Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANCZIAORSZÁGI UIDROMETRIAI ÉS ÁRV1ZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 69 a nyári, külön a téli évszakra, a csapadék-közepek, továbbá az előbb említett osztályozás szerint szétválasztott rendes száraz és vizbőveknek nevezhető csoportok vízállásainak közepe. Ezekből kitűnik, hogy: A legnagyobb árvizmagasságok és a legnagyobb közép-viz- állások nem esnek össze a legnagyobb csapadékmennyiségekkel biró évszakokkal; a csapadékok eloszlása, azon évszak, melyben azok észleltettek, a csapadékot megelőző időszak száraz vagy nedves volta, igen tekintélyes mérvben befolyásolják az összefüggést Vannak időszakok, melyek az észlelt legkisebb vízállások után tekintve szárazoknak látszanak, a melyek mégis a közép vízállásokat tekintetbe véve egy vagy több kisebb vizdus időközt tartalmaznak. Az évszakok szerinti elválasztás azonban sokkal élénkebben és világosabban tünteti elő az összefüggést a száraz és nedves időszakok csapadék és vízállásai közt, mintha a következtetések az egész évi közepekből vonattak volna. VI. A SZAJNA VÖLGY FOLYÓINAK VÍZMENNYISÉGEI. A hidrológiai adatok egyik legfontosabbja kétségkívül a folyó vízmennyisége. Ez adat a folyamszabályozás, hajózás és viz hasznosítás, de különösen az árvíz előre jelzésének kérdéseire nélkülözhetlen. Szükséges pedig a folyó víztömegét lehetőleg minden vízállásnál tudni, mi czélból különböző vízállásoknál történt viztömeg-meg- határozások utján azon összefüggés állapittatik meg, mely a vízállás és víztömeg közt létezik (tömeg-görbe). A Szajnavölgy folyóinak nagy részén különböző vízállásoknál történtek sebességmérések és víztömeg meghatározások, melyekről a VII. fejezetben tétetik említés. Ezen adatok azonban még távolról sem nevezhetők teljeseknek és azok folyton újakkal bővittettnek, a régiek pedig újabb mérések alapján tökéletesebbekkel pótoltatnak. A mi a mérések módját illeti, az említetteken kívül itt csak az jegyzendő meg, hogy úgy a direkt sebességmérés, valamint a felvételi adatok (szelvény és esésből) számítás utján történt viz- tömeg-meghatározásoknál a főczélzat az, hogy minél több, és ha nem is igen pontos, de a gyakorlat követelményeit megközelítő és pontosságukra nézve legalább egyenlő mérvűnek mondható adatok legyenek nyerhetők. Ezen adatok nagy része csak közelítő értékűek ugyan, de az ezen egyszerűbb módon beszerzett és lehetőleg számos adat már is becses anyagul szolgálnak, melyek azután idővel pontosabb mérések által tökéletesebbekkel lesznek helyettesítve. Mint emlittetett a víztömegek mérésének végczélja a vízállások és vízmennyiségek közti összefüggés, vagyis a «tömegei őrbe» egyenletének meghatározása. Ha valamely folyószakaszon különböző vízállásoknál a másodperczenként lefolyó víztömeg meghatároztatok, akkor a tömeg-görbe általános egyenletére a hidraulika tételei szerint a következő alak választatott: Q = hY HH hol Q = víztömeg H = a vízmagasság a meder közép feneke fölött. к — egy koefficiens, mely meghatározandó, i = a viszonyos esés i-re nézve elfogadván, hogy a magassággal lineáris összefüggésben áll, továbbá a mércze 0 pont magasságát a közép fenék fölött a-nak, a mérezén leolvasott vízállásokat H'-nek nevezvén a tömeggörbe egyenletéül I. Q = k]f(H' + af[a + b( H' + aj] szolgál. Ez a Cheysson-íéle általános egyenlet, mely elméleti utón a tömeg-görbe egyenletét adja, és mely a Szajnán alkalmazásban áll. De a gyakorlat szempontjából kellő számú mérési adat esetén egy empirikus képlet elfogadása sokkal czélszeriibb. Ha ugyanis a tömeg-görbe általánosan parabolának tekintetik és annak egyenlete Q = a + bH + cií2-nek vagy a 0 feletti magasságok tekintetbe vételével II. Q = a, + b{(H' — c) + c, — ( H—cf fogad tátik el, úgy ezen egyenlet alkalmazása és a mérések eredményeiből való megalkotása sokkal czélszerübbnek mutatkozott. А II. alatti egyenlet alkalmaztatott Boule által a Szajnának a Melun és Corbeillé hídnál lefolyó víztömegeire. Ezen egyenletben ax adja a 0 víznél lefolyó másodperczenkénti víztömeget, bx a nagyobbodó vízállással beálló víztömeg-szaporodásnak gyorsaságát jelenti közép víznél, Cj ugyanazt nagyobb vízállásnál. Megjegyzendő, hogy ezen általános elveken kívül a képletek alkalmazásánál tekintetbe vétetik, hogy a Szajnán konvenczioná- lis kisviznek elfogadott 1840-ik évi kis vízállás, a mederben történt szabályozások és a meder fejlődése következtében ma már mindenütt a legkisebb vizet jelenti és erre a víztömegek összefüggésénél tekintettel kellett lenni és kellő redukeziókat alkalmazni. A víztömegekre nézve még különösen megkülönböztetik az ugyanazon vízállásnál áradás és apadáskor lefolyó és egymástól lényegesen különböző víztömeget. Az elsorolt elvek alapul vétele mellett összeállittattak a Szajna és főbb mellékfolyóira a főbb fontosságú helyeken különböző vízállásoknál lefolyó másodperczenkénti víztömegek. így a Szajnának Párisnál lefolyó víztömegére Poiree, Bel- grand és Yandrey vizsgálatai és mérései szerint 0 víztől 8 méter vízállásig átlag közel 0’5 méteres vízállás közökben lettek a víztömegek meghatározva, (0 víznél 70 köbméter 8 méter vízállásnál 2140 köbméter). Ezen eredményekből Q= 110+ 180Я + 9Я2 egyenlet állíttatott fel. Ezenkívül még más az egyes különböző mérési eredményekből vont képletek állíttattak fel, melyek azonban eredményeikben lényegesen el nem térnek. Az igen fontos árvizekre főleg az 1876—1883 közt eszközölt 11 nagyviz mérések szolgáltatnak igen érdekes adatokat. Meg kell e helyen említeni, hogy a mérések nagyobb része úszókkal történt, és rendesen felületi sebességmérések történtek, ezek azután azon részletesebb mérések alapján, melyek csak némely helyen eszközöltettek, 0‘80 viszonya/ámmal középsebességgé alakíttattak át. A felületi és középsebesség közti viszonyszára értéke a
