Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

56

Á FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE.

Az aj alatt emlitett és a főfolyón s főbb mellékfolyóin levő elsőrendű árvizjelzési állomások működése.

Mint említve volt, az elsőrendű árvizjelzési állomások olyanok, melyek azon szakasz- vagy főmérnökök állomáshelyein vannak, kik az illető szakaszon, vagy folyón az árvizjelzési szolgálat teljesítésével megvannak bízva. Ezen állomások az aj alatt emlitett állomások teendőin kívül azon fontos feladatot végzik, hogy a beérkezett adatok alapján, a meglevő szabályok alkalmazása mellett, az egyes mérczéken a bekövetkezendő áradásokat előre jelzik, ezen jelzéseket a közigazgatás azon közegeivel és azon módon közük, mint a II. szakasz departemen- talis rendeletéiben elő van írva.

Ezen állomások tehát a közvetítő kapcsot képviselik, mely az árvizjelzés szoros tekhnikai és annak adminisztratív része közt létezik. Ennélfogva ezek működésének szervezésében különös prsczizitás és a viszonyokhoz való szoros alkalmazkodás annál fontosabb, mert csak akkor teljesiti az árvizjelzés hivatását teljes mértékben és áll helyzete magaslatán, ha az árvizhirek átadása az árvizjelzést eszközlő közigazgatási orgánumoknak kellő időben, gyorsan, pontosan és elegendő mérvben történik.

Az árvizjelzés teljesítésével, azaz a vízállásoknak előre meghatározásával megbízott állomásoknak két főteendője van: az első az árvízi hirdetmények (Avis de crues), a második az árvíz maximumára vonatkozó jelzések (Avertissement relatifs au maximum des crues), melyet árvízi «jelezvény»-nek fogunk nevezni.

Az elsőrendű jelzési állomások működése rendes teendőire (leolvasás, kis vizek naponkinti sürgönyzése stb.) úgy működnek, mint a Il-od rendűek.

De ezenkívül az elsőrendű árvizjelzési állomások működési szabályzata tartalmazza még a fentebb emlitett és az árvizhirek közlésére vonatkozó 2 fontos pontot és pedig:

Az árvizhirdetmény (Avis de crues) czélja értesíteni a helybeli lakosságot a már bekövetkezett árvizekről, ugyanis:

A mint a viz az illető mérczén azon magasságot elérte, mely már nagy víznek tekinthető és mely minden mérczénél az ottani viszonyoktól, az árhullám lehaladásának gyorsaságától, valamint a folyószakasz többé vagy kevésbbé torrens jellegétől függ. Az árvizjelzést teljesítő mérnök (G) minta szerint, az árvizhirdetmény t kiállítja, és azt rendesen a helyben levő, de esetleg más közvetítő utón azonnal a közigazgatás azon főbb tisztviselőinek küldi meg (prefét, alprefét, elöljáróság), kik a departementalis rendeletek értelmében azok terjesztésére kötelezvék. Ezen (G) jelezvények tartalma a következő :

Folyó, mércze, departement neve.

A mércze állása hány órakor, a folyó árad vagy apad-e ? Az összes feláradás, vagy apadás az utolsó hirdetmény (idő kitételével) kiadása óta. Az észlelt maximális vízállás és annak ideje. Ugyan ezen hirdetményen mint tájékoztató adatok ki vannak téve: a mérczén eddig észlelt legnevezetesebb nagy vizek magassága.

A mércze 0 pont magassága, a folyó mily vízállásnál lép ki a mederből, mily vízállás nevezhető közepes árvíznek ? és mily állásnál szünetel a hajózás ? Ezen kívül az áradásra vonatkozó egyéb nevezetes körülmények és figyelemre méltó tünemények soroltatnak fel.

Ha a viz a nagyobb árvizmagasságot eléri, úgy naponta két hasonló hirdetmény lesz kiadva, az egyik délelőtt 10 órakor, a másik délután.

Ezen árvizhirdetmények nemcsak a departementalis rendeletekben előirt, és azokat tovább terjeszteni-köteles, közigazgatási főbb tisztviselőknek továbbittatnak azonnal, hanem a helység legnevezetesebb pontjain: elöljáróság, folyammérnöki hivatal, mérczeállomáson, esetleg kikötőn, vasútállomáson, zsilipnél, hirdetmény alakjában közzététetnek, és ugyanekkor a vizmérczénél és folyammérnöki hivatalnál, ezen hirdetmények tartamáig, kék zászló tűzetik ki.

A méllékfolyók némely állomásain ezen hirdetmények az esetleg bekövetkezendő vízállásra nézve is tartalmaznak adatokat és jelzéseket, melyeket az illető mérnök a felülről nyert adatok alapján tett számításokból kombinált.

Az árvíz magasságának előre jelzése, az ár- vizjelezvények (Avertissement relatifs aa maximum des crues). Az árvizjelzést teljesítő mérnök, illetve hivatalnok, árvíz idején kétségkívül legfontosabb, de egyszersmind legnagyobb figyelmet igénylő feladata ezen pontban foglaltatik.

A mint a felülről érkezett csapadék és vizállási értesítések, nemkülönben az esetleg a központból vett értesítések után ítélve, egy veszélyes jellegű árvíz várható, az árvizjelzést teljesítő mérnök a nyert adatok alapján a rendelkezésre álló szabályok és megállapított módok szerint kiszámítja oly pontosan, a mint csak lehet, a bekövetkezendő vízállást.

Ha ezen kiszámított vízállás eléri azon magasságot, mely az illető szakaszon már árvizet jelent és mely rendeletileg meg van határozva, akkor ezen előre kiszámított vízállást és a vonatkozó körülményeket egy «árvízi jelezvény» alakjában kiadja és közzéteszi (H) minta).

Az árvízi jelezvény az árvizjelzést teljesítő mérnök saját hivatalán, valamint a közhivataloknál kifüggesztetik, azonkívül egy- egy példány sürgönyileg, vagy direkt azon közigazgatási hivatalnokoknak küldetik, kik a departementális rendeletek értelmében azok továbbítására köteleztetnek, ugyan csak ezen előrejelzés kö- zöltetik az alább levő szakaszok főmérnökeivel és mérnökeivel ; a rendeletekben már jelzett kék zászló pedig ekkor kitüzetik.

Ezen előrejelzésben foglalt vízállások kiszámítására tett kombinácziók egy külön könyvbe jegyeztetnek és megőriztetnek a kiadott jelezvények másolatával együtt, melyeket legalább egy évig meg kell az illető mérnöki hivatalnak őrizni, valamint a felülről nyert értesítéseket is, hogy a felelősség kérdését illető minden pontra még később is megfelelhessen.

Az árvízi előre jelzés a következőket tartalmazza (H) minta).

A departement, folyó és vizmércze neve, a mércze az napi és múlt napi állása, eddig volt 3—4 legnevezetesebb árvíz éve és azok magassága ezen mérczén.

A mércze 0 pont tenger feletti magassága, azon vízállás, melynél a mederből kilép, melynél a nagyobb mérvű elöntések kezdődnek és melynél a hajózás megszűnik. Ezen tájékoztató adatok az értesítés egyik felére vannak jegyezve. A másik fele tartalmazza a tulajdonképeni árvizjelzést. Ugyanis a felső állomásokon, a hol a nyert csapadék-jelzésekből kiindulólag történik az árvíz előrejelzése, kimondja, hogy a

............mérczén a nyert ada