Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANCZIAORSZÁGI HIDfiOMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 57 tok szerint valószínűleg egy (közepes, nagy, vagy rendkívüli nagy) áradás fog mutatkozni. Ott a hol a rendelkezésre álló adatok már a felső mérczéken is pontosabb következtetést engednek vonni, és az összes alsó mérczéken a jelzés így hangzik: Az ............előre jelzett árvíz a ............mérczén valószínűleg...............áradásnak fog megfelelni, minek folytán a.............mérczén valószínűleg..............magasság fog eléretni. Ez alatt az árvíz bekövetkezésére vonatkozó egyéb jegyzetek, vagy hogy az árviz-maximum körülbelül mikorra várható, valamint egyéb idevonatkozó körülmények vannak fölvéve. Ezen árvízi előreértesitések kisebb áradásoknál fehér, nagyobbaknál kékszinüek, úgy hogy már a szin is figyelmeztesse az érdekelteket a közeledő árvíz mérvére. Az előbbiekben- említett árvízi hirdetmény és jelezvény kiadásának időpontja közti különbség az, hogy a (rendeletileg meghatározott) veszélyes vízállás történendő bekövetkezését a «jelezvény» (2—4 nappal) előre jelzi, mig ha ezen vízállás már bekövetkezett, azt az «árvízi hirdetmény» hozza tudomásra. Árvizjelezvény minden újabb felső áradásnál újból kiadatik a nyert újabb adatok nyomán. A mellékfolyókon szervezett lokális árvizjelzési szolgálat, mely az illető mellékfolyón levő szakaszmérnök, illetve a depar- tement mérnökére van bízva, magában véve szükebb körben ép úgy működik, mint a központi árvizjelzési szolgálat. AH. és II. alatt említett árvizjelzési állomásokra vonatkozó rendeletek tehát lényegükben egyeznek a fentebb ismertetettekkel, csak hogy a lokális árvizjelzés a mellékfolyókon maisokkal inkább alkalmazkodik a helyi körülményekhez, mint a központi hálózatba tartozó árvizjelzés. Itt ugyanis számolva a körülményekkel, a lokális árvizjelzést teljesítő mérnökök utasításai nem oly egyöntetűek, mint a fő- folyónál; sok helyen ennek működése csak arra szorítkozik, hogy árvízi hirdetményt ad ki (Avis des erues), mely az árvíz beálltát a közigazgatási és tekhnikai hatóságokkal közli, másutt a nagyobb mellékfolyóknál a főfolyóhoz hasonlóan működik és a bekövetkezendő vízállás előre kiszámítását is teljesiti. Egyébként nagyban befolyásoltatok az illető árvizjelzést teljesítő állomás működése azáltal, hogy az állomás ki által kezeltetik ? sok helyen a kezelés a csatornafentartást vezető ellenőr által teljesítetvén, ilyenkor az árvizmaximum előre kiszámítása nem történik meg és az árvizjelzés csak a beállt magas viz jelzésére szorítkozik. Néhol az árvizjelzéssel kapcsolatban a rendeletek azon intézkedéseket (zsilipbezárás, duzzasztó gátak lefektetése stb.) tartalmazza, mikre nézve az illető közegeknek azonnal intézkedni kell. A lokális árvizjelzés keretébe tartozó másodrendű árvizjelzési állomások működése sem oly szabályos és egyöntetű, mint a főfolyónál, itt is a helyi körülmények befolyása, az árhullámok leérkezésének gyorsasága sok oly intézkedést tesz szükségessé, melyek a főfolyónál nem szerepeltek. így a mellékfolyók legfelső szakaszain vannak oly mérezék, melyek rendes körülmények közt nem is jegyeztetnek és csak mikor a felső csapadékmérő állomások nagyobb csapadékokat jelentenek, vagy a mérczéken a viz bizonyos magasságot elér, akkor kezdődik azok leolvasása és működése mint árvízÉvkönyv. jelzési mérezéké, melyek akkor külön kirendelt biztosok által kezeltetnek. A lokális árvizjelzés állomásainak működésére nézve a nevezetesebb megjegyzendők a következőkben foglalhatók. Az an) alatt említett elsőrendű lokális árvizjelzési állomások működésére vonatkozó rendeletek. Ezen állomások általában úgy működnek, mint a főfolyókon levő és al. alatt leirt elsőrendű árvizjelzési állomások, csakhogy azok működési köre szükebb és korlátoltabb. A napi feljegyzéseknek a fontosabb mérczéknél nagyobb vízkor, postai illetve sürgönyi jelzései ép olyanok mint az al. alattiak, csak az árvízi hirdetmény és árvízi jelezvény kiadására nézve van különbség, nevezetesen a mellékfolyókon nem mindig lehetséges az árvizjelzést mérnöki hivatalra, vagy eléggé hivatott mérnöki közegre bízni; ily esetben azután az árvizjelzés csak a bekövetkezett árvizmagasságnak hirdetmény alakjában való kiadása és továbbításából áll, «jelezvény» azonban nem adatik ki. Az árvizjelzés egész menete ezenkívül tökéletesen azonos a fő- folyóéval, sőt a fontosabb állomásokon, a hol arra hivatott mérnöki közeg van, attól semmiben sem tér el, s ott «jelezvény» adatik ki. Ezen pontra nézve megjegyzendő még, hogy a kis mellékfolyók felső szakaszain (mint már említve volt) kirendelt biztosok az árvizjelzést az illető helységek elöljáróival közösen kötelesek teljesíteni, és minden fontosabb mozzanatról az illető szakaszmérnököt értesíteni. Az ily felső árvizjelzési állomások működése egyátalán a többiektől abban különbözik lényegesen, hogy ott a mérezék csak az áradás közeledtével lesznek a szakaszmérnök részéről kirendelt biztos által leolvasva. Ezen biztos, ki ezen időre mint mérczejegyző és mint árvizjelző szerepel, a mérnöktől erre egy általános és e czélból külön szerkesztett utasítást kap. A bu. alatt említett másodrendű lokális árvizjelzési állomásokra nézve, melyek a lokális vizjelzésben ép úgy működnek, mint az an, alatt említettek, az általános árvizjelzés körében csak annyi jegyzendő meg, bog}- azok működése szükebb körre terjedvén, jelentéseiket csak a szakaszmémökhöz, fontosabbak az alsó összes érdekelt szakaszok főmérnökeihez az előirt szabályok értelmében, a vízállás magasságához képest, postai vagy sürgöny utján naponta egy- vagy többször küldik. Az előbbiekben leirt árvizjelzési állomások mikénti működésének és a rendeletek alakja és szellemének megismertetésére a következőkben az állomások minden szabályaiból egy-egy rendelet szószerinti szövegében közöltetik. A főfolyó egyik elsőrendű árvizjelzési állomásának rendelete. Szabályzat a Szajna folyó nogent-sur seine-i állomására. 1. §. Észlelési órák. A vízállás naponkint reggel 7 órakor olvasandó le. Ha a vízállás + 2-0 méter fölött van, vagy a múlt naphoz képest 0-20 méter áradást mutat, a vízállás naponkint 3-szor: reggel 7 órakor, délben és este 5 órakor olvasandó le. Igen nagy árvíznél a mennyire lehet, még éjfél tájban teendő egy észlelés. 8
