Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
12 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. ségmérések be lesznek fejezve, illetve a tiszai vizemésztések meg lesznek állapítva. A munkaprogram mnak ilyetén megváltoztatása abban leli magyarázatát, hogy az időközben beállt kistiszai zsilip beszakadása a közérdekeltség figyelmét kiválóan az alsó Tisza állapotára irányozta és az ottani vizműtani felvételek soronkiviili megindítását szükségessé tette. A dunai árvizek lefolyásának tanulmányozhatása czéljából felvétetett még Komárom körül kilencz keresztszelvény oly helyeken, a hol már az előtt is voltak keresztszelvények felvéve, hogy a régi és újabb keresztszelvények összehasonlításából fel lehessen deríteni a Duna medrében Komárom körül netalán létrejött lényegesebb változásokat. Ugyané czélból kezdettek meg Komáromnál a vizemésztések megállapításához megkivántató mérések is, mivel ezekből még határozottabban kitűnik a medernek változatlan állapota vagy időközbeni megváltozása, a minek ismerete a komáromi és budapesti vízállások egybevetése tekintetéből nagyon szükséges. Mielőtt ugyanis a komáromi és budapesti vízállások egybevetéséből határozott következtetést tehetnénk, szükséges megállapítani, hogy a komáromi vizmércze körül nem változott-e meg lényegesen a Duna medre, és ha igen, mennyiben változott, minthogy utóbbi esetben a komáromi vízállásoknál e változás tekintetbe veendő es annak megfelelően kiigazítandó. A komáromi folyamszakasz medrének megváltozott vagy változatlan állapotát kiderítő felvételek azonban eddig még feldolgozhatok nem voltak; de mivel némely körülményekből úgy látszik, hogy a komáromi folyamszakasz medre az utolsó 24 év alatt lényegesen nem változott, úgy vélte a vízrajzi osztály, hogy addig is, mig a komáromi folyamszakasz változatlan maradása határozottan meg fog állapíttatni, erre nézve a vízállások összeállítása és feldolgozása becses előzetes tájékoztatást fog nyújtani. A vízrajzi osztály ennélfogva beható tanulmány tárgyává tette a komáromi és budapesti vízállások egymás közti viszonyainak felderítését és az egybevetések eredményeinek mintegy ellenőrzéséül a főváros alatti szakaszról is bevont egy vizmérczét — a paksit — a tanulmány keretébe. A tanulmány alapjául az 1864-től 1887. év végéig (24 évre) terjedő vizállási jegyzetek szolgáltak, melyekből külön-külön összeállittattak a 0—1, 1—2, 2—3, 3—4, 4—5, 5—6, és 6—7 meterek közötti vízállások olyképen, hogy kiindulásul a Komáromnál kulmináló vízállás vétetett, Budapest és Paksnál pedig az a vízállás, melyet a Komáromtól lefelé vonuló víztömeg Budapestnél és Paksnál kulminácziója idejében elért. Ebből nemcsak az tűnt ki, hogy a komáromi vízállásoknak minő vízállások feleltek meg az elmúlt 24 év alatt Budapest és Paksnál, hanem az is, hogy az egyes árhullámok mennyi idő alatt érkeztek le Komáromból Budapestre, illetve Paksra. Az igy méterenkint csoportosított vízállásokból először is évenként és azután négy évenként kiszámíttatott az a viszony, illetve magassági arányszám, mely a komáromi és budapesti, valamint a komáromi és paksi vízállások között tényleg fennállott. Továbbá, hogy az egyes vízállások közti arány jobban szemlélhető legyen, kiszámíttatott az a különbözet, mely a komáromi és budapesti, valamint a komáromi és paksi vízállások között létezett. A talált eredmények két kimutatásban összeállittattak, az egyikben az évenkinti, a másikban pedig a négy évenkinti eredmények foglaltatnak. Az eredményekre nézve megjegyeztetik, hogy azok kiszámítására a 0 és 1 m. vízállás közt 26 árhullám levonulásainál észlelt vízállások szolgáltak alapul; az 1 és 2 m. közt 171, a 2 és 3 m. közt 284, a 3 és 4 m. közt 221, a 4 és 5 m. közt 102, az 5 és 6 m. közt 18, a 6 és 7 m. közt 3 árhullám, vagyis összesen 825 árhullám levonulásánál három helyen észlelt vízállásokból kerestetett ki ama viszony, mely a komáromi és budapesti vízállások közt a legutolsó 24 év alatt tényleg fennállott. Megjegyeztetik továbbá, hogy a jeges vízállások, valamint azok, melyeknek összefüggése ki nem tíint, egészen számításon kívül hagyattak. Megjegyeztetik végül, hogy az alább közlendő adatok végleg megállapítottaknak még nem tekinthetők, miután arra a feltevésre támaszkodnak, hogy a komáromi szakasz mederviszonyai az utolsó 24 év alatt lényegesen meg nem változtak, a mely feltevésnek helyessége azonban még nincs teljesen bebizonyítva és igy a most tájékoztatásul közlendő számbeli adatok utóbb még némi módosítást szenvedhetnek. Az árhullámok levonulásainál észlelt vízállásokból következők derültek ki. a) A komáromi és paksi vízállások közti viszony az utolsó 24 évben észrevehetőig meg nem változott, a miből következik, hogy vagy mind a két helyen egészen egyenlő változás ment végbe a mederben és az egyenlő mérvű változásoknak tulajdonítható, hogy a két vízállás közti viszony ugyanaz maradt, vagy pedig egyik szakaszon sem történt lényeges változás a mederben és ezért maradt meg változatlanul a vízállások közti viszony is ; miután pedig az első eset nem valószínű, tehát a második esetnek kellett megtörténni, az az: a mederviszonyok sem Komáromnál, sem Pakson észrevehetőig meg nem változtak, és igy mindama különbségek, melyek Budapesten a vízállásokban az utóbbi időkben mutatkoztak, kizárólag a budapesti folyamszakaszon közbejött meder-változásoknak tulajdonítandók. b) Az árhullámok leérkezésének idejére nézve kiderült, hogy 1876 előtt körülbelül 1 nap alatt érkeztek le az árhullámok Komáromból Budapestre, — 1876 után azonban az árhullámok levonulása kissé meglassult és 1884—87. években körülbelül már P2 napig tartott az árhullámok leérkezése Komáromból Budapestre. Ennek a jelenségnek kétféle oka lehet, t. i. vagy a Komárom és Budapest közti folyamszakaszon a vizfolyási akadályok növekedtek, és ezek késleltették az árhullámok lefolyását, vagy pedig Komáromba kissé gyorsabban jutnak le Pozsony felől a felső vizek, szemben a Vág, Garam és Ipoly vizeivel s ez okozza, hogy a komáromi és budapesti kulminácziók közti időtartamok kissé meghosszabbodtak. Nem lehetetlen, hogy a pozsonyi folyamszakaszon utóbbi időkben véghezvitt szabályozási munkáknak némi hatása mutatkozik abban, hogy valamivel korábban érkeznek le a felső vizek Komáromba, a mely hatás azonban Budapestig nem terjedvén ki, ez okozhatja a komáromi és budapesti kulminácziók közti hosszabb időtartamot. c) 1868/71. években, vagyis a soroksári Dunaág elzárása
