Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

64 A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSÉ.

síkságon) a nyári évad csapadékösszege határozottan nagyobb 1 (átlag felével) mint a télié.

A csapadékok fentjelzett nyári és téli évszak szerinti eloszlásának tanulmányozására a Szajna völgyében egyátalán nagy súly lett fektetve, azért is, mivel a nyári és téli áradások, nemkülönben a kis vizeknek ezen csapadék adatokkal való összehasonlítása fontos következtetéseket szolgáltatott.

A gyüjtö-területnek főleg magas hegyvidékére, mely nagy csapadékmennyiségeivel a vízviszonyokban predominál két külön kimutatás van közölve, még pedig minden évről külön az illető állomás csapadékmennyisége és annak viszonya a legnagyobbhoz, továbbá minden állomásra külön bizonyos évek számából vett óvszaki közép és annak viszonya a legnagyobbhoz. — Egy ily kimutatás van a nyári és egy a téli évszakra szerkesztve.

Л száraz és nedves időszakok.

ügy a tisztán éghajlattani viszonyok, mint főleg a folyók vizállási adataival kapcsolatban, vízrajzi szempontból igen fontos annak szoros megállapítása, hogy egy folyamvölgyben, az ottani viszonyokra való tekintettel az egyes évszakok, évek, vagy évsorozatok mikor nevezendők szárazoknak és mikor nedveseknek. — A Szajna völgyében, tekintve a csapadékadatok gazdag anyagát, ezen megállapítás igen pontosan volt eszközölhető.

Alapul véve az egész Szajnavölgyre megállapított évi 683 mm. csapadékközepet, az egyes évek adatainak evvel való összehasonlítása szolgáltatott azok száraz, vagy nedves voltára adatokat.

Az egyes évek csapadékai, még pedig nemcsak az egész völgy illető évi középcsapadéka, hanem az egyes jellegző állomások csapadék-adatai összehasonlittattak az említett általános középpel és ebből azon következtetés lett vonva, hogy általában száraz vagy nedves évnek az nevezhető, melynek csapadékmérési koefficziense az egységtől 0'3-el, vagy ennél többel (-j- vagy — értelemben) eltér.

Azon évek, melyek csapadékmérő koefficziensében a különbség a 0‘3-at el nem éri, még nem nevezhetők feltünöleg száraz vagy nedveseknek és azok csapadékviszonyai elég normálisaknak mondhatók.

Ezen alapon az egyes évek területi csoportok és jellegző állomások szerint osztályozva, minden egyes, csapadékviszonyaira nézve feltűnőbb év ki van mutatva és evvel mintegy útmutatás van adva arra nézve, hogy mely évek azok, melyeknek mint feltűnőknek vizállásviszonyai a csapadékviszonyokkal kapcsolatban tanulmányozandók.

A száraz és nedves évek jellegzésére azonban az egész évi csapadékmennyiségek, mivel a naptári év meteorologiai tekintetben önkényes beosztás, nem oly jellegzök, mint az évszaki csapadékmennyiségek, és főleg a folyók vízviszonyaira nézve az évszakok szerinti szétválasztás annál fontosabb, mivel a csapadékmennyiségeknek a folyóvíz tömegére való befolyása lényegesen függ attól, hogy e csapadék meleg (május—október) vagy hideg évszak (november—április) alatt esett le.

Hogy az évszaki értékekre egy összehasonlítási alap nye- ressék, úgy mint fentebb az egész évi középre, úgy itt is egy bizonyos évsorozatból külön a hideg, külön a meleg évszakra a

Szajna egész medenczéje számára a mértani közép ki lett számítva (a nyári 399 mm., a téli 328 mm.).

Ezen középpel hasonlittattak össze azután az egyes évek évszakainak csapadékmennyisége és az ebből nyert csapadék- mérési-koefficziens szolgált az illető év vagy évsorozat évszakának jellegzésére.

Az évszakok csapadékviszonyainak tanulmányozására hidrológiai rendkívüli fontosságuknál fogva, úgy Belgrand, mint később a czentrálizált hidrometriai szolgálat különös súlyt fektetett és ezek számításaiban egész az 1690-ik évből származó csapadék adatokra ment vissza, különösen kiemelvén az igen száraz és nedves évszakokkal biró éveket és évsorozatokat.

így a feltünöleg száraz évszakok csapadékmérési koefficziense a nyárinál 0‘35-re, a télinél O'49-re sülyed. Egyes feltünöleg nedves években a nyári évszak koefficziense 1 '52, a télié 2‘06-ra emelkedett.

Az átlagos évszaki közepet alapul véve azon évek soroztat- nak a feltünöleg száraz vágy nedves évek sorába, melyek ezen középből 20%-al térnek el.

Hosszú észlelési sorozat állván rendelkezésre, ezekből közelítőleg megállapittatott, hogy hány évi turnusra esik egy száraz, illetőleg nedves év, és azok átlag mily közvetlen vagy megszakított egymásutánban követik egymást?

A csapadék-adatok más fontos csoportosításában az évi csapadékmennyiségek (évenként kitüntetve) a geologiailag összetartozó területekre vannak összeállítva, a mi az árvízi jelenségek és árvizjelzésre fontos.

Továbbá az egyes havi csapadékmennyiségek bizonyos észlelési évsorozatból egyes jellegzőbb állomásokra vannak kimutatva.

Záporesök és nagy intenzitása hosszabb tartamú csapadékok.

Számos kérdés megoldásánál szükség van nemcsak a havi és napi csapadékokra, hanem a nagyobb intenzitású záporesők csapadékmennyiségére. — Ily kérdések, a torrens jellegű felső vizek árvizjelzésén kívül, például: a hegyvidékhez közel főleg a vizáthatlan gyűjtő területtel biró vízfolyásokon a hidnyilások méreteinek megállapítása, a városi csatornázásoknál a csatornaméretek megállapítása, a vész-kiömlők szerkesztése stb.

De ezenkívül fontosak még a csapadékmennyiségek, a bizonyos folytonossággal nehány napig tartó, nagy intenzitású, vagy sokáig tartó országos esőknél, főleg a folyók felső szakaszain az árvizjelzésnél. Minélfogva szükséges volt ezeknek a rendes havi kimutatásoktól való elválasztása, és mint a hidrológiai jelenségekhez tartozó fontos tényezőknek külön összeállítása.

E czélból a feltűnőbb záporok és hosszabb tartamú intenzív esőzések adatai az egyes jellegzőbb állomásokra ki vannak mutatva és azok jelentősége az évi középcsapadékhoz való viszonyszám által kiemelve, ezen szám a Szajna völgyére átlag (H)7 és O'IO közt változik.

Főleg a felső hegyvidéki állomások erős intenzitású csapadékai, melyek hirtelen áradásokat szoktak okozni, vannak külön felemlítve.