Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ES ELJÁRÁSÁNAK M EL ISMERTETÉSE. 68 Magas épületektől vagy fáktól az esőmérő magasságkülönbségének legalább kétszeresével egyenlő távolban álljon. Minden reggel 7 órakor, még ha észrevehetőig eső nem is esett volna, a gyűjtőedény esetleges tartalma kiürítendő és megmérendő, és a nyert magasság a múlt nap rovatába bejegyzendő. Bármily csekély a csapadék,az mégis megmérendő. A szilárd (hó, jég, eső, dara stb.) alakban leesett csapadék elolvasztása után azonnal megméretik, nehogy belőle sok elpárologjon. Feljegyzendők még elfogadott konvenczionális jelzésekkel az időjárásra vonatkozó észleletek is (köd, zivatar, fagy, szél stb.). Akadályozás esetén a napi rovat üresen marad. A hó végén egy készen levő rovatolt levelező-lapba vezettetnek be az eredmények, és a legközelebbi hó első napjaiban a központi hivatalnak beküldetnek. Az ily kezeléssel és levelező-lapon való beküldéssel e szolgálat egyszerűsítésének úgyszólván netovábbja lévén elérve, az ily állomás vezetése a lehető legegyszerűbb módon és a lehető legkisebb fáradsággal végezhető, a mi tekintve azt, hogy a feljegyzés gyakran kevésbbé intelligens emberek által és díjtalanul teljesítetik, rendkívüli előny. Az észlelők legnagyobb része, a hol csak lehet, az intelligens középosztályhoz tartozó tanítók, hivatalnokok, lelkészek, erdőfelügyelők, kik az ügy iránti érdeklődésből az észleléseket ingyen teljesitik, a miért a hivatal kiadványait ingyen kapják és nevük elismerésképen az évkönyvben közzététetik. A szegényebb sorsú észlelőknek hosszasabb és rendes észlelés után jutalom helyeztetik kilátásba. Az esőmérő-állomások felszerelése a hivatalnak erre szolgáló külön alapjából fedeztetik. A csapadékmérések eredményei havonkint a napi sajtóban közzététetnek, az egész évről szóló adatok pedig az évi jelentésekben közöltéinek feldolgozva és összeállítva. VI. A vízállások jegyzése, nyilvántartása és rendes feldolgozása. Az árvíz előre jelzése. A hivatal a vízállások jegyzése és feldolgozása tekintetében tett intézkedései mindenek előtt a vizmérczék feljegyzéseinek rendszeresítésére, megvizsgálására és kellő időben való feldolgozására voltak irányítva. A vizmérczék jelenleg csak ideiglenes utasítás alapján jegyeztetnek; a végleges vizmércze-utasitás most van készülőben. Csak az árvizek külön, pontos jegyzésére, miután azok igen becses és elodázhatlanul beszerzendő adatokat képeznek, készült egy külön utasítás, mely alantabb lesz megismertetve. A vizmérczék rendesen naponkint háromszor olvastatnak le. A mérczejegyzők, kik rendesen gát-, út-, zsilip-, híd-őrök, a hó végén a kitöltött lapot a gát- vagy folyamfelügyelőknek átszolgáltatják, kik azokat átvizsgálva, a kerületi műszaki hivatalhoz (folyamfelügyelőség, folyammérnöki hivatal) beküldik. A hivatal azokat összehasonlító vizsgálatnak veti alá, annak megtörténtét rájegyzi és azután a meteorológiai és hidrograíiai központi hivatalnak beküldi. A hivatal a beérkező adatokat gondos vizsgálatnak vet alá, a leolvasások maximumát és minimumát összehasonlítja, a közepek kiszámítását ellenőrzi és az ellenőrzés megtörténtél az eredeti lapokra rávezeti. A központi hivatal minden hó 15-én a múlt hó vízállásait és azoknak fontosabb mozzanatait, úgyszintén azok okait á hivatalos lapban közzéteszi. A Rajna és mellékfolyóinak főbb mérczéiről havonkint vagy negyedévenkint nyomtatott havi vizállási kimutatások készíttetnek. Ezen kimutatások tartalmazzák a Rajna és mellékfolyóinak főbb mérczéiről az illető hónap minden napjának reggeli vízállását. Azonkívül egy-egy mérczén a havi maximum-, minimum- és középvizet. A havi kimutatás homloklapja rövid leírását adja az illető hónap általános vizállási viszonyainak és az illető hónap átlag értékeit összehasonlitja bizonyos jellegző évcsoportok vizállási átlagaival, a mi által azok jellegzése sokkal világosabb lesz. Az igy szerkesztett havi vizállási kimutatások nyomtatás utján sokszorosítva, az érdekelt hatóságoknak, vízépítési és kultúrmérnöki felügyelőségeknek úgy Badenben, mint fentebb és lentebb fekvő Rajna menti érdekelt technikai hatóságoknak megktildetnek. A Rajna és lényegesebb mellékfolyóinak vízállásai fél- évenkint grafikai rajzokban is feldolgoztatnak és sokszorosit- tatnak. Ezen vizállási grafikonok tartalmazzák a főbb mérczék vízállásának vonalát egymástól elkülönítve, egymás alatt, azok természetes sorrendjében. A közben betorkolló mellékfolyók vizállási vonala a főfolyó torkolatfeletti és alatti szomszédos két mérczéjének vonala közzé rajzoltaik. Az egyes mérczék vonalai mellé, a mérczeállomás nevén kívül, a folyónak odáig terjedő vízgyűjtő területét, a mércze folyó távolságát a szakasz kezdetétől, mellékfolyónál még a torkolat távolát, a főfolyó szakaszának kezdőpontjától és a mércze 0 pontjának magasságát tartalmazza. Ily módon az utolsó 10 év vizállási adatai még utólagosan is kerülnek kiadásra. Az egész évről valamennyi vizmércze vizállási adatainak együttes számbeli és grafikai feldolgozása az egész évi meteorológiai adatokkal együtt, a hivatal évkönyvében közzététetik, melynek szerkezete a XI. fejezetben van megismertetve. Az árvizek jegyzése. A minden nap teendő mércze leolvasásokon kiviil árvízkor különös utasítások alapján történik a mérczék jegyzése. Miután mint említve volt, a hivatal nemcsak a badeni, hanem az egész német Rajna árvizviszonyainak tanulmányozásával meg van bizva, e czélból egy külön és egyedül az árvíz jegyzésére vonatkozó általános utasítást dolgozott ki, mely az egész Rajnán egységesen követve, az árvizek tanulmányozására megbecsülhetetlen értékes adatokat fog szolgáltatni. Az árvizek jegyzésére vonatkozó általános kormány- rendelet főbb pontjai a következők: Az észlelések czélja a Rajna lényegesebb áradásainak részletes feljegyzéseivel a badeni hidrograíiai hivatalnak a Rajna árvizek tanulmányozására részletes adatokat nyújtani. Az észlelések a Rajnának a bodeni tótól a németalföldi határig terjedő 848‘4 kilométernyi szakaszán 41 mérczén és 15 mellékfolyóival összesen 60 mérczén történik.
