Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

18

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

ideiglenes töltések a várható maximális vizeknél magasabbak ugyan, még pedig:

ha az árvíz az I. árhullámmal érkezik 0-89 méterrel ha « « « II. « « 069 «

az 1881-dikihez hasonló esetben _ 0*38 «

abnormális esetben _ _ 004 «

de ezekből látni való, hogy már az 1881-dikihez hasonló esetben is komoly veszedelem állna be, mivel az ideiglenes védtöltések koronái csak 0*38 méterrel lennének magasabbak az árviz várható magasságánál. Annál inkább nagy lenne a veszedelem az abnormális eset bekövetkeztében, mikor az árviz színe körülbelül egy magasságban állna a védtöltések koronáival, és csak nagy erőfeszítéssel lenne lehetséges Gyoma vidékét az elárasztástól megvédeni.

6. A vízlefolyás viszonyai mennyiben változtak meg a védtöltések kiépítése óta ?

Miután fejtegetéseinkkel kiderítettük a Körösök és Berettyó folyók vizeinek lefolyási viszonyait, önként merült fel az a kérdés, hogy vájjon a védtöltések kiépítése előtt mily viszonyok álltak fenn e tekintetben ? és igy a védtöltések kiépitése mennyiben változtatta meg a régi viszonyokat ?

E kérdések megfejtése végett összeállítottuk a három Körös és Berettyó folyók vízállásait 1873 elejétől kezdve 1881. év végéig. Az összeállításnál és egybevetésnél egészen úgy jártunk el, mint a védtöltések kiépitése utáni 1884/87-dik évek vízállásainál.

Egybevetéseink alapjául 68 napon észlelt 340 vízállás szolgált, melyekből a védtöltések kiépitése előtti múltra nézve a következők tűnnek ki:

aj A kulminácziók Gyomára érkezésének idejét illetőleg úgy látszik, mintha az 1 méternél magasabb vizek körülbelül egyenlő idő alatt érkeztek volna le Gyomára.

b) A Gyománál kulmináló vizek legfelső V* méteres magasságát tekintve, a kulmináczió tartott átlag:

a 0 és + 1 m. közti vízállásnál 4-0 napig

a + 1 « -f- 2 e (i « 8'8 л

a + 2 « -j- 3 « « « 12*2 «

a -j- 3 méteren felül ... ..........- 19'5 «

c) A nagyobb vizek kisebb arányban jelentkeztek Gyománál, mint a kisebb vizek; még pedig :

a 0 és + 1 m. közti vízállásnál 3’ 14 volt az arányszám

a + 1 « + 2 « * « 2*37 « « «

a -J- 2 « + 3 « « (i 1'90 « « «

a + 3 méteren felül .................... 1 *69 « « «

d) Az 1873/81-diki időszakban 13 árhullám érte egymást utói Gyománál és majd mindegyik, számra nézve az első 11 árhullám hozott + 3 méteren felüli nagy vizet.

e) Az első árhullámmal majdnem mindenkor kisebb arányban érkeztek le Gyomára a felső vizek, mint a második és következő árhullámokkal.

A védtöltések kiépitése előtti viszonyokat egybevetvén a kiépítés utáni időkben megállapított vizlefolyási viszonyokkal, következők tűnnek ki:

a) Az 1873/81-diki időszakban az egy méternél magasabb vizek — különbség nélkül magasságukra — körülbelül egyenlő idő alatt látszanak leérkezni Gyomára; ellenben az 1884/7-diki időszakban a magasabb vizek kulminácziói fokozatosan lassabban érkeztek le Gyomára, mint az alacsonyabb vizeké. A mi pedig a -j- 3 méternél nagyobb vizek leérkezésének idejét illeti, úgy látszik, hogy abban tekintetbe vehető változás nem történt. Ugyanis : az 1873/81-diki időszakban átlag 3—4 nap alatt érkeztek le Gyomára, az 1884/7-diki időszakban pedig átlag 3—7 nap alatt.

b) A Gyománál kulmináló vizek legfelső Va méter vastagságú részének kulminálási időtartamát tekintve, a -fi 3 méteren felül emelkedő vizek kulmináczióinak időtartama körülbelül felényivel megkevesbült a védtöltések kiépitése után; még pedig:

a -f 1 és -f- 2 m. közti vízállásoknál átlag 1 ‘8 nappal

a -f- 2 « 4-3 « « (i « 4-9 ((

a + 3 méteren felüli « « 10-5 «

c) A védtöltések kiépitése óta körülbelül felényivel kevesebb árhullám éri egymást utói Gyománál, és több mint felényivel kevesebb árhullám hozott + 3 méteren felüli középvizállás- nak megfelelő nagy víztömeget.

d) A védtöltések kiépitése mit sem változtatott a viz folyásának ama viszonyában, hogy az első árhullámmal jövő víztömeg legtöbbnyire kisebb magasságra emelkedett Gyománál, mint fel- emelkedett volna, ha ugyanazon víztömeg a második árhullámmal érkezett volna Gyomára.

e) A védtöltések kiépitése után nem emelkedtek Gyománál a vízállások arányitva a felső vízállásokhoz. Ennek a meglepő eredménynek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a védtöltések kiépitése óta ritkábban érik egymást utói az árhullámok Gyománál, és igy kevesebbszer szaporítja a megelőző árhullámból még le nem folyt víztömeg az újból érkező árhullám víztömegét.

f) A Körös-védtöltések kiépítésének tehát az lett a feltűnőbb eredménye, hogy Gyománál nem okozott a réginél nagyobb arányú vizszin emelkedést, és hogy a Körösök nagyvizei most átlag 10’5 nappal rövidebb ideig tartanak, mint annak előtte, és ennek következtében több mint felényivel csökkent annak a lehetősége,' hogy a Körösök nagyvizei a Tisza nagy vizeinél találkozhassanak; vagyis: tetemesen csökkent amaz esetek lehetősége, melyekben a Körös vize a Tisza vizét duzzasztani szokta.

Végül megjegyezzük, hogy noha az 1884/7-ik években észlelt adatok azt mutatják, hogy a 17,163/1883. ministeri szám alatt elrendelt töltésmagasságok elegendők, és hogy a védtöltések kiépítésének általában jó hatásuk lett, de mivel a Körösök képződése még nem fejeződött be, sőt ép ez idő szerint igen nagy fejlődésben van: nem bizonyos, hogy fejlődésének jó irányát ezutánra is megtartja-e, vagy sem ? Ennélfogva felette szükséges, hogy a Körösök fejlődése továbbra is a legnagyobb figyelemmel kísértessék, mert csak úgy lehet a netalán helytelen fejlődést elég korán észrevenni, és azon kellő időben sikeresen segíteni.