Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
68 A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. A nyári évszakban fellépett nagy árvizek száma ezen idő alatt 7. A mi az árvizek egymásutánját illeti, erre nézve a 150 évről összeállított. grafikon ad érdekes képet, melyen minden évnek legnagyobb vízállása fel van rakva és melyen a feltűnő árvizek mily évi csoportokban való fellépése kitűnik. Ugyanezen grafikonnal kapcsolatban van az évi legkisebb vízállások grafikonja 150 évről kitüntetve, mely az árvíz grafikonnal együtt az illető év vízviszonyait j ellegzi. Hozzájárul ehhez még a külön nyári és téli évszaki vizállási közepek grafikonja, melyek együttvéve az általános vízviszonyokat élénk összhangzatban tüntetik fel és számos általános hidrológiai kérdéshez adnak becses következtetési alapot. Az árvizek magasságának összehasonlításánál figyelembe vétettek úgy az egyes müépitmények által (hidak, zsilipek, duzzasztó gátak) előidézett vizszinváltozások, valamint minden a meder «Regime »-jében előállott változás, melyek főleg a Páris körüli Szajna szakaszon történt nagymérvű munkálatokat tekintve igen lényeges befolyással bírnak a vizszinalakulására, és igy az általános vízviszonyok tanulmányozásánál okvetlenül tekintetbe veendők. с) A Szajna Icisvizeinek viszonyai Párisban. A kisvizek viszonyait, melyek első sorban a francziaországi élénk vizi forgalom és kifejlett vizhasznositás szempontjából igen fontosak, a párisi folyam szakaszon kitüntetni igen nehéz volt, mivel ott a számos duzzasztó mű, zsilip stb. kezelése a kis viz- szint nagyon befolyásolja. — Azért is az évi legkisebb vízállás helyett legczélszerübben a legkisebb vízállás beállta körüli 2 heti vízállás közepét kellett volna választani, melyben az említett körülmények befolyása közel kiegyenlítődik, de a régibb időkre ez nehéz lévén, mégis inkább a legkisebb vízállás lett kitüntetve. Az évi legkisebb vízállások grafikonja 150 évről összeállittat- ván, az ebből vont következtetések a következők: Különválasztva a csapadék tanulmányokból következtetett száraz és igen csapadékdus évcsoportokat, utóbbiakban a vízállás minden kilencz, előbbiekben minden három évben száll a 0 viz alá. Hasonló eredmények vannak a tulnedves és tulszáraz évcsoportokban a legkisebb vízállások mikénti bekövetkezésére összeállítva. Megjegyzendő azonban, hogy az évi legkisebb vízállás egyedid nem lehet jellegző az illető óv vagy évcsoport vízviszonyaira, és belőle azok száraz vagy nedves voltára általán következtetni nem lehet, mert ezt csak az ugyanott kitüntetett évi közép vízállással kapcsolatban lehet tenni. A havi közép vízállások alakulása. Az évi legkisebb és legnagyobb vízállásoknál sokkal jelleg- zőbbek az illető folyó regime-jére a havi legkisebb és legnagyobb vízállások tanulmányozása, de ezekre nézve csak a feltünőleg száraz vagy csapadékdus évekből vett adatok bírnak érdekkel. E czélból 1732 óta a legfeltűnőbb évekből összesen 24 évről állitattak egybe a vizállási grafikonok, melyekben a legnagyobb és legkisebb havi vízállás ki van tüntetve, miből ezen meteorolo- giailag is feltűnő éveknek néha különleges jellege látszik, miután olykor egy és ugyanazon évben feltünőleg nagy es feltíinöleg kis vízállások, tehát szélső állapotok léptek fel. Y. A CSAPADÉKMENNYISÉGEK ÉS VÍZÁLLÁSOK KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS. A csapadékmennyiségek és vízállások közti összefüggés kiderítése egyike a hidrológiai tanulmányozás legfontosabb részének. E tanulmányozás két irányban haladhat: mindenekelőtt tekintettel az általános csapadék-viszonyoknak az általános vízállásokkal való összefüggésére és azután egyes részletesebb tanulmányokra, melyek bizonyos idő és körülmények közt leesett csapadékra és az általa okozott vízállás közti összefüggésre vonatkoznak. — E helyen csak az általános összefüggésre vonatkozó tanulmányok lesznek ismertetve, a részletesebb tanulmányok ismertetése a VII. szakaszban az árvizjelzésnél fog következni. Az általános viszonyokra való tekintettel úgy, a mint ezen fejezet elején a csapadékokra vonatkozólag megemlitettett, kivált mindenek előtt puhatolandó a vizállási viszonyokra nézve is, hogy mely év vagy évszak nevezhető e tekintetben száraznak és melyik vizbőnek ? és hogy a két szempontból (csapadékok és vízállások szempontjából) száraznak vagy vizdusnak talált évek vagy évszakok miképen korrespondeálnak egymással. A csapadékokra vonatkozó tanulmányok eredményéből kitűnt, hogy a csapadék mennyiségét tekintve ugyan egy évnek egymásra következő évszakaszai gyakran teljesen különböző sőt ellentétes jelleget tüntetnek fel. A vízállások viszonyaiból kitűnt, hogy a Szajna nagy árvizei a téli évszakban következnek be, a nyári csapadékok pedig tekintélyes mérvben nem járulnak a vizek táplálásához vagy a nagy- vizek képzéséhez. így tehát az egész évi csapadéknak évszak szerinti elosztásától függ az, hogy a vízállásokkal mily összefüggésben van, mert lehet, hogy egy oly év, melynek évi csapadékösszege közepes és rendes értékkel bir, mégis feltűnő árvizeket mutat, ha ugyanis e csapadéknak legnagyobb része a télinek nevezett évszakba esett; más részt pedig egy csapadékdus évnek vizei kicsinyek lehetnek, ha a csapadék mennyiségének legnagyobb része a nyárinak nevezett évszakba esett. Ezen fontos összefüggés volt oka annak, hogy Belgrand és Dausse nyomán úgy a csapadékok, mint vízállások csoportosításában a meleg nyári évszak (május—október) hideg téli évszak (november—április) szerinti megkülönböztetés mindenütt keresztül vitetett. A téli évszak jellegzésére az abba eső legnagyobb viz magassága és a vízállások évszaki közepe, a nyári évszak jellegzésére pedig a vízállások évszaki közepe szolgál. Ily módon meg lett állapítva, hogy a párisi «pont d’ auster- litz»-i hídon levő mérczét alapul véve, ha a téli évszakban a vízállások közepe D26—2 méterig terjed, az közepes rendes évnek vehető, az 1*26 aluli közép vízállás száraz, a 2'00 felüli vízállás vizdús évet jelez. — A nyári évszakra a 0*31—0'60 méternyi közép-vizállás jelenti a közepes rendes természetű évet, e fölötti vagy alatti közép-vizállás, nedves vagy száraz évet jelent. Az 1873—1881-igterjedő évsorozatból összeállittattak, külön
