Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

Á FRANCAIЛORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE.

40

A fent körvonalozott eljárás tart addig, a mig a meglevő szabályok alapján a főbb mérczéken előre meghatározott vízállások bizonyos rendeletileg előirt magasságot el nem érnek.

Ezen magasság az egyes főbb mérczéken azon vízállást jelenti, melynél a viz a mederből kilép és az árterületet kezdi ellepni. -— Ezen vízállások táblázatilag vannak a rendeletben fixirozva, és azoknak túllépésével kezdődik a nagy árvizek előre J jelzése.

3. Nagyobb áradások idején.

A mint a meghatározott szabályok szerint eszközölt vízállások I előre történt kiszámításából kitűnik, hogy azok a fent jelölt magasságokat elérték, akkor kezdődik a teljes árvíz jelzési szolgálat kiterjedt és igen bonyolult működése, a melyben tulajdonképen az egész árvizjelzési szolgálat főczélja megtestesítve van.

Nagy áradások alkalmával az árvíz jelzéssel megbízott mérnökök teendője kettős: a mint a felülről érkezett csapadék és vizmércze táviratok nagyobb áradást jeleznek, a mérnök a ! nyert adatok alapján kiszámítja a valószínűleg bekövetkezendő | nagyvizet, és erről kiadja jelentéseit, ezt a szükséghez képest mindennap, sőt naponta többször is teszi, ha az újabb felülről nyert vizállási adatok azt szükségessé teszik.

Ha a nagy viz már beállt, akkor a mérnök annak nagyságáról és haladásáról szintén a rendeletileg előirt szabályok szerint értesitvényeket ad ki. — A sürgönyileg kiadott értesitvényeket, szintén előirt módon kiállított és bővebb tartalmú postai értesit- vény követi.

Az említett műszaki közegek a fennálló gyakorlati szabályok szerint számított és a bekövetkezendő, vagy már bekövetkezett vízállások jelzéseit azon műszaki közegeknek küldik el, kik azok alapján az alsóbb szakaszok vízállásainak számításánál felhasználhatják; továbbá a központi hidrometriai szolgálat vezetőjéhez és mindazon rendeletileg előirt közigazgatási és más hatóságok és hivatalos közegeknek, kik részletes rendeleteik alapján kö- telezvék az árvíz híreket ugyancsak rendeletileg előirt és később leírandó módon az érdekeltekkel és községi elöljárókkal közölni.

Azok, kik ezen általános árvizjelzés alkalmával a felsőbb | állomások által akár sürgönyileg, akár posta utján az előre jelzett vízállásról értesittetnek, általában a következők szerint csoportosíthatók.

I. Olyanok, kik tudomásvétel és a teendő védintézkedések czéljából saját egyéni, vagy hivatalos tekintetből kapják az érte- j sitéseket.

H. Oly hatóságok, vagy hatósági személyek, kik a nyert értesítéseknek azonnali hivatalos terjesztésére, közliirrétételére és közérdekű intézkedésre, általában a hírek továbbítására köte- lezvék.

I. alá tartoznak:

a) A központi hidrometriai szolgálat igazgatósága, annak főmérnöke.

b) Az alantabb és helyenként a fölötte fekvő és az árvizjelzési szolgálatot vezető főmérnökök, szakaszmémökök és depar- tement mérnökök.

c) Az összes érdekelt hajózási (folyammérnökök) esetleg

Évkönyv.

szakaszmérnökök, felügyelők, barrage és zsilip felügyelők és egyéb hajózási közegek.

d) A folyón munkavezetés czéljából kirendelt minden érdekelt mérnöki közeg.

e) A ministerium vizi szakosztályai, építési igazgatói, tengeri építkezések igazgatósága, minden városi, községi elöljáróság, iparvállalati, vízvezetéki, csatornázási, gáztársulati és számos más műszaki és nem műszaki, hivatalos és nem hivatalos testű letek és egyének, kiknek ezen értesítések korai tudomásvétele saját érdekeinek kellő időben való megvédése és a teendő intézkedések megtétele végett érdekelve vannak.

II. alá tartoznak:

1. Az érdekelt departement-ók prefetje, alprefet, a prefek- tura főtitkára, a városok és községek elöljáróságai (Maire). Sok helyen a városi-hajózási mérnökök, zsilip- barrage-felügyelők, szakaszmérnökök, kiknek állomási helyei a beérkezett árvizhirek bejelentésére és továbbítására alkalmasak.

Az I. és II. alatt említett személyeknek elküldött árvizjelzé- sek száma minden ujabbi feláradásnál, a rendeletek értelmében, a Szajna és mellékfolyóin összesen közel ötszázra tehető.

Ezek közt 104 olyan, melyek azután közigazgatási utón tovább terjesztetnek és közhírré tétetnek.

Az általános utasítás végén ki vannak mutatva:

1. azon csapadékmérő állomások, melyek az árvíz előrejelzésénél működnek és a gyűjtő területeken esett csapadékot az alsóbb állami mércze állomásoknak és a központi szolgálatnak jelzik. — Továbbá:

2. azon tanulmányi csapadékmérő állomások lajstroma, melyek nem járulnak az árvíz előre jelzéséhez.

Az 1. alattiaknak mikénti működése és hozzájárulása az árvíz jelzéséhez egy külön rendeleti gyűjtemény alapján van szabályozva, mely minden egyes csapadékmórő állomásról külön rendelkezik és előírja, hogy az mikor és hányszor naponta méri a csapadékot, mely napi csapadék magasságnál kezdődik az alsóbb állomásoknak posta utján és mely magasságnál azok távirati és mikénti értesítése és mindazon eljárások, melyek az árvizjelzés beálltával követendők és melyek alább a IY-ik szakaszban tárgyalva vannak.

Az 1. alatt említett árvizjelzési csapadékmérő állomások összes száma a Szajna és mellékfolyóinak gyűjtő területén 24.

A 2. alatt említett tanulmányi csapadék állomások száma a Szajna és mellékfolyóinak gyűjtő területén 125.

A csapadék állomások kezelése legnagyobbrészt folyamfelvigyázók, csatorna, zsilip, gátőrök, alsóbbrendű műszaki tisztviselők, helyenként mérnökök, erdőmesterek, de nagyrészt külön dijjazott észlelők által is történik.

Az egész szolgálati szervezetben a legszorosabb felelősség elve van keresztül vive, ugyanazért minden az árvíz jelzésben közreműködő egyén, vagy hivatal az elküldött jelzések másolatát, valamint a nyert jelzéseket egy évig köteles megőrizni.

A fentebbiekben előadott és az általános utasítás főbb pontjait tartalmazó eszmemenet és adatok után, a következőkben a rendeleti gyűjtemény II. csoportjának tartalmát közöljük, mely az egyes megyékhez intézett rendeleteket tartalmazza.

7