Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
72 A FRANCZÍAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJF.LZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. Természetes, hogy ezen tényező számos körülménytől függ, különösen az évszaktól, mert a nedves évszakban közel 1 és sokszor (a vizek földalatti összegyülemlésénél fogva) 1 -nél is nagyobb, mig a száraz évszakban igen kicsi. A lefolyási tényező meghatározására a meglevő adatokból és mérésekből számos kombináczió történt, sőt történtek ezenkívül a folyók felső szakaszain e czélból külön mérések is. A lefolyási koefficziens természetesen csak mint átlagérték szerepelhet. Az egész Szajna völgyére tett számítások a tényezőt átlag 0*17, a felső Szajnára 028-ra adták és pedig akkép, hogy egy bizonyos esőzés tartama alatt leesett és az állomások adataiból kivett csapadék mennyiségéből az egész területre esett vízmennyiség meghatároztatott és a víztömeg-mérésekkel összehason- littatott. Ily módon lettek minden geologiailag elkülönített terület csoportra, a lefolyási tényezők külön a nyári, külön a téli évszakra meghatározva. Egyes területeken e tárgyban részletesebb vizsgálatok eszközöltetvén, kitűnt, hogy egy bizonyos évsorozatban foglalt lefolyási tényezők értéke nagyon változó, de meg volt határozható, hogy annak a száraz és nedves, valamint átlagos jeleggel biró években milyen az értéke. — E tekintetben még egyes nagyobb völgy- zárgátak által képzett nagyobb medenczéken tétettek vizsgálatok, melyek eredményei általános fontosságúak. Ezek közül megemli- tendőnek tartjuk, hogy a Brenne völgyéken Has formatióban ezen tényező 058; a homokos talajban, mely 27:1 méteres vastagságban édesvízi mész altalajon feküdt, a kísérletek szerint a maximalis felszívódási képesség 120 liter óránként és HU méterenként; az Eure vizátbocsátó és tertiär képződményü talajnál a lefolyási tényező 0'14-nek találtatott, a vizáthatlan gránitos gyüjtő-területeken a tényező átlag 0"641, és annak változása az évszak szerint télen 1-245, tavaszkor 0*681, nyáron 0-272, őszkor 0-636. A különösen fontos, nagy árvizeknél számba veendő lefolyási tényezőkre különös súly lett fektetve és erre nézve külön számítások eszközöltettek. — így a Szajna 1876. évi nagy áradásaira Belgrand és Lemoine a gyüjtő-területekből észlelt csapadékból és a Párisnál lefolyt víztömegből a lefolyó árvíz tényezőjét 0'45-nek találták. Hasonló számítások eszközöltettek az 1882—1883. évi Szajna árvízre, melyben az egymásután levonult árhullámokra külön-külön meghatároztatott a lefolyás tényezője. így az első árvizhullámra 0-36, a másodikra 0-51, a kettőre együttvéve 0‘40 találtatott, a mi még azt is mutatja, hogy az első árhullámnál a leesett csapadék egy tekintélyes része a talaj felszívódása által megemésztetvén, sokkal kevesebb jut lefolyásra, mint a második árhullámnál, melynél a csapadék már vízzel telitett gyüjtő-terii- letre esvén, sokkal nagyobb része kerül lefolyásra. A fenti fejezetekben kivonatosan ismertetett azon legfontosabb pontok, melyek a Szajna hidrológiai tanulmányozásánál szem előtt tartattak, természetesen nem merítik ki e tárgyat. Ezek kiegészítéséül szolgálnak még a Belgrand la Seine czimü müvének ide vágó részei, valamint az egyes külön hidrológiai tanulmányok ismertetését tárgyaló V. és VIII. fejezetek. V. FEJEZET. A nevezetesebb hidrológiai tünemények különleges tanulmányozása. A hidrometriai szolgálat vezető közegei nem szorosan hivatalos minőségükből, hanem főleg az ügy iránti buzgalom és a tárgy iránti tudományos érdeklődésből kifolyólag, műszaki irodalmi téren is élénk működést fejtenek ki, melyben a fontosabb és általánosabb hidrológiai kérdések tárgyaltainak. Ezen irodalmi működésnek termékei és eredményei a hidrometriai szolgálatnak úgy tudományos, mint gyakorlati tekintetben igen nagy szolgálatot tesznek. Itt tehát karöltve jár az illető közegek tudományos és irodalmi működése magának a hivatal czéljainak fejlesztésével, a mi mindenesetre az utóbbinak tökéletesbitését lényegesen elősegíti. Főleg Belgrand és Lemoine azok, kiknek úgy magáról a Szajnáról, mint általán a hidrológiai viszonyokról irt tudományos és gyakorlati értékű munkáinak eredményei a szolgálatot lényegesen fejlesztették. Minden nevezetesebi) és hidrológiáikig feltűnőbb tünemény, úgymint: az igen száraz és az árvizes évek viszonyai, minden oldalról megvilágítva külön tanulmányok tárgyává tétettek. Ezen tanulmányok közül néhányat a következőkben röviden ismertetünk, főleg azért, mert ezek eredményei hivatalos használatba átmentek és értékes adatokat képeznek, másrészt azon eszmemenet megismertetése czéljából, a mely az ily feltűnőbb jelenségek tanulmányozásánál követve lett. Az említett munkálatok részint a franczia tudományos akadémia kiadványaiban, a hivatalos «Annales des ponts et chaus- sées» és «Atlas meteorologique»- bau, részint mint különálló munkálatok jelentek meg. I. AZ 1X74-IK ÉVI KIS VÍZRE VONATKOZÓ TANULMÁNY. Egy ily tanulmány, mely 1874. junius elején jelent meg szól a Szajnavölgyben 1874. évben valószínűleg bekövetkezendő rendkívüli kis vizekről. — E tanulmány czélja volt 4 hónapra előre jelezni azt, hogy a Szajnavölgy forrásai és folyói ezen idő alatt rendkívül kis vízmennyiséget fognak szolgáltatni. A Szajna völgyére számos év tapasztalataiból levont (és a IV. fejezetben közölt) törvények egyike kimondja, hogy a nyári évszakok alatt leesett tekintélyes csapadék a beszivódás és elpárolgás folytán a folyóvizek táplálásához lényeges mértékben hozzá nem járul, továbbá hogy ha a források május végén igen kis viz- hordattal bírnak, akkor a nyári évszak alatt az már nem igen nagyobbodik. A meglevő adatokból közelítőleg következtetéseket lehet vonni, hogy a téli évszak alatt leesett csapadékmennyiség és az ebből származó forrástáplálék mily viszonyban állanak és kitűnik, hogy egy száraz tél után okvetlenül csekély táplálékot fognak a folyóba szolgáltatni. Ezen általános alapon a tanulmány azon eredményt mondta ki, hogy tekintvén az 1874-et megelőző tél szárazságát, a folyók a nyár alatt csekély vizhordattal fognak bírni. Azt ugyan nem lehetett előre meghatározni, hogy az esőzések nem fognak-e bekövetkezni, de annyit igen, hogy még igen erős esőzések mellett is az árhullámok, melyek keletkezhetnek, csak igen alacso-
