Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887- ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

7

vizmércze az Alsó-Fehér-Körösi ármentesitő társulat által tartandó fenn jövőre is.

e) Kis-Jenőnél a Fehér-Körösben fennálló vizmércze az aradmegyei ármentesitő társulat tulajdona jelenleg és e társulat által tartandó fenn jövőben is.

f) Gurahoncznál a Fehér-Körös felső vidékén az áradás idejekorán való jelzésére szükséges egy vízmérczét felállítani. Ez a vizmércze az aradmegyei ármentesitő társulat — mint elsősorban érdekelt — által állítandó fel.

g) A remetei közúti hídnál.

h) A nagyzerindi hídnál, és

i) Talpasnál a Fekete-Körösben fennálló vizmérczék jövőben is az aradmegyei ármentesitő társulat által tartandók fenn és mint elsőrendű vizmérczék kezelendők.

kJ Belényesnél a Fekete-Körös felső vidékén az áradásnak idejekorán való jelzésére szükséges egy elsőrendű vizmérczét felállítani a Fekete-Körösi ármentesitő társulat, mint első sorban érdekelt által.

l) A Körös-Ladánynál felhagyott állami vizmércze helyett a Sebes-Körösben a Hosszufoki ármentesitő társulat, mint leginkább érdekelt által tartandó fenn továbbra egy elsőrendű vizmércze.

m) A foki hídnál,

n) A szakáli hídnál és

o) Csúcsánál a Sebes-Körösben fennálló vizmérczék a Sebes- Körösi ármentesitő társulat által jövőre is fentartandók.

p) Szeghalomnál és

q) Pocsajnál a Berettyóban fennálló vizmérczék a Berettyó ármentesitő társulat által tartandók fenn ezutánra is.

r) Margitán a Berettyóban az áradás idejekorán való jelzésére egy elsőrendű vizmércze állítandó fel a berettyói ármentesitő társulat, mint első sorban érdekelt által.

Az ármentesitő társulatok meglevő vizmérczéi közül azok, melyek a föntebb kijelölt elsőrendű mérczék között nem neveztettek meg, az illető társulatok által továbbra is fentarthatók a jelen állapotban, mint másodrendű társulati vizmérczék, és ezeknél csak azon módosítás teendő, hogy a 0 pont — összhangzatban az elsőrendű vizmérczékkel — az 188G. évi kis vízre helyezendő, az árvédelmi szabályzatokban megnevezett vízállások esetleges kijavítása mellett.

7. A Körös és Berettyó folyókban — a fentiek szerint — jövőre mint elsőrendű vizmérczék fentartandók és kezelendők:

a) Az állam által: a kunszentmártoni, gyomai, békési és borosjenői vizmércze, összesen 4. Ujonan felállítandó az állam által: a tenkei, nagyváradi és berettyószentmártoni vizmércze, összesen 3. Állami elsőrendű vizmércze lesz tehát a Körös és Berettyó folyóknál összesen 7, vagyis annyi, mint eddig volt.

b) A körös-tisza-marosközi árment. és belvizlevezetö társulat által felállítandó: a szarvasi és köröstarcsai vizmércze, összesen 2.

c) Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat által fentartandó a dobozi, gyulai és remetei, összesen 3.

d) Az aradmegyei árment. és belvizlevezetö társulat által fentartandó a nagyzerindi, talpasi és kisjenői, összesen 3.

e) A fekete-körösi árment. társulat által felállítandó a belényesi, összesen 1.

f) A hosszufoki ármentesitő és belvizlevezetö társulat által fentartandó a körösladányi, összesen 1.

g) A sebeskörösi ármentesitő társulat által fentartandó a foki, szakáli és csúcsai, összesen 3.

h) A berettyó-ivánfenék, mezőtúr, mesterszállási ármentesitő társulat berettyói osztálya által fentartandó a szeghalmi és pócsaji, felállítandó a margitai, összesen 3.

E szerint összesen 17 elsőrendű társulati vizmércze leend jövőre a Körös és Berettyó folyóknál, az állami elsőrendű vizmérczékkel együtt pedig összesen 24, melyek közül csak 4 helyen lesz uj mércze-állomás, úgymint: Margitán, Tenkén, Belényesen és Gurahonczon; a többi 20 állomáson jelenleg is létezvén már vizmércze.

7).

A Szamos és Kraszna folyók vizmérczéinek rendezése.

1. A Szamos folyó helyszínén összegyűjtött adatok alapján a Szamos folyón fennálló vizmérczékre nézve a következők em- littetnek meg:

aj Az 1887-ben fennálló és észlelés alatt álló vizmérczék

száma volt:

az egyesült Szamoson ..

................. 5

a kis Szamoson ........................... 1

a nagy Szamoson ... ................... 1

a Sajó mellékfolyón _ ... ... 2

összesen ... 9

melyek mind az állam tulajdonát képezik.

b) A létező vizmérczék 0 pontjai az alsó szakaszon Szatmár- Németiig valószínűleg az 1874-dik évi kis vizszinre vannak állítva, — a felső vidéken pedig mindenik vizmérczénél — egymástól függetlenül, egy tetszőlegesen felvett kis vizszin körüli magasságra van téve a 0 pont.

c) A vizmérczék szerkezete és anyaga különböző, úgymint: 3 mércze lejtőben fekszik és faanyagú, 5 álló mércze anyaga fa,

i 1 pedig kőhidfőre van bekarczolva.

2. Az általánosságban elfogadott elv szerint a Szamoson és mellékfolyóin is a vizmérczék 0 pontjai egy ismeretes kis vizszin magasságában helyezendők el; ilyen az alsó szakaszon a Tiszától Szatmár-Németiig az 1874-ben fixirozott kis viz színe, a felső szakaszon pedig, az illető helyen tapasztalt legkisebb viz magasj sága. Minthogy pedig eddig is ily magasságokban állanak a í Szamos és mellékfolyóin létező vizmérczék 0 pontjai, ennélfogva azok rendezés után is megtartandók.

3. A fennálló vizmérczék közül jövőben is mint elsőrendű állami vizmérczék fentartandók és kezelendők:

a) Nábrádon az egyesült Szamosban, hová a Tisza visszahatása már nem terjed.

h) Csengeren, hol a Nábrád—Szatmár közötti nagy távolság által van indokolva a vizmércze fentartása.

c) Szatmár-Németiben a folyamszabályozási szakasz végpontján.

d) Apahidánál a kis Szamosban, a hol ennek főbb mellék- ! folyói már egyesülve vannak.