Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL,

11

Folyó szám |

A mérés

Helyi vízállás

Az

átfolyási

szelvény

területe

m.2

A talált

helye

ideje

középsebesség

m.

m. p.- kinti viz- emésztés m.8

9.

Szeged

Augusztus 1.

+ 0-81

537-52

0-778

418-55

10.

«

Szept. 8.-)-H8

656-37

0-696

456 * 83

11.

«

Október 3.

+ 1-49

669-77

0-773

517-78

12.

«

« 10.

+ 2-45

947-24

0-779

738-51

13.

«

November 17.

+ 3-04

1071-92

0-760

815-05

14.

«

Október 20.

+ 3-98

1330-35

0-903

1201-50

15.

«

« 25.

4 • 00

1499-65

0-876

1314-72

16.

Török -Becse

Szept. 14.

— 0-39

732-49

0-426

311-98

\ N agy- 1 Tiszában

17.

«

Október 30.

+ 2-76

1277-61

0-992

1276-81

1 Nagy- / Tiszában

18.

((

Szept. 15.-0-37

257-17

0-673

173-13

\borjasi át- f metszésben

19.

Tarras

« 19.-0-40

952-59

0-279

266-43

20.

«

Augusztus 5.

+ 0-09

1080-23

0-336

363-01

21.

Titel

Szept. 26.

+ 0-23

936-14

0-324

303-72

Ä

к

Augusztus 10.-p 0-76

1087-16

0-281

305 -85

23.

'«

November 7.

+ 2-07

1455-91

0-573

834-34

III.

Yizemésztési keresztszelvények felvétele az 1887-ben vizsgálat alá vett folyókon.

Az 1887-dik évi munkaprogramm III-dik pontja szerint az 1887-dik évben vizsgálat tárgyává teendő folyókon csak ott veendők fel vizemésztési keresztszelvények, a hol azt a küszöbön álló, vagy legközelebb várható vizszabályozások sürgősebben követelik. Az e tekintetben megejtendő tanulmány ez okból első sorban a Bábára, Szamosra és Yágra volt kiterjesztendő.

A vízrajzi osztály 1886-dik évi jelentésében már részletesen meg voltak jelölve mindama követelmények, melyek a másod- perczenkint lefolyó vízmennyiségnek meghatározására alkalmas helyek, illetve szakaszok kiválasztásánál általában tekintetbe veendők; ezeknek szem előtt tartásával az alább megnevezett helyek találtattak legalkalmasabbaknak a vizemésztések meghatározására, úgy mint:

a) Bábán :

1. A Gyöngyös patak beömlése és a Bagyogó-hid közötti szakaszon.

2. A szabályozási munkák befejezése után az átmetszésben Bába-Patonánál.

b) A Rábczán: a beősárkányi útnál.

c) A Bépczén: Kapuvár és Hövej között a kapuvári erdőben.

d) Az Ikván : a fertő-szt-miklósi közúti hídnál vagy a vasúti hidaknál.

e) A Vulkán : a sérczi közúti hídnál.

f) A Kis-Bábán: a keczöli határban az uj hid felett.

g) A Marczalnál: a marczaltői országidnál és a gyirmóti határban.

h) A Vágnál:

1. A Milochovnál levő vasúti hid felett.

% Beczkó felett, «Croeni Vrch» nevű hegynél.

3. Szimő községnél.

i) A Hármas-Körösnél :

1. А Ша sz. átmetszés alatt.

2. Gyoma alatt a 29a átmetszésben.

k) A Fehér-Körösben: Kisjenő alatt a 31*2 kilométernél.

l) A Fekete-Körösben: Nagy-Zerind felett a 41. kilométernél.

m) A Sebes-Körösben: a szakáli hid alatt a 48-5 kilométernél.

n) A Berettyóban : a berettyó-szt-mártoni hid alatt a 4:47 kilométernél és a darvasi magas partok között a csatornában.

o) A Szamosban : a szatmári közúti hid alatt.

p) A Bodrogban :

1. A szőllőskei hid felett.

2. Sárospataknál.

q) A Latorczában : a lucskai hídnál.

r) Az Ungban: Ungvárnál.

s) A Laborczon:

1. Nagy-Mihálynál.

2. Deregnyőnél.

t) Az Ondóvá-Tapoly csatornában : a lioóri hid közelében.

u) A Topolyon: Yarannó körül.

v) Az Ondován : Tárnává körül.

Mindezek közül a Körösöknél és Berettyónál kiszemelt helyek tényleg ki is tűzettek és felvétetett e szakaszokon összesen 60 keresztszelvény a megfelelő vizszin-esésekkel, miután azt a Hármas-Körös gyomai szakaszán várható árvíz megállapítása szükségessé tette; a többi folyóknál pedig a keresztszelvények kitűzése és felvétele egyelőre elmaradt, mivel azt a vizszabályozások sürgősebben nem követelték.

IV.

A dunai árvizek lefolyásának tanulmányozása, különös tekintettel a budapesti folyamszakaszra.

A dunai árvizek lefolyásának tanulmányozásánál követendő eljárás az 1886-dik évi jelentésben már elő lévén adva, jelenleg nem ismételtetik. Az ott részletezett teendők közül az 1887-dik évi munkaprogramm IV-dik pontja szerint 1887-ben el volt végzendő : a Duna vizemésztéseinek közvetlen megmérése Nagy- Marosnál és a dunai árvizek lefolyásának viszonyait felderítő vízállások összeállítása és feldolgozása.

E két részből áüó teendőnek első részét a vízrajzi osztály nem teljesíthette egészen, mivel — mint már előbb megemlitte- ! tett —a vízrajzi osztály Nagy-Marosnál három emésztési kereszt- szelvényt felvett ugyan és a viz sebességét két vízállásnál tényleg szintén megmérte, sőt ezen kívül Komárom felett is megmérte egy vízállásnál a viz sebességét a hozzátartozó keresztszelvények - I kel együtt; de a Dunánál ekként megindított sebességmérések a 28,893/1887. sz. ministeri rendelet következtében félbeszakittat- tak és az összes sebességmérő-felszerelés a Tiszára átvitetett,

I hogy a Tisza legalsó szakaszán a sebességmérések sürgősen meg- i kezdessenek és mindenek előtt a Tisza legalsó szakaszán állapit- I tassanak meg a vizemésztések.

A Duna vizemésztésének meghatározása tehát ekként egy- I előre félbeszakadt és azutánra lett odázva, mikor a tiszai sebes2*