Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

17

f) az első árhullámmal érkező vizek legtöbbnyire kisebb magasságra emelkednek Gyománál, mint a második vagy harmadik árhullámokkal érkező vizek.

g) Feltéve, hogy a szóban lévő négy folyóban egyszerre állnának be a maximális vizek, és hogy ezek az első árhullámmal érkeznek Gyomára, akkor Gyománál -f- 6*91 méterre emelkednék a viz színe; — ha pedig a második árhullámmal jönne, akkor -j- 7*19 m. magasságot érné el Gyománál; és miután az eddigi legmagasabb vízállás Gyománál + 6*57 méter volt, a várható maximális vizszin-emelkedés első esetben 34, és második esetben 62 centiméter lenne.

4. Megállapittatott az az arány, a melyben a szóban levő folyók felső szakaszairól másodperczenkint lefolyó víztömegek megfogynak, mig a gyomai szakaszra leérkeznek.

A vízállásokból levont következtetések a dolog természeténél fogva, nem lévén eléggé biztosnak tekinthetők, szükségesnek találtuk a Gyománál várható maximális vizszin lehető alapos kipuhatolása végett egybevetéseinket a víztömegekre is kiterjeszteni.

Egybeállitottuk ennélfogva mindazokat a víztömegeket, melyek a szóban levő négy folyó kiszemelt helyein 1884/7 éveknek minden napján másodperczenkint elfolytak: azután összeállítottuk ezekből a felső szakaszokon kulmináló vizek köbtömegeit, és azokat a víztömegeket, melyek a felső víztömegeknek megfelelően az alsó szakaszon Gyománál szintén másodperczenkint elfolytak. Külön csoportosítottuk továbbá a különböző nagyságú víztömegeket a szerint, a mint azok a 0 és 200, 200 és 400, 400 és 600, 600 és 800 köbméter közé esnek, végül a 800 köbméteren felülieket.

Könnyebb és világosabb áttekintés nyerhetése végett összeállítottuk még árhullámok szerint a kulmináló vizeket, és mindezen egybevetésekből a következők derültek ki:

a) Az egyes árvizek több árhullámokból állanak, melyek 3—26. átlag 9 napi időközökben szokták egymást követni, és a Hármas-Körösben Gyománál egymást utolérni.

b) Az 1884/7-diki években hétnél több árhullám nem érte utol egymást Gyománál.

c) A szóban lévő négy folyónak mindegyikében nem mutatkozik egyszerre a maximális víztömeg.

d) A kisebb viztömegü árhullámok gyorsabban érkeznek le Gyomára, mint a nagyobb viztömegüek.

e) ügy látszik, hogy a kisebb tömegű árhullámok átlag nagyobb arányban mutatkoznak Gyománál, mint a nagyobb tömeget vivő árhullámok.

f) A másodperczenkint 800 köbmétert meghaladó víztömegek csak az első vagy második árhullámmal jöttek le 1884/7-ik években Gyomára.

g) Csak is a veszélyessé válható 800 köbméteren felüli víztömegeket tekintve, ezek az első árhullámmal jőve 0*64 arányban, és a második árhullámmal érkezve 0.72 arányban mutatkoztak Gyománál.

h) ügy látszik, hogy ha а П. árhullám másodperczenkinti víztömege nagyobb, mint az I. árhullámé, akkor a II. árhullám nem igen hágja túl az átlagos arányszámot Gyománál; mig ellenben, ha a II. árhullám víztömege kisebb az I. árhulláménál, akkor a II. árhullám arányszáma az átlagosat tulhágja, esetleg

Évkönyv.

eléri az 1 egészet, sőt azon felül is emelkedik, mikor igen nagy az első és második árhullám víztömegei közti különbözet.

i) A maximális vizek még az eddig ismert legkedvezőtlenebb 1881-iki nagy vizek idejében sem álltak be egyszerre, mind a négy folyónál; nnál kevésbbé valószínű tehát, hogy a maximális

/

vizek kétszer < ,ymásután, mindenütt egyszerre jelentkezzenek.

k) Az ese jen, ha a szóban levő négy folyó eddigi legnagyobb magasságát e / időben érné el, a felső szakaszokon, akkor összesen 1279 kői néternyi maximális víztömeg jönne másodperczenkint a felső ' ,akaszokról Gyoma felé.

l) Feltéve, hogy az előbbi pontban kitett maximális víztömeg az I. árhullámmal érkeznék le Gyomára, akkor a viz színe Gyománál -+- 6.60 méterre emelkednék. Ha pedig a maximális víztömeg a II. árhullámmal állna elő, akkor Gyománál a viz színe -j- 6*80 méterre emelkednék. Feltéve azt az esetet, hogy a maximális víztömeg az 1881-ikihez hasonló kedvezőtlen körülmények közt fog lefolyni Gyomához, akkor itt + 7* 11 méter magasságú vízállás várható. Végül feltevén azt a különben valószínűtlen eset beálltát, hogy az összes maximális víztömeg megfogyás nélkül jut le Gyomához, ez esetben Gyománál + 7*45 méterre emelkednék az árvíz. Minthogy pedig az eddigi legmagasabb viz Gyománál -J- 6*57 m. volt, ennélfogva a várható vizszin-emelkedések

lesznek:

az I. árhullámnál ... ... ................... 04)3 m.

« П. » ................... ........... 0-23 «

az 1881-ikihez hasonló esetben..

................ 0*54 «

abnormális esetben

................................... 0*88 «

5. A várható maximalis vízmagassághoz képest elegendő magasak-e a gyomai szakaszon fennálló védt öltések ?

A gyomai vizmércze 0 pontjának tengerszin feletti magassága abban az időben, melyre tanulmányunk kiteqed, 79*18 m. volt, ennélfogva a Gyománál várható maximális vizeknek tengerszin feletti magasságai lesznek:

az I. árhullámnál:

................... 79*18 + 6*60 = 85*78 m.

« II. « ........... 79*18 + 6*80 = 85*98 «

az 1881-iki esetben : ........... 79*18 + 7*11 = 86*29 «

abnormális « ........... 79*18 + 7*45 = 86*63 «

Mivel pedig a végleges védtöltések koronáinak tengerszin feletti magassága a 17,163/883 sz. ministeri rendelettel Gyománál 87*17 méterre volt megállapítva, ezt a magasságot összehasonlítva a várható maximális vizek magasságaival, kitűnik, hogy a végleges magasságban kiépített töltések, a várható maximális vizeknél magasabbak, még pedig:

ha az árvíz az I. árhullámmal érkezik le 1*39 m. ha «i « « II. « « «1*19 ((

az 1881-dikihez hasonló esetben ........... 0*88 «

abnormális esetben ........................... 0*54 «

vagyis: ha a védtöltések az elrendelt magasságokban ki lesznek építve, akkor elegendő magasságúak lesznek ahhoz, hogy közöttük a várható maximális vizek különös veszély nélkül lefolyhassanak.

Nem ily megnyugtató a mostani állapot. Ugyanis: Gyoma körül a véglegesen ki nem épült töltések tengerszin magassága átlag: 86*67 méter; és igy a Gyoma körül jelenleg fennálló

3