Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

14

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887, ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

1. A Tisza helyzetrajzára vonatkozólag a szabályozás alatt álló folyamszakaszokon jelenleg létező védgátak közt fekvő hullámterületen előforduló változások folytonosan figyelemmel kisé- rendők és nyilvántartandók.

E végből mindenekelőtt beszerzendők a Tisza védgátjai közé eső hullámtérnek kataszteri térképszelvényei, hogy reambu- lálva nyilvántartási térképül szolgáljanak. Ezenkívül könnyebb áttekinthetés végett szintén a kataszteri térképek alapján egy kisebb 1 : 20,000 mértékű térkép is készítendő.

Mind a két térképen kitüntetendők;

aj A védgátak közt fekvő hullámtér-és a védgátakon kívül eső ármentesitett területből mintegy 200—200 méternyi szélesség művelési ágak szerint megkülönböztetve. A hol védgátak nem léteznek, ott az előirt hullámtérnél 400 méterrel nagyobb szélesség tüntetendő ki.

b) A Tisza medrének szabályozás előtti helyszíni fekvése.

c) A Tisza medrének és átmetszéseinek jelen helyszíni fekvése, a Tisza medrében előforduló zátonyok, szigetek és törő partokkal együtt.

d) A védgátak vonalai, kilométerkarói, a természetes föld- szin tengerszin feletti magasságai a mederpartok mentén és a védgátak száraz felőli oldalán beírva.

ej A létező müépitmények, mint hidak, zsilipek, sarkantyúk, partvédő építmények stb.

f) A vizmérczék helyei és 0 pontjaiknak tengerszin feletti magasságai.

g) A mederfejlődés nyilvántartására szükséges keresztszelvények helyei és az ezek meghatározására szolgáló összrendezők és irányszögek.

h) A vizemésztések meghatározására szolgáló keresztszelvények helyei, ezek összrendezői és irányszögei.

i) Kijelölése egyszersmindenkorra azoknak a helyeknek, hol a kis, közép és nagy vizek fixirozása annak idejében végrehajtandó.

k) A végleges hossz- és magassági fixpontok helyei és tengerszin feletti magasságai.

Mindezek alapján a régebbi és ujabbi helyrajzok összehason- litandók és külön kimutatandók, hogy mily változások álltak be a szabályozás megkezdése és a legutóbbi felvételek óta a Tisza folyásának irányában, a kanyarok számában, hosszában és görbületeinek sugaraiban, a zátonyok s szigetek méreteiben és helyzetében, — a törőpartok hosszában és helyzetében, — valamint a védgátak közti terület mivelési ágaiban. Végül a mutatkozó változásokból a megfelelő tanulság levonandó.

2. A Tisza hossz-szelvénye a mederalakulás nyilvántartása czéljából minden 5., legfeljebb 10. évben újból felveendő.

Hogy e felvételek minél kevesebb költséggel és fáradsággal legyenek teljesithetők, legalább minden 5. kilométer hosszban, — a jobb és balparton felváltva — végleges fixpontok állitandók fel oly helyeken, a hol előre láthatólag nincsenek kitéve az elpusztulásnak.

Az időnkint végrehajtott felvételek alapján (1:100 magassági és 1 : 20,000 hosszasági mértékben) hossz-szelvény készítendő, a melyben kitüntetendő:

a) A meder feneke.

b) A meder jobb és bal partja.

c) A védgátak koronája.

d) A nevezetesebb kis- és nagy vizek esése és magassága.

e) A végleges hossz- és magassági fixpontok helye és magassága.

f) A vizmérczék helye és 0 pontjainak magassága.

g) A müépitmények helye és minősége.

Ezek alapján összehasonlitandók a régebbi és ujabbi hosszszelvények és külön grafikonokban kimutatandó, hegy a szabályozás megkezdése és a legutóbbi felvételek óta mily változások álltak be a mederfenék legmélyebben fekvő pontjaiban és a mutatkozó változásokból a megfelelő tanulság levonandó.

3. A Tisza keresztszelvényei az egyszer-mindenkorra megállapított és a helyszínén kitűzött helyeken midőn 5., legfeljebb minden 10. évben — védgáttól védgátig — újból felveendők.

E felvételek alapján 1:100 magassági és 1 : 1000 szélességi mértékben keresztszelvények készítendők, melyekben kitüntetendők :

a) A szabályozás előtti állapot, a mennyire az lehetséges.

b) Az időnkint talált állapot.

c) A 0 viz vonala és

d) A nevezetesebb nagy vizek vonalai.

Továbbá minden felvétel után újból kiszámítandó :

e) A 0 viz alatti szelvények területei, szélességei és közép mélységei.

f) A természetes partok átlagos magasságáig érő vízállás alatti keresztszelvények területei, szélességei és közép mélységei.

g) A természetes partokat meghaladó nevezetesebb nagy vizek alatti keresztszelvények területei és közép mélységei, külön az anyamederben, külön a jobb és külön a bal parton.

h) Az anyamederben megmozdult, ismét lerakodott, és végleg elmosott földtömegek mennyiségei,

Végül: mindezek összehasonlitandók a szabályozás előtti és a legutóbbi felvételkor megállapított adatokkal; és a talált eredmények tanulsága kimutatandó.

4. A meder alakulásában, nevezetesen : a meder mélységében és szelvény területében beállott mindennemű változások hatása, a vizszin esésében és 0 pont feletti magasságában, továbbá : az árhullámnak egyik helytől másik helyig való leérkezésének idejében, — valamint a kis-, közép- é3 nagy-vizek beálltának idejében és tartamában válik szemmel láthatóvá. A mederalakulás nyilvántartásánál tehát ezekre különös gond fordítandó; nevezetesen minden 5 legfeljebb 10 évi időközönkint kimutatandók : a kis-, közép- és nagy vizek:

a) Esései,

b) 0 pont feletti magasságai, még pedig havonkint, óvenkint és évcsoportonkint.

c) Leérkezésének ideje egyik vizmérczétől a másikig.

d) Beálltának ideje és tartama az egyes nevezetesebb helyeken.

e) Ezeken kiviil meghatározandók — a mennyiben lehetséges közvetlen mérések által — a Tisza medrében különböző vízállásoknál másodperczenkint lefolyó vízmennyiségek.

Végül mindezek összehasonlitandók az előbbi állapotokkal, és belőlük következtetés vonandó a folyamatban levő mederalakulás kedvező vagy kedvezőtlen voltára.