Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
16 A VÍZBAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉBŐL. inkább, mivel a gyomai szakaszon eddig még soha meg nem jelent, — tehát közvetetlenül meg sem mérhető — de legrosz- szabb esetben jövőre mégis várható árvíz maximális magassága szintén csak számítás utján állapítható meg. A másodperczenkint lefolyó víztömegnek számítás utján való megállapításához szükséges keresztszelvény- és vizszin- esésre nézve a vízrajzi osztály úgy járt el, hogy egy normálisnak vehető 400—500 m. hosszúságú vonalon felvett 10 keresztszelvényt, és ezeknek középértékéből s a megfelelő vizszin eséséből a Ganguillet és Kutter-féle képlet segítségével számította ki a középsebességet és másodperczenkinti vizemésztést; még pedig olyképen, hogy az anyameder vizemésztése egészen külön, a bal és jobbparti hullámtereken pedig szintén külön-külön számíttatott ki; továbbá mivel a hullámtereken lényegesen több folyási akadályok léteznek, mint az anyamederben: a hullámtereknél 0'005-el nagyobb érdességi koefficziens alkalmaztatott, mint az anyamedernél; kivévén a Hármas-Köröst, a hol az anyameder és hullámtér érdessége között alig van valamennyi csekély különbség. Az érdességi koefficziens megállapítása végett mindegyik folyónál néhányszor közvetetlenül megmértük a folyóvíz felszínének sebességét, és ugyanakkor megmértük a viz színének eséseit is, ezekből pedig és a hozzátartozó keresztszelvényekbő kiszámítottuk a tényleg lefolyt víztömegeket, végül mindezekből meghatároztuk az érdességi n koefficzienst, és úgy találtuk, hogy : a Bérréttyónál: n = 0*070 a Sebes-Körösnél: n = 0*029 , , , , Tr , „„„ az anyamederben a Fekete-Korosnel: n = 0*035 , , _ . „ , az illető helyeken, a Feher-Körösnél: n — 0*037 a Hármas-Körönéi: n = 0*028 A felvett keresztszelvények helyeire és a vizszin esésekre nézve legyen megemlítve, hogy: A Hármas Körös Gyoma melletti szakaszán, a 29a átmetszésben, 360 m. hosszban felvétetett 10 keresztszelvény és meg- állapittatott 6 vízállásnál a vizszin esése. A Fehér Körös Kis-Jenő melletti szakaszán Kis-Jenő alatt, 450 m. hosszban felvétetett 10 keresztszelvény és megállapitta- tott 6 vízállásnál a vizszin esése. A Fekete Körös nagyzerindi szakaszán, Nagy Zerind felett, 450 m. hosszban felvétetett 10 keresztszelvény és megállapitta- tott 5 vízállásnál a vizszin esése. A Sebes Körös szakáli szakaszán, a szakáli hídon alul, 450 m. hosszban felvétetett 10 keresztszelvény és megállapittatott 5 vízállásnál a vizszin esése. A Berettyóban a b.-szt.-mártoni szakaszon, a b.-szt.-mártoni hídon alul, 450 m. hosszban felvétetett 10 keresztszelvény és megállapittatott 4 vízállásnál a vizszin esése. E szerint felvétetett összesen 5 helyen 50 keresztszelvény és megállapittatott 26 különböző vízállásnál a vizszin esése. Felvétetett ezeken kívül a 22. sz. átmetszés alatt is 10 keresztszelvény, de mivel kiderült, hogy ez a szakasz egészen a Tisza vizének hatása alatt áll, a Körösök vizeinek kiszámítására nem használtattak fel. . A felvett keresztszelvényekből és vizszin esésekből kiszámíttattak a megfelelő vizemésztések; ezekből pedig a víztömegek vonalai megszerkesztettek, melyekből bármely vízállásnak megfelelő vizemésztés egyszerűen leszedhető. Ezek alapján kikerestettek az egyes folyóknak maximális víztömegei, és úgy találtattak, hogy: A Fehér Körösnek Kisjenőnél legnagyobb víztömege volt 1887-ik évi május 22-én, 6*22 m. vízállásnál: 354 m3. A Fekete Körösnek N. Zerindnél 1881-ik évi márczius 31 én, 0*79 m. vízállásnál: 422 m8. A Sebes Körösnek a szakáli hídnál 1887. évi május 22-én, 4*06 m. vízállásnál: 390 m8. К Berettyónak a b.-ujfalui hídnál 1881. évi márcz. 15-én, 4*40 m. vízállásnál: 113 m3. Tehát a fenti négy folyónak maximális víztömege összesen 1279 köbméter másodperczenkint. 3. Megállapittatott az az arány, a melyben a szóban levő folyók felső szakaszain egy és ugyanazon időben mutatkozó vízállások állnak azokkal a vízállásokkal, melyeket ugyané vizek lefolyása a gyomai szakaszon tényleg létre hozott. A kitűzött feladat megoldására alkalmas vizmércze helyek kiszemelése után egy kimutatást állítottunk össze az ott 1884/7. években észlelt vízállásokból, a melyben felvettünk minden oly vízállást, mely a kiszemelt helyeken a kisvizen, azaz a mércze 0 pontján felül emelkedett, — egy bizonyos magasságban kulminált, és hatása a gyomai vízállásra felismerhető volt. E kimutatásban 61 napon át 5 helyen észlelt, összesen 305 vízállás van egybevetve, melyből különösen a következők tűnnek ki: a) A felülről jövő egy és ugyanazon magasságú, de rövid tartamú vizek alacsonyabb, — hosszabb tartamú vizek pedig nagyobb magasságra emelik Gyoma körül az egyesült vizek felszínét. b) A magasabb vizek kulminácziói lassabban érkeznek le Gyomára, mint az alacsonyabb vizeké; még pedig 1884/7-dik években a 0 és -j- 2 m. közti vízállások átlag körülbelül 2*2 nap alatt jutottak le Gyomára, a + 2 és -j- 3 m. közti vízállások 2*8 nap alatt, — és a + 3 méteren felüli vízállások 3*7 nap alatt. c) A magasabb vizek kulminácziója tovább tartott Gyoménál, mint az alacsonyabb vizeké; még pedig a kulmináló vizek Va méteres vastagságát tekintve; átlag tartott a kulmináczió Gyománál: a 0 és + 1 m. közti vízállásnál 6*5 napig a-(- 1 és + 2 * (i (i 5*9 « a + 2 és + 3 « « в 7*3 « a + 3 meteren felüli « 9*0 « d) A felülről jövő és Gyománál mutatkozó vízállások közti arányt tekintve minél alacsonyabb vizek indulnak meg felülről, annál nagyobb arányban mutatkoznak Gyománál. Ugyanis: a 0 és + 1 m. közti vízállásoknál az arányszám: 2*94 a + 1 és + 2 <( « « « « 2*33 a + 2 és -j- 3 « « « (i « 1 *97 a -j- 3 méteren felüli « « « 1*51 e) 1884/7-ik években legfeljebb hét árhullám érte egymást utói Gyománál, de ezek közül csak az első négy árhullám hozott felülről + 3 méteren felüli vízállásnak megfelelő víztömeget.
