Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
и A HÁRMAS KÖRÖS GYOMAI SZAKASZÁN VÁRHAÍÓ ÁRVIZMAGASSÁG KlPÜHATOLÁSA. a Fehér-Körös 1887. évi május 22-én észlelt legmagasabb 6*22 m. vízállásnál 354 m3 vizet hozott, ez esetben összesen: 1279 köbméternyi maximális víztömeg jönne másodperczenkint a felső szakaszokról Gyoma felé. I) Feltéve, hogy az előbbi pontban kimutatott maximális víztömeg az I-ső árhullámmal érkeznék le Gyomára, akkor ennek 0-64-ed része mutatkoznék másodperczenkint Gyománál (D. melléklet IY. kimutatás) az az: 1279 X (Hi4 = 819 köbméter, melynek Gyománál -f- 6*60 méter vízállás felel meg. Ha pedig a maximalis víztömeg a II-dik árhullámmal állna elő, akkor ennek O'72-ed része jutna le másodperczenkint Gyomára, azaz: 1279 X 0*72 = 921 köbméter, melynek Gyománál -f- ír80 m. vízállás felel meg. De feltéve azon esetet, hogy a maximális víztömeg oly kedvezőtlen körülmények közt fog lefolyni Gyomához, mint 1881. év aprill-én, akkor az egész víztömegnek 0’85-öd részét kell számításba vennünk, vagyis ez esetben Gyomához fog érkezni másodperczenként 1279 X 0*85 = 1087 köbméter, melynek Gyománál + 7’11 méter magasságú vízállás felel meg. Végül feltéve azon, különben valószínűtlen eset beálltát, hogy az 1279 kilométernyi maximalis víztömeg, megfogyás nélkül fog Gyomához érkezni, akkor Gyománál -j- 7'45 méterre emelkednék az árvíz. Mintkogy pedig az eddigi legmagasabb viz Gyománál + 6*57 méter volt, ennélfogva a várható vizszin emelkedések lesznek: az I. árhullámnál a II « az 1881-iki esetben abnormalis esetben 6*60—6*57 = 0*03 m. 6- 80 - 6-57 = 0-23 « 7- 11—6-57 = 0-54 « 7*45—6*57 = 0-88 « г». §. A várható maximális vízmagassághoz képest elegendő magasak-e a gyomai szakaszon fennálló védtöltések? Midőn a 3-ik czikk alatt a vízállások összevetéseiből kiszámítottuk a várható maximalis vizek bekövetkezte esetében várható vizszin emelkedéseket, egyszersmind megjegyeztük, hogy azoknak tulnagyoknak kell lenniök. — A 4-dik czikk alatt közöltek- böl kiderül, hogy a vízállásokból következtetett vizszin emelkedések valóban tulnagyok; még pedig ha egész mereven hasonlítjuk össze a 3-ik czikk eredményeit a 4-ik czikk eredményeivel: az I-ső árhullámnál 0-31 m., a Il-ik árhullámnál pedig 0*39 méterrel ad magasabb vizszinemelkedést a vízállásokból való következtetés, mint a víztömegekből. — De a merev összehasonlítás nem helyes, mivel a 3-ik czikk végeredményeinek oly vízállások szolgálnak alapul, melyek legtöbbnyire 800 köbméternél kevesebb víztömeget adnak másodperczenkint, a 4-ik czikk végeredményei pedig a 800 köbméternél nagyobb víztömegeken alapszanak. Tudjuk tehát, hogy a vízállásokból vont következtetés tul- magas eredményeket ad, és igy a két különböző alapon kiszámított vizszin emelkedések közti különbözeiét tudomásul véve, a vízállásokból következtetett vizszin emelkedéseket mellőztük, további tanulmányunkban pedig ama vizszin emelkedéseket vettük tekintetbe, melyek a víztömegek egybevetéseiből származnak és a valóságnak inkább megfelelnek. — Egyébiránt miután ezen adatok szélső határai közé esnek a vízállásokból következtetett emelkedési magasságok is, szorosan véve a dolgot, a vízállásokból következtetett vizszin magasságok sem maradtak ki egészen további kutatásainkból. A víztömegek egybevetéseinek eredményeiből a következők derülnek ki: Miután a gyomai mércze 0 pontjának tengerszin feletti magassága abban az időben, melyre tanulmányunk kiterjed, 79’ 18 méter volt, ennélfogva a Gyománál várható maximális vizeknek tengerszin feletti magasságai lesznek: az I. árhullámnál 79*18 + 6*60 = 85*78 m. a II. « ‘ 79*18 + 6*80 = 85*98 « az 1881-iki esetben 79*18 -j- 7*11 = 8G*29 « abnormális esetben 79*18 -j- 7*45 = 8G*63 « Mivel továbbá a végleges védtöltések koronáinak tengerszin feletti magassága a 17,163/1883. sz. ministeri rendelettel Gyománál 87*17 méterre volt megállapítva, ezt a magasságot összehasonlítva a várható maximális vizek magasságaival, kitűnik, hogy a végleges magasságban kiépített töltések, a várható maximális vizeknél magasabbak, még pedig : ha az árviz az I-ső árhullámmal érkezik le ... ............ ... ... 87*17—85*78 = 1*39 mtrel ha az árviz a II-dik árhullámmal érkezik le .................... ... ... 87*17—85*98 = 1*19 « az 1881-kihez hasonló esetben 87*17—86*29 = 0*88 « abnormális esetben ... ........... 87*17—86*53 = 0*54 « vagyis: ha a védtöltések az elrendelt magasságokban ki lesznek építve, akkor elegendő magasságúak lesznek ahhoz, hogy közöttük a várható maximális vizek különös veszély nélkül lefolyhassanak. De nem ily megnyugtató a mostani állapot. — Ugyanis: Gyoma körül a véglegesen ki nem épült töltések tengerszin feletti magassága a balparton 86*69 m., a jobb parton 86*05 m., átlag: 86*67 m.; és igya Gyoma körül jelenleg fennálló ideiglenes töltések a várható maximális vizeknél magasabbak ugyan, még pedig: ha az árviz az I-ső árhullámmal érkezik ........... ... — ........... 86*67—85*78 = 0*89 mtrel ha az árviz a Il-ik árhullámmal érkezik ... ... ................ ... 86*67—85*98 = 0*69 « az 1881-kihez hasonló esetben 86*67—86*29 = 0*38 « abnormális esetben ... ... ... 86*67—86*63 = 0*04 « de ezekből látni való, hogy már az 1881-kihez hasonló esetben is komoly veszedelem állna be, mivel az ideiglenes töltések koronái csak 0*38 méterrel lennének magasabbak az árviz várható magasságánál. Annál inkább nagy lenne a veszedelem az abnormális eset bekövetkeztében, mikor az árviz színe körülbelől egy magasságban állana a védtöltések koronáival, és csak nagy erőfeszítéssel lenne lehetséges Gyoma vidékét az elárasztástól megvédeni. A jelen tanulmány végeredménye ezeknél fogva abban foglalható össze röviden, hogy a Gyoma körül még egészen ki nem