Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
56 A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. általán felhasználtassanak, szükséges a csehországi vizszerkezet eme különleges alakulására tekintettel lenni. Csehország határai a Duna, Odera és Rajna vízválasztó hegységeivel majdnem egybe esnek, és igy e hegygerinczek által körülvett, mintegy katlanszertí alakulása folytán igen érdekes vizszerkezetet mutat, mely főleg egyöntetűségénél fogva a kimerítő hidrológiai tanulmányozásra rendkívül alkalmas. Csehországnak főfolyója az Elba, valamint legnagyobb mellékfolyója a Moldva és mindkettőnek valamennyi mellékfolyója majdnem kivétel nélkül Csehország területén erednek és folytatják utjokat az Elbába, mint főfolyóba való beszakadásukig. Az Elba maga az ország északi részén, közel Tet- sclien alatt zárt szelvényben hagyja el az országot, és itt vezeti le az országnak majdnem összes területére esett csapadéklefolyásra kerülő részét az Északi-tenger felé. A teljes vízrajzi megismerésnek ama főkelléke tehát, mely a forrásnál kezdő tanulmányozást igényli, itt teljesíthető. Miután ugyanis Tetschennél az Elba vízmennyisége majdnem kizárólag csak az ország területére esett csapadékból származik : az összes terület csapadékának lefolyásra kerülő része, az Elbában lefolyó vízmennyiség által, itt mintegy számon tartható és a kettő közti viszony megállapítható. Ezenkívül ugyancsak az ország katlanszerü alakulása folytán a meteorologiai viszonyok és főleg a csapadék eloszlásai egyöntetűek; a mi hidrológiai tekintetben szintén igen fontos. Csehország folyói a forrásvidék folyóinak általános jellegével bírnak. Torrensek, erős esésüek, áradásaik gyorsak, na gyök, de rövid tartamuak. Ily folyóknál a mederviszonyok változása °’-őszakos; Ez utóbbi osztály hidrometriai (vízmérési) munkálatai között a leglényegesebb : egy rendszeres vizmércze-hálózat létesítése és a vízállások rendszeres jegyzéseinek eszközöltetése. A vizmércze-hálózat tervezetének megalkotásánál, a mér- czék helyének kiválasztásánál tekintettel vannak arra, hogy azok lehetőleg szabályos mederalakkal és zárt szelvénynyel biró helyekre kerüljenek. A hidrometriai osztály második lényeges feladata, a folyók víztömegének mérés általi meghatározása. A fő- és mellékfolyókon számos különböző vízállásnál tett sebesség- mérések által meghatároztatnak: az ezen folyók által különböző vízállásnál és különböző időkben levezetett víztömegek. Ezekből látható, hogy a csehországi hidrografiai intézet működése főleg a csapadék és annak lefolyása közt létező összefüggés kipuhatolására, tehát tisztán a jelenlegi vízviszonyok megállapítására irányul. Magának a folyómedernek múltja, jelenje és ebből a meder fejlődésének mozzanatai legalább eddig nem vétettek különös tanulmányozás alá. Áttérve a bizottság eddigi működésének részletezésére, teendői közül megemlítendő: III. A vízgyűjtő területek összeállítása. Kezdve a forrásvidék és a legkisebb mellékfolyások vízgyűjtő területénél és fokozatosan előre haladva és összegezve egész a főfolyók összes vízgyűjtő területéig, táblázatiing össze- állittattak az ország összes folyóinak vízgyűjtő területei. A cs. kir. katonai földrajzi intézet 1: 144,000-es mér- asz tó vonalak, előre megállapított elvek-lr ft- i»-l '• * -
