Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A ERANCZIAORSzAgI HIUROMETRIAT ÉR ÁRVIZJELZÉRI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 65 A hó magassága. A hó alakjában leesett csapadékra, tekintettel annak az ár- vizjelzésnél számot tevő nagy fontosságára, annál is inkább különös tekintettel kell lenni, mivel a hó, illetőleg a belőle eredő vízmennyiség, észlelése nehéz. A rendes csapadékmérőben felfogott hó és annak megolvasztása által helyes adatot ritkán nyerhetünk, főleg a szélnek a felfogó edényre való hatása és a megolvasztásnál történő elpárolgás miatt. Azért az az aránylag leghelyesebb eljárás választatik, hogy egy szabadon álló, a vidék közepes hó magasságával biró helyen egy bizonyos D területről vett hómennyiség megolvasztása által nyert vízmennyiség álla- pittatik meg. A hónak különböző sűrűsége okozza azt, hogy még a hómérések adataiból sem számítható ki az annak elolvadásából eredő vízmennyiség. De azon megközelítő adatokra, mint a melyek kiszámítására a hóvastagság észlelésének eredménvei szolgálnak, ezen bizonytalan íszlelés elegendő. Azért is a hóvastagság észlelése a csapadékmérési állomásokon gondosan eszközöltetik. A hóvastagságok az ezekkel korrespondeáló vízmennyiségekre, valamint az olvadás mikénti bekövetkezésére, minden feltűnőbb tél-jelenségre külön vannak kimutatva és magyarázva és igy az analog esetekből a hóolvadás viszonyaira általánosabb következtetések vonhatók. Hőmérsékleti viszonyok. A csapadékviszonyokkal közel kapcsolatban álló hőmérsékleti viszonyokra nézve, melyek télen a hóolvadás és a talaj állapotára, nyáron az elpárolgási és a talaj beszivódási viszonyokra fontosak, táblázatilag vannak az egyes évek és hónapok minimális hőmérséklete és azok közepe kitüntetve. III. A FOLYÓVIZEK TANULMÁNYOZÁSA. A folyók összviszonyainak, természetének tanulmányozása, a mi legjellegzőbben a «Regime» kifejezéssel szokott jelöltetni, úgyszólván legfontosabb feladatát képezte a franczia vízrajzi szolgálatnak. Az egyes folyók életében, valamint a folyók összmüködésé- ben közreható tényezők mindegyikének külön ismerete és azoknak miképen való egymásra hatása képezi a folyók Regime-jének tanúim ányozását. Belgrand munkája a Szajnáról e tekintetben kétségkívül a létező hidrológiai tanulmányok között a legkiválóbb; az abban foglalt és később megbővitett anyag a hidrometriai szolgálatnak már egy kiváló kész tanulmányt szolgáltatott, melynek eredményeit csak tovább kellett fejleszteni. Mint a következő szakaszokból kitűnik, a folyók «Regime»- jének tanulmányozása Francziaországban és különösen a Szajnánál egy egész speczifikus módja a tanulmányozásnak, mely úgyszólván tisztán hidrológiai, miután kizárólag a vízviszonyokkal foglalkozik. A mederváltozási-viszonyok tanulmányozása, mely rendesen az előbbiekkel együtt jár, itt egészen háttérbe szorul és eddig nem képezte a hidrometriai szolgálat teendőit. A folyóvizek tanulmányozásának, a következőkben röviden Évkönyv. és kivonatilag ismertetett módja, csak általános vonásokban adja azt az utat, melyen a Szajnára vonatkozó tanulmányok haladtak a) A folyók «Bég ime»-jének tanulmányozása. Mint említve volt, ezen tanulmányozás egyrészt a vonatkozó vízrajzi adatok beszerzése és rendszeres összeállítása, másrészt az ezekből vonható általános következtetésekkel foglalkozik. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy az összes következtetések alapjául azon már említett osztályozás szolgál, mely az egyes fogyókat, természetűn és főleg gyüjtő-területük geológiai alkotása szerint, torrens és nyugodt jellegű íolyókra osztja. Ezen igy osztályozott folyóknál azután külön-külön meg- vizsgáltatik, hogy azok főleg az árvizek keletkezésénél mily szerepet visznek. így a Szajnának Montereau és Páris közti szakaszára kide- rittetett, hogy a torrens folyók csoportja (Yonne, Loing, felső Marne) az, mely a feláradásokat és az ebből keletkezett magas vizszint okozza, a nyugodt jellegű, nem torrens folyók (felső Szajna, alsó Marne) nagyvizei pedig az áradást sokáig táplálják és az elért magasságban fentartják. Természetes, hogy ezen összmüködés csak egyszeri feláradás esetében vehető észre tisztán és különíthető el, De a Szajna vízrendszerében, mint minden összetettebb vízrendszerben, a nagyobb árvizek nem egy egyetlen feláradásból eredő árhullám levonulásából, hanem a különféle mellékfolyók többszöri feláradásából adódnak össze. Ilyenkor azután gyakran történik, hogy a nyugodt folyónak egy lassú árhullámjával találkozik a torrens folyónak egy hirtelen és nagy magassággal levonuló árhullámja a mely ilyenkor a legveszedelmesebb árvizeket szokta okozni. Az egy vagy több árhullámnak összetalálkozásánál előálló összetettebb tünemények szétválasztása azonban igen nehéz és sok tanulmányt igényel annál is inkább, mivel a Szajnavölgy folyóinak nagy részére a fentjelzett osztályozást szorosan keresztülvinni alig lehet. Ezen folyók térmészetükre és gyüjtő-területük geológiai és lejtőségi viszonyaira nézve kevertek és nem tisztán torrens vagy nyugodt jellegűek. Hogy e tekintetben a tanulmányozás, különválasztás utján könnyítessék, az ily kevert jellegű folyó- medenczék kisebb, lehetőleg egyöntetű részekre osztatnak, melyeknek szerepe az összmüködésben, azután külön-külön sokkal könnyebben jellegezhető. b) A folyók törzskönyve. Az egész Szajna vízrendszerében összeható folyóvizek legfontosabb adatainak átnézetes kimutatására összeállittatott egy, legjobban a folyók törzskönyvének nevével illethető táblázat, mely a következő szerkezettel bir: Mindenekelőtt a folyók felülről lefelé haladva vannak szakaszonként és főbb mérczeállomások szerint felsorolva, minden folyónak egy rendszáma van, mely annak fontosságát és tekintélyes voltát jelzi. A Szajna maga mint fő folyó 0 rendszámmal, annak elsőrendű mellékfolyói 1,2... stb. folytatólagos rendszámokkal ellátvák, melyek a csekélyebb folyónál 3-ig emelkednek. Tartalmazza továbbá minden folyószakaszon a főbb fontosságú vizmérczék neveit, a mércze 0 pontok tengerfölötti magasságait, és azon átlag vízállást, melynél az illető szakaszon a folyó kilép 9
