Hogy az előre jelzések a tényleg bekövetkezett vízállásokkal mikép egyeztek, azt a közölt grafikonból lehet legjobban megítélni, hol az előre jelzett és a tényleg bekövetkezett vízállások egymás mellé rajzoltattak és melyekből látható, hogy az előre- jelzett vízállások úgy a főfolyón, mint a mellékfolyókon a gyakorlatot teljesen kielégítő pontossággal úgy magasság, mint idő tekintetében is bekövetkeztek. A gyakorlati czél azt követelte, hogy a bekövetkezendő vízállás-maximum minél előbb közöltessék, de a korai előrejelzés mindig a pontosság rovására történik, mert közben felléphetnek oly körülmények, melyek a meghatározott maximumot alte- rálják. Az előrejelzések mikénti bekövetkezésére nézve példaképen a következőket közöljük: Mantes-ra nézve az első áradás maximuma már november 26-án 7‘70-re jeleztetett és az 7‘54 magasságban deczember 28-án be is következett. A második áradás január 5-ére 7‘70-nek jeleztetett és 7‘60 következett be. Az árvizjelzésnél használt szabályok azok voltak, melyek e tanulmány IV. fejezetében előadattak. Az előrejelzések úgy a Szajnán, mint a Marne, Aisne, Oise folyókon mindenütt a legjobban beváltak. Mint minden oly számításnál, hol gyakorlati tényezők szerepelnek, a vízállások előrekiszámitásánál is a használt gyakorlati koefficziensek minden fontosabb észlelés által újabb korrek- cziókat nyernek és pontosabbak lesznek. így ezen 1882/3. évi árviz észleletei is arra szolgáltak, hogy a IV. fejezetben említett és a feláradások kiszámításánál használt koefficziensek ponto- ( sabban meghatároztassanak. A mi az árvizjelzési szolgálat adminisztrácziójának működését illeti, úgy ez azon alakban, melyben az a III. fejezetben ismertetett, teljesen kielégítően és az érdekeltek teljes megelégedésére működött. Hogy az árvizjelezvények iránt mily nagy volt az érdeklődés, legjobban az bizonyítja, hogy ezen árviz tartama I alatt a kérelmezett és a központi hidrometriai szolgálat hivatala által kiadott jelezvények száma 5000 körül volt. A hidrometriai szolgálat fent ismertetett tanulmányaiból látható, hogy minden hidrologiailag nevezetesebb tüneményt alapo- i san tanulmányozva kettős czél lesz elérve. Egyrészt a szajna- 1 völgyi hidrológiai viszonyok körüli ismeretek köre lényegesen j kiterjesztetik, a csapadék és vizlevezetés közti viszonyok és összefüggés megállapítására újabb adatok nyeretnek, melyek mindmegannyi értékes adatot képeznek, másrészt pedig a nyert adatok az árvizjelzés pontosságának és megbízhatóságának folytonos növelésére szolgálnak. A fent leirt külön tanulmányokon kívül a kisebb fontosságú hidrológiai tünemények az évi jelentésekben tárgyaltatnak, ezeket a VI. fejezetben ismertetjük meg. 10*
