Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 67 V. A meteorologiai és esőmérési észlelések és azok feldolgozása. Midőn a badeni meteorologiai és hidrografiai központi hivatal a meteorologiai szolgálatot átvette, összesen 16 teljesen felszerelt állomás volt Baden egész területén. Legelső teendője ez irányban a meglevő állomások megvizsgálásának és észleleteinek rendszeresítése volt. Azután az állomások lehető szaporítása következett. Az állomások számának szaporítása főleg a hidrografiai tekintetben rendkívül fontos csapadékmérő-állomásokra terjedt. E csapadékmérőállomások számát előleges megállapodás szerint 1885-ig már 28-ra emelte. A badeni meteorologiai I-ső rendű központi állomáson kívül a külső észlelési állomások háromfélék : 1. Másodrendű meteorologiai állomások. 2. Harmadrendű meteorologiai állomások. 3. Csapadékmérő-állomások. A másod- és harmadrendű meteorologiai állomások berendezésére, azok kezelésére és az észleletek megtételére a hivatal egy kimerítő kezelési utasítást dolgozott ki, melyből a következők vehetők ki: A másodrendű meteorologiai állomások észleletei kiterjednek : 1. Légsulymérői észleletekre (légsulymérővel). 2. Légmérsékleti észleletekre (hévmérővel). 3. Légpáratartalmi észleletekre (psychrometer). 4. Szélirány és szélerősségi észleletekre (szélvitorlával). 5. Csapadékmérési észleletekre (csapadékmérővel). 6. Egyéb atmoszferikus jelenségek észlelésére (vihar, villámfelhőzet stb.). A műszerek és azok kezelése legnagyobb részt hasonló a hazánkban alkalmazottakhoz. Az 5. alattinak kivételével az észleletek naponként 3-szor történnek, úgymint reggel 7, délután 2 és este 9 órakor. A csapadék reggel 7 órakor Urittetik ki a felfogó edényből és tartalmának megmérése után nyert magassága az elmúlt nap rovatába vezettetik. A műszerek felállítása minden esetben a központi hivatal által, vagy annak külön utasítása alapján az észlelő által eszközöltetik. Beálló változások vagy zavarok, a melyek az észlelések, vagy a műszerekben előfordulnak, a központi hivatalnak azonnal bejelentendők. A műszerekben beálló fogyatkozások, vagy az általános utasítás erre vonatkozó pontjai, vagy az intézettől bekérendő különös utasítások alapján igazittatnak ki. A harmadrendű meteorologiai állomások észleletei kiterjednek : 1. Légmérsékleti észleletekre (hévmérővel). 2. Csapadékmérési észleletekre (csapadékmérővel). Kezelésük a fentiekhez hasonló. Úgy a másod- mint harmadrendű meteorologiai állomások kezelésére a következők jegyzendők meg: Az észleletekről pontos napló vezettetik és a műszerek korrekcziója pontosan figyelembe vétetik. A rendelkezésre álló terjedelmes űrlapokban, melyek az észleletek minden nemére külön rovatokkal bírnak, az észlelési eredmények bevezettetnek. Ugyanott vezettetnek be az észlelések összege, havi és ötnapi (pendatok) közepei. A táblázat homloklapja az összegezett havi észlelési eredményeket tartalmazza. így például a csapadékra nézve tartalmazza: külön az egész hónapban leesett hó mennyiségét; n n n » r> n „ „ „ „ „ hó és eső összes menynyiségét; a napi csapadék maximumát; a havas napok számát; az esős napok számát; az esős és havas napok (általános csapadékos napok) számát. A táblázat a nálunk szokásoshoz hasonló, csakhogy említett homloklapja annak áttekintését nagyban elősegíti. Az észlelő a kitöltött táblázatot a következő hónap 4-ig a központi hivatalnak beküldeni köteles. A viz és útépítési, valamint a Rajna-szabályozási felügyelőségek kötelesek időnként — még pedig évenként legalább kétszer — az állomásokat megvizsgálni, eszközeinek és naplóinak állapotáról meggyőződést szerezni, ennek megtörténtét a naplóbau igazolni, a tapasztalt hiányokról pedig a hivatalnak azonnal jelentést tenni. Évenként egyszer a központi hivatal kiküldöttje vizsgálja meg az állomásokat és megteszi a műszereken a normalis korrekcziókat. A másod- és harmadrendű meteorologiai állomásokon kivül, mint említve volt, különösen hidrológiai tekintetből, igen fontos csapadékmérö-állomásolc szervezésére irányította a hivatal figyelmét. Azokat a fő- és mellékfolyó vízgyűjtő területeinek jellegző pontjain állították fel. Számuk 1885-ben 28 volt. Az állomások kezelésére különös utasítás lett kidolgozva, melyből azok berendezésének és kezelésének rendkívüli egyszerűsége tűnik ki. Miután az ily állomások felállítása és működhetése leg- főkép a költség és a kezelési nehézségeknek minél kisebb voltát tételezi fel, a badeni vízrajzi hivatal csapadékmérő- állomásaiuak berendezése és azok kezelése egyszerűség és igy használhatóság szempontjából mintaszerűnek mondható. A csapadékmérő-állomások észlelései tisztán csak a csapadék (eső, hó, jégeső stb.) észlelésére szorítkoznak és ezek mennyiségét, minőségét és tartamát hivatvák meghatározni. Az állomás felszerelése áll egy czölöpből, reáerősitett esőmérőből, egy mérőedényből és egy tartalék esőmérőből. Az eső mérő-készülék következő szerkezettel bir: Az esőmérő egy beásott faczölöpre úgy van erősítve, hogy a felfogó edény felső területe a föld színe felett 15 méterre álljon. Maga az esőmérő áll egy 200 П-ст. területű felfogó edényből, mely alatt a gyűjtőedény van. A gyűjtőedény alján levő csapból az összegyűlt csapadék a mérőedénybe eresztetik és ott megméretik. A felfogó- és gyűjtőedény egymással lehető legszorosabban van összekapcsolva, hogy a begyült csapadékból semmi el ne párologjon. A csapadékmérőnek elhelyezésére vonatkozó fontos utasítások a következők: A csapadékmérő felállítása nyílt és oly szabad helyen történjék, a hol az eső még ha ferdén esik is, akadálytalanul a felfogó edénybe kerülhessen, és épületek vagy egyéb akadályok azt vissza ne tarthassák. jjfiHntir' - rtfrHMlrIsS 9*
