Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
36 A HÁRMAS KÖRÖS GYOMAI SZAKASZÁN VÁRHATÓ ÁRVIZMAGASSÁG KIPUHATOLÁSA. E kimutatás adatainak kiszámítására 68 napon észlelt 340 vízállás szolgált alapul, melyekből a védtöltések kiépítése előtti múltra nézve a következők tűnnek ki: a) к kulminácziók Gyomára érkezésének idejét illetőleg úgy látszik, mintha az egy méternél magasabb vizek körülbelül egyenlő idő alatt érkeztek volna le Gyomára; a mi, ha nem látszat, hanem valóság, arra hagy következtetni, hogy a régebbi időkben a 2 méternél magasabb vizeknek körülbelül ugyanazt az utat kellett megtenniük, és körülbelül csak azokat a területeket elboritaniok, mint az 1 —2 méter közötti vizeknek. b) A gyomai kulminácziónak legfelső x/a méteres magasságát tekintve, az tűnik ki világosan, hogy az Va méteres kulmi- náczió annál több ideig tartott, minél nagyobbak voltak a felülről jövő vizek, valószínűleg azért, mert annál több víztömeg terült szét az elöntéses területeken, és igy annál tovább volt képes Gyománál a viz magasságát fentartani. Az Va méteres kulminácziónak részleteit a következő kimu- ! tatás tünteti elő: Megnevezés Hány eset közül minimum maximum átlag nap A 0 és -j— 1 m. közti vízállásnál <2 3 5 4-0 « -(-1 « 4- 2 « « « 9 4 14 8-8 « + 2 « +3 « « « 17 7 24 12-2 « -j- 3 méteren felüli vízállásnál 10 8 44 19-5 c) Noha az 1873/81-dik években a vizek az észlelt vizmér- czéken felül kisebb-nagyobb mértékben szétterültek a Körös és Berettyó lapályaiban, és ennélfogva a felső mérczéknél nem állhatták be azok a vízállások, melyek különben beálltak volna, ha a vizmérczéken felül ki nem ömlött volna a hegyek közül jövő vizek egy része, az arányszámok átlagaiból mégis kétségbevon- hatlanul kitűnik, hogy a nagyobb vizek kisebb arányban jelentkeztek Gyománál, mint a kisebb vizek, még pedig: a 0 és -j- 1 m. közti vízállásnál 3*14- volt az arányszám a -|- 1 « + 2 « и « 2*37 ii <1 <( a 2 « -f- 3 « ii a 1 '90 « ii « a + 3 méteren felüli « U69 ii ii « d) Az árhullámok számára nézve a kimutatásból azt látjuk, hogy 1873/81-dik években XIII árhullám érte egymást utói Gyománál, és hogy majd mindegyik, számra nézve I—XI árhullám hozott + 3 méteren felüli nagy vizet. ej Az I-ső árhullámmal majdnem mindenkor kisebb arányban érkeztek le Gyomára a felső vizek, mint a második és következő árhullámokkal. Ismervén ezek szerint a védtöltések kiépítése előtti viszonyokat, és egybevetvén ezeket a védtöltések kiépítése utáni időkben megállapított vizlefolyási viszonyokkal, az egybevetésből következők tűnnek ki: I. Az 1873/81-diki időszakban az egy méternél magasabb vizek — különbség nélkül magasságukra — körülbelől egyenlő idő alatt látszanak leérkezni Gyomára; ellenben az 1884,87-diki időszakban a magasabb vizek kulminácziói fokozatosan lassabban érkeztek le Gyomára, mint az alacsonyabb vizeké. A mi pedig a -)- 1 méternél nagyobb vizek leérkezésének idejét illeti, úgy látszik, hogy abban tekintetbe vehető változás nem történt. Ugyanis: az 1873/81-diki időszakban átlag 3—4 nap alatt érkeztek le Gyomára, az 1884/87-diki időszakban pedig átlag 3—7 nap alatt. 2. A Gyománál kulmináló vizek legfelső Va méter vastagságú részének kulminálási időtartamát tekintve, a + 3 méteren felül emelkedő vizeknél: az 1873/81-dik évi időszakban: 10 eset közül a minimum volt 8 nap a maximum « 44 « és átlag « 19*5 « az 1884/7-dik évi időszakban pedig: 6 eset közül a minimum volt 4 nap a maximum « 20 « és átlag « 9 (i a védtöltések kiegészítésének tehát az lett egyik következménye, hogy a Va méteres kulminácziók időtartama körülbelül felényivel lett rövidebb; még pedig; a + 1 és + 2 méter közti vízállásnál átlag 2'9 nappal a -f- 2 és + 3 « « « ii 5*1 « a -j- 3 méteren felüli « •< 10*5 « kevesbült meg a kulmináczió időtartama. 3. Az 1873/81-dik évi időszakban 13 árhullám érte egymást utói Gyománál, melyekből az első 9 árhullám + 3 méteren felüli közép vízállásnak megfelelő víztömeget hozott, -— ellenben az 1884/7-dik évi időszakban csak 7 árhullám érte egymást utói Gyománál, és csak az első 4 árhullámmal állott be + 3 méteren felüli középvizállás. — A védtöltések kiépítése óta tehát körülbelül felényivel kevesebb árhullám éri egymást utói Gyománál és több mint felényivel kevesebb árhullám hozott + 3 méteren felüli középvizállásnak megfelelő nagy víztömeget. — Ez eredmény szoros összefüggésben áll az előbbi pontban konstatált amaz eredménynyel, hogy a Va méteres kulminácziók időtartama több mint íelényire csökkent, minélfogva kevesebbszer is érheti egymást utói most már az árhullám. 4. Úgy az 1873/81-dik, mint az 1884/7-dik évi időszakban az első árhullámmal jövő víztömeg legtöbbnyire kisebb magasságra emelkedett Gyománál, mint felemelkedett volna, ha ugyanazon víztömeg a második árhullámmal érkezett volna Gyomára. E tekintetben tehát a védtöltések kiépítése mitsem változtatott a viz folyásának viszonyaiban. 5. Az átlagos arán у számok azt tanúsítják, hogy a + 2 és + 3 méter vízállásokat kivéve, a többi vízállások arányszámai nagyobbak voltak az 1873/1881-dik évi időszakban, mint 1884/1887-ben; vagyis: hogy egy és ugyanazon magasságú vizek, — daczára a lapályokban való szétterülésnek, — Gyománál nagyobb magasságokra emelkedtek a védtöltések kiépítése előtt, mint után. Az arányszámok közti különbözetek azonban nem nagyok ; és ha véletlenségnek tulajdonítjuk is azt a körülményt, hogy a védtöltések kiépítése után valamivel alacsonyabb vízállások álltak be Gyománál, mint azelőtt, annyi mindenesetre konstatáltnak vehető, hogy Gyománál a vízállások a felső vízállásokhoz viszonyítva tényleg nem emelkedtek. Ennek a meglepő
