Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE.

63

kapcsolatosan grafikailag feldolgoztatnak. A feldolgozott vízállások félévenként kerülnek kiadásra, és egy lap 6 hónapi vízállást tartalmaz.

A vízállások grafikonja egy nagyobb folyó és hozzátartozó mellékfolyóiról egy vagy több lapon felülről lefelé menő sorrendben tartalmazza a főfolyó vagy közben beömlő mellékfolyónak vizállási görbéjét.

Minden folyóra tehát egy vagy több külön grafikai lap szolgál, melyeknek szerkezete a következő:

A lap fején a folyó, illetve a vízgyűjtő terület neve és az illető év áll.

A lap maga az év minden hónapjára — 5 napi csoportjára — és minden napjára külön függélyes vonalakat tartalmaz.

Az egyes állomások vizállási görbéi egymás alatti vízszintes rovatokban vannak berajzolva.

A legfelsőbb vízszintes rovat az illető vízgyűjtő terület csapadékviszonyait jellegző, egy vagy több meteorologiai vagy esőmérési állomások csapadék adatait, valamint napi közép hőmérsékletét tartalmazza.

Az egyes napi csapadékok az illető nap függélyes vonalán jelzett vastag fekete, lépcsőzetes vonallal jelezvék.

A napi közép hőmérséklet egy folytonos vonallal, annak havi maximuma és minimuma külön ponttal vannak megjelölve.

Az illető meteorologiai állomás földrajzi hossza és szélessége, úgyszintén tengerfeletti magassága ki van tüntetve. Az illető vízszintes rovat utolsó részében az évi maximális és minimális hőmérséklet, az illető napok megjelölésével, valamint az évi közép hőmérséklet számokban és grafikailag van kijelölve.

A csapadék vízszintes rovatának utolsó részében az évi összes csapadékmennyiség, az egynapi maximális csapadék mennyisége és annak kelte van bejegyezve.

Az egyes vizmérczék vizállási vonalai egymástól külön választva természetes sorrendben, egymás alatti rovatokban vannak fekete vonalakkal berajzolva. Ha közben mellékfolyó torkollik be, akkor a sorrendben ott, az illető mellékfolyó mérczéjének vonala következik. E rovat a vízállás vonalán kívül, mely oly mértékben van rajzolva, hogy minden nap vízállása egy centiméter pontossággal leolvasható, tartalmazza még:

az illető mércze 0 pontjának tenger feletti magasságát, az illető hely földrajzi hosszúságát, az illető hely földrajzi szélességét,

a folyó ezen mérczéjéig tartozó összes vízgyűjtő területet, az ezen mérczén eddig észlelt legmagasabb és legalacsonyabb vízállást (0 felett, vagy alatt méterekben).

Ez általános adatokon kívül az illető év adataiból számszerűit ki vannak tüntetve:

az évi középvizállás napja és magassága számokban és rajzban,

az évi legnagyobb vízállás napja és magassága számokban és rajzban,

az évi legkisebb vízállás napja és magassága számokban és rajzban.

Egy ilyen táblázat a csapadéknak a vízállásokkal való összefüggését az év egyes szakaiban, valamint az egyes árhullámoknak a mérczén való mikori és mily mérvű jelentkezését igen világosan előtünteti.

Felülről lefelé az egyes napok rovatait követve látható, hogy a leesett csapadékok mily vizállási csúcsokban jelentkeznek a legfelsőbb mérczéken ? és mily sebességgel és magassággal érkeznek a völgyekbe ?

XI.

A svájczi hidrométriai hivatal irányeszméi.

(Lauterburg mérnök szerint.)

Az előbbiekben röviden előadván a svájczi hidrométriai hivatalnak működési programmját és eljárását úgy, a mint az eredetileg önálló intézet keretében tervezve és egy ideig kivive volt, kiegészítésül fontos és érdekesnek látszik Lauterburg mérnöknek, ki a hidrométriai hivatalnak Svájczban megteremtője és ez eszmének lelkes előharczosa volt, azon gyakorlati eszméit, eljárási módjait és törekvéseit röviden előadni, melyeket ő megvalósítani igyekezett és a melyek az 1876-ban megjelent tartalomdus miivecskéjében ki vannak fejtve.

Czélja volt oly számítási módozatokat gyakorlati utón leszármaztatni, melyeknek alkalmazásával a gyűjtő területek nagysága és minősége, valamint a csapadékok észleléséből az egyes folyóvizeken bizonyos időkben és helyeken lefolyó vízmennyiségeket előre meghatározni lehessen még oly esetben is, mikor az illető helyen direkt mérést véghez vinni lehetetlen.

E vízmennyiségeknek előre meghatározása számtalan vízhasznosítási és árvédelmi szempontból igen fontos. Azonkívül a számítások megadják a csapadékmennyiség ama részét is, melyek elpárolgás, beszivárgás és más utakon elfogyasztatnak és a melyekről, daczára nagy fontosságuknak, eddig még igen kevés adatunk van.

Ezen megközelítő számítások azonkívül még a vízgyűjtő területeken beállt változásoknak hatását a lefolyó vízmennyiségekre is kimutatják és igy általuk az erdőirtás és befásitás fontos hatása is tanulmányozható, valamint elkülönítve a hor- dalékos és hordaléknélkiili árvizmennyiségeket, a folyó hordalék mennyiségeiről is tudomást szerezhetünk.

Ezekből a főbb eszmékből kiindulva, az egyes vízállásoknál lefolyó vízmennyiségek definicziója szempontjából bizonyos elfogadott vizállási fogalmak és elnevezések alapján, az egyes vízállások következőleg jellegeztettek:

1. A képzelhető legkisebb vízállás.

2. A kisvizállások közepe.

3. A középvizállás (valamennyi vízállás közepe).

4. A nagy vizek közepe.

5. A képzelhető legmagasabb árvíz.

6. A rendkívüli (minden számításon és kombináczión kívül eső) katasztrófaszerü árvíz.

Svájczban a hidrografiai vizsgálatok czélja: ezen hatféle vízállásnak megfelelő vízmennyiségeknek elméleti megállapítása, vagyis a vízmennyiségeknek a csapadékmennyiségekből, bizonyos tényezők segítségével, számítás utján való meghatározása.

A nyert eredmények oly pontosak voltak, melyek a gyakorlati igényeket teljesen kielégítették.

A számítások alapjául szolgáltak:

1. A legkisebb vízállásnál a forrásvidék területén [^-kilométerenként elfogadott állandó forrásmennyiség, mely a forrásvidék geológiai és egyéb viszonyai szerint bizonyos állandókkal lett redukálva.