Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
54 A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. Ezen intézkedések főleg a malom-duzzasztó és egyéb vízi müvekre vonatkoznak. Nem hagyható meg emlités nélkül, hogy egyes igen fontos felső mérczéknél külön őrök vannak az árvíz tartamára felállítva, kik az észlelt vízállásokat is tudomásra hozzák. Mint a fenntebb közölt rendeletekből látható, azok az árvizjelzés és az árvizjelzési hírek továbbításánál követendő eljárást a a lehető legprecízebben határozzák meg, úgy, hogy minden közeg a szükség beálltával azonnal tudja: mikor, mily utón, és hová keilend a nyert árvizjelzést továbbítani. Csak ezáltal érhető el az az előny, hogy az érdekeltek jóval előre a közeledő árvízről és annak körülbelőli magasságáról kellőleg tájékozva lévén a kellő intézkedéseket megtehetik, és semminemű meglepetéstől tartani nem kell még ott sem, hol az árvíz aránylag gyorsan érkezik le. A rendeletek gyűjteményének III-ik és IV-ik szakasza az egyes vizmércze és csapadékmérő állomások utasítását tartalmazzák és a lehető legkörülményesebben és pontosan körülírják azon teendőket, melyeket az egyes észlelőknek kis, közép és nagyvizek, valamint a nagyobb csapadékok alkalmával végezniük kell. Tartalmazzák továbbá azokat az értesítéseket, melyeket az észlelőknek vagy az alsóbb szakasz mérnöki, esetleg közigazgatási közegeinek küldeniük kell és azok mikénti elküldését; tehát az egész árvizjelzési szolgálat leglényegesebb részét: az észlelési adatoknak az árvíz előre meghatározását végző mérnökökhöz való juttatására valamint ezek mikénti működésére vonatkozó utasításokat tartalmazzák. III. SZAKASZ. A vizmércze-állomások utasításai. A rendeletek gyűjteményének ezen csoportja tartalmazza minden egyes vizmércze állomásnak, mely az árvizjelzési hálózatban be van vonva, részletes utasítását, hogy az bizonyos vízállások alkalmával, a mércze észleleteket hányszor teszi meg és kit, mily utón értesít a nevezetesebb vizállási jelenségekről. Ezen rendeletek szabályozzák és határozzák meg az árviz- jelzésnél résztvevő műszaki közegek mikénti összmüködését és а П. szakaszban foglaltakkal együtt az árvizhirek mielőbbi és minél gyorsabb terjesztését. A czél az, hogy úgy a főfolyókon az általános árvizjelzést, valamint a mellékfolyókon a lokális árvizjelzést vezető központi hivatal, főmérnök vagy mérnök, mindazon felső mérczékről idejekorán megkaphassa mindazon kimerítő adatokat, melyek arra szükségesek, hogy a meglevő szabályok és tapasztalati adatok segélyével a hatáskörébe tartozó mérczékre a bekövetkezendő árvizet előre meghatározhassa és a departementalis rendeletekben megnevezett közigazgatási közegeket értesíthesse. Természetes, hogy az erre vonatkozó intézkedések az illető folyótól, a mérczehely fekvésétől, az árhullám lehaladásának gyorsaságától, valamint sok egyéb körülménytől függnek, melyek csak részletes tanulmányozás után, de az egységes elvek tekintetbe vételével állapíthatók meg. A vizmérczék ezen működésére nézve megkülönböztetendő : a) a főfolyó és annak mellékfolyóin levő és az egész Szajna vízrendszerére kisebb befolyással biró mérczék, melyek az általános árvizjelzés körébe tartoznak; b) a, mellékfolyókon levő és főleg ezen mellékfolyókra fontossággal biró, tehát a lokális árvizjelzés körébe tartozó vizmérczék. ügy az aj mint a b) alattiaknál is azonban az utasításban előirt teendők lényegesen különböznek a szerint, a mint az illető vizmércze-állomás 1. elsőrendű vagy 2. másodrendű árvizjelzési állomásokhoz tartozik és ezeken kívül, hogy bir-e a hajózásra nézve fontossággal ? Mint említve volt, az elsőrendüek oly helyeken vannak, hol azon fő- vagy szakaszmérnök lakik, ki az illető szakaszra az árvíz előre meghatározását teljesiti, a honnan azután a departementá- lis rendeletek értelmében a terjesztésre köteles közigazgatási közegek a legelső árvizhirt kapják. A másodrendű árvizjelzési vizmércze állomások azok, melyek az elsőrendű állomásoknak a szükséges adatokat az előirt szabályok értelmében posta, illetve távirdai utón szolgáltatják. Az árvizjelzési állomások működésének megórthetésére leg- czélszerübbnek látszik azokat az a) és b) alatt említett főcsopor- tositás és annak 1. és 2. alatt jelzett csoportjai szerint ismertetni. I. Az aj alatt emlitett és a főfolyón vagy főbb mellékfolyóin levő másodrendű árvizjelzési állomások működése. Miután ezen állomásoknak az a hivatása, hogy az elsőrendű állomásoknak a bekövetkezendő árvíz meghatározására szükséges adatokat idejekorán beszolgáltassák, ezek működése a következő: 1. Az észlelési órák tekintetében : Minden mércze közönséges vízállásoknál reggel 7 órakor olvasandó le. Ha a viz árad és a rendes nagy vizek magasságát eléri, akkor naponkint háromszor: reggel 7 órakor, délben és délután 5 órakor olvasandó le; ugyanaz történik akkor is, habár kisebb víznél az egy napi feláradás, egy bizonyos mértéket túlhalad. Azon vízállás, valamint az áradás azon mérve, melynél a háromszoros leolvasás kezdődik, minden mércze rendeletében külön számszerint meg van állapítva. Ez természetesen a felső mérczékre, hol az esés és sebesség nagyobb, tehát kisebb vizállási külömbözetek már nagyobb víztömeget küldenek a völgyekbe, kisebb mint az alsóbb szakaszok mérczéinél. A rendes nagy vizeket meghaladó és már nagyobb árvíz jellegével biró vízállás beálltával, a mennyire lehet, éjfél felé még egy észlelés teendő. A nagy vizeknél és azokon túl, melyeknél a háromszoros leolvasás kezdődik az áradás maximum annak beállta és tartama feljegyzendő. Mindezen adatok a havi vízállás-naplóba bejegyzendők. A havi vizállás-naplók egy-egy másolata a hó végével, az oly állomásoknál, melyek árvizjelzése Párisból a központi hivatalból történik, csak a központi hivatalnak küldetnek be. Azon szakaszon, hol az árvizjelzést az alsóbb szakaszon a folyammérnöki hivatal főnöke (Ingenieur en chef de la novigation) főmérnök, vagy szakaszmémök végzi, a legfontosabb vizmércze- állomások vízállásai havonként nemcsak a központi hivatalnak.
