Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

A HÁRMAS KÖRÖS GYOMAI SZAKASZÁN VÁRHATÓ ÁRVIZMAGASSÁG KIPUHATOLÁSA.

azon vízállásnál a Körösöknél el szokott folyni, és feltételezve azt is, hogy a Körösök egyenlő magasságú vízállásoknál egyenlő víztömegeket hoznak, pedig a víztömegeknek C) alatti kimutatásából látni való, hogy e feltevéseknek egyike sem felel meg szigorúan a valóságnak: minélfogva az eme feltevéseken alapuló viz- állási egybevetésekből levont következtetések sem lehetnek eléggé biztosak.

Szükségesnek találtuk ennélfogva a Gyománál várható maximális vizszin emelkedés lehető alapos kipuhatolása végett egybevetéseinket a víztömegekre is kiterjeszteni, a mire nézve már kész alapul szolgáltak az egyes folyók víztömegeinek G) alatti kimutatásaiban foglalt adatok.

Miután t. i.: e kimutatásokból ismeretes minden vízállásnak a megfelelő víztömege, ezek segélyével kikerestük elsőbben azokat a víztömegeket, melyek a szóban forgó négy folyó kiszemelt helyein 1884/7. éveknek minden napján másodperczenkint elfolytak, azután pedig összeállítottuk ezekből a D) melléklet

I. kimutatásában a felső szakaszokon kulmináló vizek köbtömegeit és azokat a víztömegeket, melyek a felső víztömegeknek megfelelően az alsó szakaszon Gyománál szintén másodperczenkint elfolytak. Ugjan e kimutatásban megjelöltük egyszersmind azt is, hogy a kulmináló vizek hányadik árhullámot képeztek ? hány nap alatt érkeztek le Gyomára ? és hogy a felülről levonuló víztömegek az alsó szakaszon Gyománál mily arányban mutatkoztak ?

Tekintetbe vettük továbbá, hogy a kisebb és nagyobb tömegű árhullámok levonulása közben a víztömegek nem egyenlő arányban helyezkedhetnek el, illetőleg maradozhatnak hátra a hullámtereken ; minélfogva a DJ melléklet II. kimutatásában külön csoportosítottuk a különböző nagyságú víztömegeket, még pedig akként, hogy alapul vévén a szóban levő négy folyónak felső szakaszain kulminálás idejében egy ugyan azon napon egyidejűleg lefolyó víztömegeiknek összegét, külön csoportokban állítottuk össze azokat a víztömegeket, melyek másodperczenként 0 és 200 köbméter közé esnek, — úgy szintén külön a 200 és 400, — 400 és 600, — 600 és 800 köbméter közé esőket, végül a 800 köbméteren felüli víztömegeket.

Könnyebb és világosabb áttekintés nyerhetése végett összeállítottuk még a II. és IV. kimutatásokban árhullámok szerint is a kulmináló vizeket.

Mind ezen egybevetések és tanulmány alapján a következők derültek ki.

aj Az egyes árvizek több árhullámból állanak, melyek 3—26, átlag 9 napi időközökben szokták egymást követni, és a Hármas Körösben Gyománál egymást utolérni.

b) Az 1884/7-diki években 7-nél több árhullám nem érte utói egymást Gyománál; a mi úgy értendő, hogy a 8-dik árhullám leérkezéséig az előbbi árhullámok víztömegei Gyománál már lefolytak.

c) A szóban levő négy folyónak mindegyikében nem mutatkozik egyszerre a maximális víztömeg, hanem kettő, — de legalább is egy — folyó nem éri el maximális magasságát a többiekkel egy időben.

d) A kisebb viztomegü árhullámok gyorsabban érkeznek le Gyomára, mint a nagyobb viztömegüek. (D) melléklet П. kimutatás.)

ÉvkönyT.

33

ej A leérkező víztömegek arányában fennálló törvényszerűség nem tűnik ugyan ki elég világosan a rendelkezésünkre álló 4 év adataiból, úgy látszik azonban, hogy a kisebb tömegű árhullámok átlag nagyobb arányban mutatkoztak Gyománál, mint a nagyobb tömeget vezető árhullámok. (DJ melléklet II. kimutatás.)

/JA másodperczenkint 800 köbmétert meghaladó víztömegek csak az I. vagy II. árhullámmal jöttek le 1884/7-dik években Gyomára; — a többi árhullámok 800-nál csekélyebb víztömeget hoztak, és mivel ezek veszedelmet nem okoznak, a további kutatásnál figyelmen kívül hagyattak. (D) melléklet IV. kimutatás.)

g) Csak is a veszélyessé válható 800 köbméteren felüli víztömegeket tekintve, ezek az I. árhullámmal jőve 0'64 arányban, és a II. árhullámmal érkezve 0'72 arányban mutatkoztak Gyománál.

h) Az 1887-dik évi május 31-diki II. árhullám 1‘25 arányban mutatkozott Gyománál; ez arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben a II. árhullám víztömege nem csak teljes mértékben, hanem még azon felül is jelentkezett Gyománál. Az 1884/7-iki adatokból nem lehet ugyan az erre vonatkozó törvényszerűséget világosan kivenni, de úgy látszik, hogy ha a H. árhullám másod- perczenkénti víztömege nagyobb, mint az I. árhullámé volt, akkor a II. árhullám nem igen hágja túl az átlagos arányszámot Gyománál; mig ellenben, ha a H. árhullám víztömege kisebb az

I. árhulláménál, akkor a II. árhullám arányszáma az átlagot tul- hágja, esetleg eléri az 1. egészet, sőt azon felül is emelkedik, mikor igen nagy az I. és II. árhullám víztömegei közti különbözet. E jelenség abban leli magyarázatát, hogy az első esetben a H. árhullám plus víztömege még egészen elfoglalatlan üres tért talál útjában, a hol ideiglenesen elhelyezkedhetik, — mig a második esetben a II. árhullám teljes víztömege az I. nagyobb árhullámból még hátramaradt víztömeggel együttesen kénytelen lefolyni, és igy ezzel együtt esetleg több víztömeg érkezhetik le egyszerre Gyomához, mint a II. árhullámnak teljes víztömege.

i) Az előbbi pontban érintett körülményből önként felmerül az a kérdés : nem lehetséges-e, hogy a szóban levő négy folyónak maximális víztömegei kétszer egymásután mutatkozzanak egyszerre ? A mely esetben a II. árhullám teljes víztömegével jelentkezhetnék Gyománál.

Egy ily eset beállhatását az eddigi észlelések adatai nem mutatják valószínűnek, mivel a maximális vizek még az eddig ismert legkedvezőtlenebb 1881 -diki nagy vizek idejében sem álltak be egyszerre mind a négy folyónál; annál kevésbbé valószínű tehát, hogy a maximális vizek kctszer egymásután mindenütt egyszerre jelentkezzenek. Mindamellett azonban, hogy ez eset beállta nem valószínű, kutatásainkat e valószínűtlen esetre is kiterjesztettük.

k) Az esetben, ha szóban levő mind a négy folyó eddigi legnagyobb magasságát egy időben érné el a felső szakaszokon, miután:

a Berettyó 1881. évi márczius 15-én észlelt legmagasabb 4'40 m. vízállásnál 113 m8 vizet hozott;

a Sebes-Körös 1887. évi május 22-én észlelt legmagasabb 4*06 m. vízállásnál 390 ms vizet hozott;

a Fekete-Körös 1881. évi márczius 31-én észlelt legmagasabb 6-79 m. vízállásnál 422 m3 vizet hozott;

5