Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
66 A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAX ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. medréből. Az eddig volt legfontosabb kisvizek keltét és magas- ságát, a legfontosabb árvizek keltét és magasságát. A legkisebb és legnagyobb viz közti magasságot továbbá a a legfontosabb kisvizek és nagy vizeknél a lefolyó viztöm egeket az illető szakaszon, végül a jegyzetrovatban, a felsorolt adatokra vonatkozó egyes fontosabb megjegyzéseket. A mi főleg a kis és nagyvizek tömegeit illeti, bár erre igen gazdag adatanyag áll rendelkezésre, a hidrometriai szolgálat ezen adatokat rendkivüli fontosságuknál fogva, a mennyire csak lehet bőviteni és újabb mérések eredményeivel gazdagítani törekszik. Czélja ezen tökéletesbitésnek az, hogy minden főbb mérczére a legkisebb víztől a legnagyobb vízig a tömeggörbe szerkesztésére vagy egyenletének megalkotására elegendő adat legyen és pedig tekintettel arra, hogy ugyanazon vízállásoknál áradó vagy apadó víznél mennyi a lefolyó tömeg? A víztömegek méréseire vonatkozó adatok legnagyobbrészt a folyammérnöki (navigation) hivatalok és szakaszmérnökök által eszközölt mérésekből vagy számításokból vétettek. Mivel maga a hidrometriai szolgálat eddig vizsebesség mérésekkel nem foglalkozott. Ezen mérések közül a kisvizek tömegére elegendő pontos adatok léteznek, de a nagyvizek tömegére vonatkozó adatok hézagosak és sok helyen csak közelitő adatok állnak rendelkezésre, melyek csak közelitő módon történt méréseknek, vagy számításoknak eredményeit képezik. Ezek mint ideiglenes jellegű adatok tekintetnek. A mérések helyeire lehetőleg zárt szelvények és rendes folyószakaszok választattak. A fentemlitett táblázat egyik rovata adja a legnagyobb és legkisebb vízállások közti magassági különbséget, mint a mely szám a folyó feláradására és jellegére nézve igen fontos. Hason értelmű és fontosságú a folyó természetére azon viszony, mely a legkisebb víznél és a legnagyobb víznél lefolyó másodperczen- kinti víztömeg közt van. Erre nézve azon folyók, melyeken a víztömegekre nézve elegendő adat áll rendelkezésre, igen érdekes eredményeket szolgáltattak és ezek szerint a torrens és nem torrens folyók egy újabb osztályozási alapja képeztetett. így a teljesen vizáthatlan gyüjtő-területtel biró, tehát teljesen torrens jellegű folyókon a legnagyobb és legkisebb víztömeg közti viszonyszám 4000-en fölül van. A főleg vizáthatlan, de közben félig vízáteresztő talajú gyüjtő-területtel biró és még félig torrens (rapide) jellegű folyók- nál a viszony szám 4000 és 100 közt van. A nagyobb folyók, melyek nagyrészt a kevert jellegüekhez tartoznak, a viszonyszám 100 és 300 közt van. Azon folyók, melyeknél a viszonyszám 30-on alul van, nyugodt természetűek (tranguille). A folyók törzskönyvének pótlékául össze van állítva egy terjedelmes táblázatban minden egyes folyóra és annak minden mérczéjére külön: az illető mércze 0 pontjának magassága, az ártér elárasztását okozó viz, valamint a már árvíznek mondható viz magassága. Ezen kívül valamennyi nevezetes nagy- és kisviz, a legnagyobb és legkisebbnek feltüntetésével. Ezekhez, jegyzetképen, az egyes árvizek által előidézett elárasztás mérve is, valamint bizonyos helyek és helységek mikor és mily mérvben való veszélyeztetése, tájékozás czéljából ki van tüntetve. c) A kisvizek és források víztömegei. Tekintettel a Szajnavölgyben a vízhasznosítás, továbbá a hajózási csatornákon és csatornázott folyókon a viztáplálás nagy fontosságát, a kisvizek és források vízmennyiségeinek észlelése különös gonddal eszközöltetik. De ezeken kívül a forrásvizmeny- nyiségek és a kisvizek tömegei, kapcsolatban a vízállásokkal, még általános hidrológiai tekintetben is a folyó «regime»-jéré és ezen «regime»-ben előforduló változásokra nézve nagy fontossággal bírnak. A források víztartalmára évek sora óta vannak a Szajna völgyében kimerítő észleletek, melyek azoknak vizbőségére és egyéb viszonyaira vonatkoznak. Táblázati kimutatásban vannak közölve az egyes feltünőleg száraz, valamint a nedves évek és évszakokban a források táplálékai, és a fontosabb forrásoknak havonkint változó viztápláléka. Az eredményekből azután tanulságos következtetések vonatnak, melyek főleg a vizáthatlan talajnemek szerepére vonatkoznak. A tanulmányok ezen fejezetével, mivel azok specziális érde- küek, ezen ismertetésben bővebben nem foglalkozhatván, csak annyit lehet megjegyezni, hogy a hidrometriai szolgálat e tekintetben is a legbővebb és legkimeritőbb adatokat szolgáltatja, mely a vízhasznosítás számtalan kérdésére a lehető legkimeritőbb adatokat nyújtja. IV. A SZAJNA REGIME-JE PARISNÁL. A Szajna általános viszonyainak tanulmányozásán kívül, különösen a Páris melletti folyamszakasz az, a melynek vízviszonyai még külön a lehető legrészletesebb tanálmányozás tárgyává tétettek. Ezt tenni annál is indokoltabb volt, mivel vizállási, csapadékmérési és általában számos vízrajzi adatok e szakaszról a tizenhetedik század óta vannak, 173í2-dik év óta pedig egész részletes vizállás-adatok állnak rendelkezésre. Természetes, hogy az adatok ezen gazdag tárházában azon törvény és természeti tényezők azon összmiiködése, melyet főleg a folyóknál csak igen hosszú tartamú észlelésekből lehet kideríteni, kellő határozottsággal volt megállapítható. Ezen okból a hidrometriai szolgálat tanulmányainak ezen részével, általános érdeküknél fogva, e helyen bővebben foglalkozunk. a) A Szajna árvizeinek jellege Parisnál. Valamely folyószakasz árvizeinek tanulmányozásánál szükséges mindenekelőtt az árvizek általános jellegét és alakját vizsgálat alá venni. A feláradás mérve és gyorsasága, az árhullámok lehaladása úgy az anyafolyón, mint a mellékfolyókon külön- külön, a közreható tényezők száma és változékonyságánál fogva, már is beható vizsgálatot igényelnek, de ennél sokkal összetettebb ezen viszonyok tanulmányozása a folyó alsó szakaszán számos mellékfolyónak betorkolása alatt. Itt úgy az anyafolyó, mint a mellékfolyók, már magukban véve sem egyszerű, árvízi tüneményeinek összehatását, mely e szakaszon az árvizet eredményezi, kell kideríteni, hogy az árvizek
