Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 13 előtti 4 évben a budapesti vízállás alantabb maradt a komárominál : + 1*5 méter vízállásnál 12 centiméterrel 4-2*5 « ii 33 (( 4-3*5 « « 55 « +4*o « ii 80 « +5*5 « i. 83 « Ez adatok arról tanúskodnak, hogy a vízállások emelkedésénél emelkedett a komáromi és budapesti vízállások közti minus- különbözet is, de csak + 4*5 m. vízállásig, még pedig méteren- kint 21—25 centiméterrel; a -f- 4-5 méteren fölüli vízállásnál azonbail a különbözet már körülbelül állandónak látszik lenni. d) Az 1872—75. években, vagyis a soroksári Dunaág elzárását követő első 4 évben a budapesti vízállás magasabbra emelkedett a komárominál: 4-1*5 méter vízállásnál + 10 centiméterrel -)- 2'5 « « "к 7 (i 4- 3'5 « « +7 « —[— 4*5 « n —j— 9 'i 4- 5*5 a « alantabb maradt 5 cmt.-rel. Ez adatokból úgy látszik, hogy a komáromi és budapesti vízállások közt 1872—75. években állandó 7—10 centiméter plus- különbözet mutatkozott, kivételt csak a + 5'5 m. vízállás látszik képezni, de miután ez az adat csak egyetlen egy árhullám levonulására támaszkodik, arra nem nagy súly fektethető. в) Összevetve a c) és d) alatti adatokat, az tűnik ki belőlük, hogy a soroksári Dunaág elzárásával a vizek lefolyásában okozott változás folytán Budapesten a vízállások általában nagyobb magasságokra emelkedtek, még pedig: 4- 1*5 méter vízállásnál 22 centiméterrel 4- 2*5 i. « 44 « —J— 3*5 e и 62 « —{— 4*ö « « 89 « “I- 5*o « « 78 (( f) Arra a kérdésre nézve, hogy a soroksári Dunaág elzárása utáni első években mutatkozott vizszin-emelkedés Budapestnél folyvást állandóan megmaradt-e, vagy pedig később megváltozott, és ha változott, mily értelemben változott, — a vízállások egy és négy évenkinti egybevetéséből határozottan az tűnik ki, hogy az elzárás utáni első években tapasztalt vizszin-emelkedés Budapestnél évről-évre folyvást csökkent, körülbelül 1882-ig, azóta pedig a komáromi és budapesti vízállások közti különbözet állandónak látszik lenni. A javulás mérvéről világos képet nyújt az 1884/7. évi vízállási adatok egybevetése; ezek ugyanis arról tanúskodnak, hogy a budapesti vízállások alantabb maradtak a legutolsó négy évben a komárominál: +1 *5 méter vízállásnál ........... 32 centiméterrel —|—2*5 (i e ....................... 27 « 4-3*5 e ,« _ _ 26 « 4-4*5 и к ...................... 25 « 4-5*5 ii (ilyen vízállás az utolsó négy évben nem volt). g) Az elzárás utáni első négy évben tapasztalt plus különbözeteket egybevetvén a legutóbbi négy év alatt mutatkozó minus különbözetekkel, kiderült, hogy az elzárás által e viz lefolyásában Budapestnél okozott vizszin emelkedés eddigelé alább szállt: 4-1*5 méter vízállásnál 42 centiméterrel -(- 2*5 i« ii 34 «-j- 3*5 * « 33 «-|- 4*5 e « 34 « vagyis a soroksári Duuaág elzárása által Budapestnél okozott vizszin emelkedés 1887. év végéig’átlag 36 centiméterrel csökkent. Ez a csökenés azonban csak a 4-5 m. vízállásig mutatható ki a vízállásokból, de úgy látszik a 4-5 méteren felüli kevés számú vízállásokból, hogy a legmagasabb vízállásoknál is körülbelül ugyanannyi csökkenés állt be 1887. év végéig a vizsziné- nek emelkedésében. Ismételve megjegyeztetik, hogy a fentebbi adatokban még némi változások állhatnak be e tanulmány további folytatásában, azok tehát csak előleges tájékoztatásul szolgálhatnak. Végül megemlittetik, hogy 1887. évi junius 23-án déli 12 órakor 2*90 m. budapesti vízállásnál a Nagy-Marostól Duna-Pen- teléig terjedő szakaszon 110 kilométer hosszban 43 ponton vizszin fixirozás történt. V. A Tisza folyó mederalakulásának nyilvántartása. A már végrehajtott folyamszabályozási munkák hatása, valamint a meder fejlődésének irányzata mintegy láthatóvá lesz a meder alakulásában. A meder alakulásából tehát nemcsak a múltban létesített szabályozási munkák czélszerü vagy czélsze- rütlen volta ismerhető fel, hanem egyszersmind biztos útmutatást is nyújt a jövőben végzendő munkákra nézve. Nagyon szükséges ennélfogva a folyók mederalakulását nyilvántartani, hogy belőle a múltra nézve okulást, a jövőre pedig biztos alapot nyerhessünk; de ez egyik hazai folyóinknál sem szükséges annyira, mint a Tiszánál, a melynél legkiterjedtebb és a közérdeket leginkább érintő folyamszabályozás lett végrehajtva. A mi a meder alakulásának nyilvántartása czéljából teljesítendő munkálatokat illeti, erre nézve a vízrajzi osztály abból a felfogásból indult ki, hogy a meder alakulása háromféle tekintetben történhetik, úgymint: 1. Átalakulhat a folyás iránya, vagyis változhat időközben a folyam helyzete. 2. Átalakulhat a meder fenekének mélysége és partjainak I magassága, vagyis változhat a folyam hossz-szelvénye. 3. Átalakulhat a meder szelvényének alakja és területe, í vagyis változhat a folyam keresztszelvénye; és 4. Mindeme változások következtében megváltozhat a vizszin esése, valamint a kis, közép és nagy vizek levonulásának ideje; a meteorologiai tényezők határának hozzájárultával pedig megváltozhatik a kis, közép és nagy vizek magassága, beálltának ideje és tartama. A Tisza medrében létrejövő alakulások és változások nyilvántartása czéljából tehát szükséges, hogy a meder alakulását különösen e négy szempontból kísérjük figyelemmel: neveze- ' tesen :
