Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A HÁRMAS KÖRÖS GYOMAI SZAKASZÁN VÁRHATÓ ÁRVIZMAGASSÁG KIPUHATOLÁSA. 35 épült védtöltések nem nyújtanak kellő biztonságot a várható maximális vizek ellenében, de ha ki fognak épülni a 17163/1883. szám alatt kiadott ministeri rendelettel megszabott magasságokra, a várható maximális vizeket különös veszély nélkül lesznek képesek levezetni. E kedvező eredményben azonban csak akkor lehet valóban megnyugodni, ha valamiképen meggyőződhetünk arról, hogy a puhatolásaink közben követett eljárás nem csak elméleti szempontból helyes, hanem annak helyessége tényleges adatokkal is bebizonyítható. Ilyen tényleges adatot szolgáltatott az idei 1888-dik évi tavaszi árvíz. Ugyanis: 1888. évi márczius 14-én este a Fekete Körös vize kulminált N.-Zerindnél -f- 7*21 mtrel, a Fehér Körös « « Kis-Jenőnél + 5'56 « a Sebes Körös « állott Szakáinál -j- 2-36 « a Berettyó « « B.-Újfalunál + 3'74 « még pedig ezek a vizek a Il-dik árhullámot képezték. Középmagassága ezeknek a vízállásoknak — a 3. §. b) pontja szerint — 4*10 méter, és a C) melléklet szerint összesen 980 köbméter vizet vezettek felülről Gyoma felé. A vízállások egybevetéseiből [3. §. d)} az van megállapítva, hogy a három méteren felüli közép vízállás arány száma U51; tehát ezzel szorzandó a fenti 4'10 méter közép-vízállás, mely műveletet végrehajtva az jön ki, hogy az idei tavaszi nagy vízkor Gyománál 4* 10x1'51 =6* 19 méter vízállás volt várható, tényleg pedig volt 6'04 méter, vagyis 15 centiméterrel adott a tényleges vízállásnál magasabbat a vízállásokból való kiszámítás. A víztömegek egybevetéseiből következtetve (D) melléklet II. kimutatás), átlag 067 arányszám van megállapítva (4. §.) a 800 köbméteren felüli víztömegekre nézve, tehát ez esetben 980x0'67 — 6-57 köbméternyi viz volt másodperczenkint Gyománál, mely víztömegnek (C) melléklet) ugyanott 6-06 méter vízállás felel meg; volt pedig tényleg 6'04 méter és igy két centiméterrel adott a tényleges vízállásnál magasabbat az ily módon való kiszámítás. Látnivaló ezekből, hogy bármelyik módon számítjuk is ki a Gyománál várhatott vízállásokat, oly eredményeket kapunk az átlagos arányszámok alapján, melyeknél pontosabbakat a tárgy természeténél fogva alig kívánhatunk. Valamivel kevésbbé vágnak be azok az eredmények, melyeket annak tekintetbe vételével kapunk, hogy a szóban levő nagy- viz a Il-ik árhullámmal érkezett le Gyomára. Ugyanis a vízállásokból következtetve, a három méteren felüli közép vízállás arányszáma a II-dik árhullámnál U55 (В) melléklet, IV. kimutatás), tehát 4‘10Xl’55=6‘36 méternyi vízállást lehetett volna e szerint Gyománál; de csak 6-04 méter volt, és igy az ily módoni kiszámítás 32 centiméterrel adott a ténylegesnél nagyobb vízállást. Továbbá a víztömegekből következtetve, a Il-ik árhullámnál 072 arányszám alkalmazandó (1)) melléklet, IV. kimutatás), azaz: 9,80x0’72=706 köbméternyi viz leérkezésére volt várható Gyománál, melynek 6‘24 méter vízállás felel meg; minthogy pedig tényleg 6'04 meter vízállás állott be, ennélfogva az ily módoni kiszámítás 20 centiméterrel adott nagyobb magasságot a ténylegesnél. Az árhullámok szerinti kiszámítások tehát a jelen esetben az átlagos arányszámoknál kevésbbé pontos eredményeket adtak; de e kisebb pontosságban megint az a megnyugtató, hogy a ténylegesnél mindig nagyobb magasságok jöttek ki a számításból és igy feltehető, hogy a 4. §. I) pontja alatt várhatónak kimondott magasságok is a ténylegesen bekövetkező vízállásoknál inkább nagyobbak, mint kisebbek; a mely körülmény végmegállapodásaink megbízhatóságát csakis növelheti. «• §• A vízlefolyás viszonyai mennyiben változtak meg a védtöltések kiépítése óta P Eddigi fejtegetéseinkkel kiderítvén a Körösök és Berettyó folyók vizeinek lefolyási viszonyait, önként merült fel az a kérdés, hogy vájjon a védtöltések kiépítése előtt mily viszonyok álltak fenn e tekintetben ? és igy a védtöltések kiépítése mennyiben változtatta meg a régi viszonyokat ? E kérdések megfejtése végett összeállítottuk a három Körös és Berettyó folyók vízállásait 1873. év elejétől kezdve 1881. év végéig; az összeállításnál és egybevetésnél egészen úgy jártunk el, mint a védtöltések kiépítése utáni 1884/7. évek vízállásainál, mely eljárásunkat a 3-dik §-ban egészen részletesen megismertettük. Egybevetéseink eredményeit ez alábbi kimutatásban foglaltuk össze: Megnevezés sép vízállás ib + s + fk+íh 1 4* ] Vízállás I Gyománál Á t 1 a g Arány számok árhu Hámok szerint Arányszám a közép 1 és a gyomai vízállások közt A kulmináczió leérkezett Gyomára A V2 m. kulmináczió idő tartama Gyomán а II w I. П. Ш. XV. V. VI. vn. vin. IX. X. XI. ХП. ХШ. centiméter П p 0 és -j- 1 m. közt 78 245 3-14 2-5 4-0 3-07 3-30 _ _ _ _ — — — — . _ — _ + 1 « + 2 « « 158 374 2-37 3-4 8-8 2-18 2-29 2-22 — — — — 3-65 — 3-16 — — 2-49 + 2 « —|— 3 « « 260 493 1-90 4-0 12-2 1-82 1-85 1-79 1-55 2-19 2-19 2-19 — — 2-14 — 2-41 — + 3 méteren felül 348 589 1-69 3-4 19-5 1-57 1-70 1 • 55 1-71 1-68 1-79 1-92 1-71 1 -66 — 1-75 — — 5*
