Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANcziaországi hidrometriai és árvizjelzési szolgálat megismertetése. 55 hanem a fontosabb alsó hivataloknak (melyek a rendeletekben külön minden mérczére meg vannak nevezve) megküldetnek, hogy azok még azon évadban felhasználva, a vízállások kombinácziói- nál anyagul szolgálhassanak. Az árvizjelzési vizmérczék ezen működése közös a rendes tanulmányi mérczékkel. Igen czélszerüek a vizmércze-rendeletek ezen részét képező szakasznak azon tájékoztató adatai, melyek megjegyzések alakjában hozzá vannak fűzve, és melyek czélja az észlelőnek magának megitélhetést szerezni arra nézve, hogy a beállt vízállás mennyiben mondható veszélyesnek nemcsak az ottani vidékre, hanem az alsóbb folyószakaszokra is, és igy mintegy módot nyújtani arra, hogy a rendelet szoros szabályain belül, ha valami előre nem látott gyors áradás, vagy másnemű körülményt tapasztalna, annak fontosságát maga is megítélhesse. Ezen tájékoztató megjegyzések közt foglaltatik : A mércze 0 pont magassága a legkisebb viz, azon vízállás, melynél az áradás kezd fenyegetővé (incomode) válni, mikor kezd a viz a mederből kilépni és mely vízállás nevezhető ott veszélyesnek ? Ezeken kívül nehány nevezetesebb és ismertebb nagyviz éve és ezen mérczén mutatkozott állása közöltetik. Némely helyen bizonyos jellemző körülmények, melyek az árvíz nagyságát illusztrálják, közöltetnek, igy például: hogy mely vízállásnál éri el a viz a rakpartot, hidoszlop alját, a templomot stb. Ezeken kívül főleg a felső mérczéken az árvíznek leha- ladási gyorsasága is, gyakorlati példákkal illusztrálva közölve van. II. A vizmércze-állomások által kiadandó s postai utón teendő jelzések. Kis vizek alkalmával azon mérczékről, melyek a hajózásra, vagy egyátalán főfontossággal bírnak, naponkint reggel egy E) minta szerinti postai vizállásjegyzék adatik fel úgy, hogy másnap rendeltetési helyére érkezzék. Ezen vizállásjegyzések rendesen a központi hidrometriai hivatalhoz Párisba, azonkívül az illető folyamszakasz folyammérnökéhez, esetleg, ha hajózási szempontból fontos, az alsóbb folyammérnöki hivatalokhoz is elküldetnek. A kevésbbé fontos mérczéknél a postai jelezvény csak a magasabb vízállások alkalmával, tehát a viz közeledtével, lesz naponta a központba és a szakaszmérnökhöz indítva. A fontosabb mérczéknél, melyek azonban távolabb feküsz- nek, a nagyobb közép vízállás beálltával, mely számszerint adva van, a rendes napi jegyzéken kívül még egy postai jegyzék lesz küldve. f t , Es ez képezi az árvizjelzésre a kezdő figyelmeztetést az árvíz előre jelzését teljesítő mérnök számára. Ezen postai értesítés az F) minta szerint készül és a szakaszon árvizjelzési teljesítő folyammérnökhöz, esetleg szakaszmérnökhöz küldetik el. III. A vizmércze-állomások által intézendő távirati értesitések. A hajózásra nagy fontossággal biró főbb mérczék vízállása kis vízkor is naponkint reggel 8-kor sürgönyileg közöltetik a központi hivatallal és az alsó szakaszok főállomásaival. A mint a felső mérczéken a viz a közép vizeket meghaladja, kezdődik a tulajdonképeni árvizjelzés működése. A felsőb mérczék, a következőkben leirt eljárások legszigorúbb szem előtt tartása mellett, a vízállás emelkedtével többször is értesítik az árvíz lefolyásáról úgy a szakasz árvizjelzését teljesítő közeget, valamint mindazon alsóbb szakaszokat is, melyeknek ezen adatokra kellő időben szükségük van, hogy a bekövetkezendő vízállásokat, a meglevő szabályok utján, kiszámíthassák. Majdnem minden mércze a távirati árvizjelzési a központi hidrometriai hivatallal is közli sürgönyileg, úgy hogy eltekintve attól, hogy a központi hivatal maga eszközli az alsóbb szakaszokon e vízállások előre kiszámítását, ezenkívül ezáltal még azon előny is eléretik, hogy az előre jelzések egész menete a központban világosan áttekinthető és az esetleges hiányok innen azonnal sürgönyileg pótolhatók. A vizmérczejegyzők által árvizjelzés czéljából követendő eljárás a következő: A mint a viz a mérczén a rendelet által minden mérczére külön megállapított, nagyobb vizet eléri, a mércze-jegyző egy-egy sürgönyt küld reggel 8 órakor a központi hivatalba és a szakasz árvizjelzését teljesítő mérnökhöz. Ezen sürgönyben az az napi reggeli és a multnapi esteli vízállás van közölve, továbbá: hogy a folyó áradás, vagy apadásban van-e. A nagy víznél (mely a mérczére vonatkozó rendeletben számszerint ki van téve) a maximum és annak beállta külön sürgönynyel jeleztetik. Hasonló sürgönyök és hasonló vízállások mellett értesittet- nek az alsóbb szakaszok folyammérnöki hivatalai is. Ezenkívül valahányszor a központi vagy valamely mérnöki hivatal távirati értesítést kér, az azonnal megküldetik. A torrensebb jellegű felső állomásokon a sürgönyzés kezdete nemcsak a vízállás magasságától, hanem a feláradás nagyságától is függ, mely feláradás számszerint ki van téve. Ha a reggeli távirat és a maximumot jelző távirat közt rög- tönös áradás, vagy oly körülmények állnának be, melyek veszélyes jellegű árvizet okozhatnak, nem különben, ha az árvízre vonatkozó bárminemű feltűnő jelenség mutatnék, mely hirtelen veszélyt okozhatna, a mérczejegyző egy vagy több sürgönynyel nemcsak a fentemlitett hivatalokat, hanem a szakasz összes érdekelt mérnökeit (kik a rendeletekben külön felsoroltatnak) azonnal értesíti. A hirtelen feláradások esetén a sürgönyben megemlítendő, hogy ez nem okoztatik-e valamely akadály, vagy különös ok által (torlódás, dugulás). A vizmérczejegyző, valahányszor az előirt szabályokon kívül oly esemény adná elő magát, mely árvíz bekövetkezésére enged következtetni, sürgönyt köteles intézni a rendeletben előirt községekhez. A szolgálatban sürgönyzésre használandó formuláról! külön nyomtatványokban vannak a mérczejegyzőnél, úgy hogy azok csak egyszerűen kitöltendők, miáltal az időnyereségen kívül még az is el van érve, hogy azok minél rövidebb és preczizebb alakban, minden félreérthetés kizárásával érkeznek rendeltetésük helyére. Az oly mérczehelyeken, hol távirda-állomás nincs (ami azonban ritkaság), külön felfogadott küldöncz által továbbittatik a távirat a legközelebbi távirda-állomáshoz. Az előbbiekben általánosan említettek természetesen a helyi viszonyokhoz képest némiképen módosulnak.
