Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

6

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

a) A létező és rendszeres észlelés alatt álló vizmérczék száma:

az Egyesült Körösben ... ................. ........... 17

a Fehér « .................. ... _ 9

a Fekete « ... ... _ ... _ ... 13

a Sebes « .

.................. ........... 18

a Berettyóban ... ... .................................... 14

Összesen _ _ 71

Ezek közül az állam tulajdonában van 7, — az ármentesitő társulatok tulajdonában 56, — községek tulajdonában 2, — és a ш. kir. államvasutak tulajdonában 6.

b) A Körösökön létező vizmérczéknél 0 pont magasságul — a szabályozás megkezdése óta — az 1855-dik évben fixirozott kis vizszin szolgált s általánosságban — a helyszinelés alkalmával is — több-kevesebb eltéréssel ebben a magasságban találtattak a rendezés előtt már fennálló vizmérczék. A Berettyó folyónál pedig 1884 óta az 1883-dik év augusztus havában fixirozott kis viz színvonala használtatott a 0 pontok magasságául.

c) A vizmérczék faszerkezetüek, melyek legtöbb esetben hid- járomra vannak felszegezve.

d) A fixpontokra nézve megemlítendő, hogy a Körösöknél 1876 előtt a magassági fixpontok függői egy oly hasonlító síkra vonatkoztak, mely sem a petronelli síkkal, sem az Adriai tenger színével nem egyezik. Ezen hasonlító sík magassága 58'018 m. az Adriai tenger színe felett. Azonban 1876 óta a felvételek és fixpontok már az Adriai tengerszinre vannak vonatkoztatva.

e) A Kettős- és Hármas-Körös medre állami kezelés alatt áll, a Fehér-, Fekete-, Sebes-Körösök és a Berettyó pedig az illető társulatok által szabályoztatnak.

2. Mint már az előbbi pontban meg van említve, a körösi vizmérczék 0 pontjai az 1855-dik évi kis vízre vannak helyezve. Ez a kis viz azonban a Körösvölgy szabályozás előtti állapotában, tehát a régi mederben volt annak idejében fixirozva, és igy tekintetbe véve, hogy a jelenleg 1855-dik évi kis víznek nevezett vonal több helyen csak átvételből származó többé-kevésbbé hibás fiktiv vonalat képez, mely úgy sem alkalmas arra, hogy a meder fejlődésének tanulmányozásánál alapul szolgálhasson, tekintetbe véve továbbá, hogy a Berettyó vizmérczéinek 0 pontjai különben sem állnak az 1855-dik évi fiktiv kis viz, hanem az 1883-dik évben fixirozott kis viz vonalán, mindezeket tekintetbe véve, a Körös és Berettyó folyókban jövőre fentartandó vizmérczék egy a jelenlegi folyás mentén fixirozott kis vizszinre állitandók. Ilyen az 1886. szept. havi kis vizszin, mely a gyulai folyammérnöki hivatal által csak a Kettős- és Hármas-Körösben volt ugyan tényleg fixirozva, de a már fennálló vizmérczék adataiból ezen vizszin vonala a mérczéknél mindenütt ismeretes; a közbeeső helyekre nézve pedig kiegészíthető az 1888-diki őszkor beállandó kis viz fixirozása segélyével.

3. A fennálló állami vizmérczék közül, mint elsőrendű állami vizmércze fentartandó és kezelendő jövőre is :

a) A Hármas-Körösben : Kun-Szent-Mártonnál. Ez a vizmércze a Tisza visszahatása alatt áll ugyan és igy a Körösök víztömegére nem ad felhasználható adatokat; de hajózási szempontból és azon okból, hogy a Tisza visszahatásának mérve

jövőre is észlelhető legyen, állami kezelés alatt tartandó továbbra is.

b) Gyománál. Ez a vizmércze a Tisza visszahatásának határán fölül s a Sebes-Körös beömlésén alul esvén, a legfontosabb adatokat szolgáltatja a Körös és Berettyó völgyének összes vízmennyiségére nézve.

c) Békésnél a Kettős-Körösben. Ez a vizmércze a Sebes- Körös beömlése felett s a Fehér- és Fekete-Körös egyesülése alatt feküdvén, szintén elsőrendű fontossággal bir.

d) Boros-Jenőnél a Fehér-Körösben, mely úgy a Fehér- Körösre, mint a Kettős-Körösre nézve árvédelmi szempontból lényeges fontosságú s nélkülözhetetlen, a mennyiben itt már a Fehér-Körös mellékfolyói, a «Csikér» kivételével, egyesülve vannak és itt a vízállások az alsó vidéken várható áradás mérvét is előre jelzik.

4. Az állam által eddig fentartott vizmérczék közül jövőre az állam részéről felhagyandó és kezelése az illető társulatokra bízandó.

a) Szarvasnál a Hármas-Körösben, mivel itt a Körös jelenlegi medre a közel jövőben holt Körössé fog válni.

b) Körös-Ladánynál a Sebes-Körösben.

c) Bemeteházánál a Fekete-Körösben.

d) Körös-Tárcsánál a Kettős-Körösben, és

e) B.-Gyulánál a Fehér-Körösben; mivel mindezen vizmérczék vízrajzi szempóntból jelentőséggel bírnak ugyan, de első sorban az illető ármentesitő társulatok vannak általuk érdekelve és igy azok által kezelendők jövőre, melyek azt újabb költség nélkül teljesíthetik.

5. Az állam által felállítandó és elsőrendű vizmércze gyanánt kezelendő:

a) Tenkénél a Fekete-Körösben, hol jelenleg semmiféle vizmércze nincs.

b) Nagyváradnál a Sebes-Körösben, hol a városnak jelenleg is van egy vizmérezéje.

c) Berettyó-Szt-Mártonnál a Berettyóban, hol a társulatnak már rég idő óta van vizmérezéje.

Mindezek a vizmérczék az illető folyóra és az alsó vidékre nézve ugyanazon jelentőséggel bírnak, mint a borosjenői és ezzel együtt jelzik előre a felülről érkező árvizek nagyságát.

6. Elsőrendű társulati vizmérczék gyanánt tekintendők és úgy kezelendők, mint az elsőrendű állami vizmérczék:

a) A szarvasi vasúti hídnál a Hármas-Körösben a Körös- Tiszamarosközi ármentesitő társulat által felállítandó vizmércze, mivel a Hármas-Körös e szakaszán különben igen nagy távolságban állanának egymástól az elsőrendű vizmérczék és itt az észlelés a társulat részéről újabb költség nélkül teljesíthető.

b) A köröstarcsai hídnál a Kettős-Körösben, hol az állam költségén jegyeztettek a vízállások a községi mérczéről; de a Körös-Tisza-Marosközi ármentesítő társulat lévén fentartása által első sorban érdekelve, jövőre e társulat által kezelendő.

c) A dobozi hídnál a Kettős-Körösben fennálló vizmércze a gyula-békési nagy csatornában mutatkozó vizszinváltozások pontosabb észlelése végett szintén az előbb megnevezett társulat által kezelendő jövőre is.

d) A békés-gyulai közúti hídnál a Fehér-Körösben fennálló