Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
42 A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE. Ennek daczára mégis kétségen kivtil áll, bőgj7 a mi a nagyvizek lefolyásának magasságát illeti, a szegedi folyamszakasz fejlődése áll még mindig leghátrább, melynél a szolnoki szakasz mindenesetre kedvezőbb állapotban van. Az átmetszések 41,065 méter összes hosszából tehát az anyamederhez viszonyítva kiképződött: 1li nagyságra 16% li я 47 я 7* я 29 „ 4/4 я 8 „ 9. §. Mily arányban képződtek az átmetszések? Hogy e kérdésre felelhessünk, folyamszakaszonként össze- állittatott az átmetszések száma, hossza és fejlődési aránya. Ezekből pedig az tűnik ki, hogy: A tokaji szakaszon 50 átmetszés létezik. Ez átmetszések összes hossza 46,268 méter, melyből egy-egy átmetszésre átlag 925 méter esik. Az átmetszések összes hossza a tokaji folyamszakasz ösz- szes hosszának 28%-át teszi. Az összes átmeszések közül 1884-ik évig kiképződött az anyameder nagyságához arányitva: % nagyságra 4 db. 5,662 m. összes hosszban 2U Л 9 „ 6,803 Л л л Л 18 „ 21,026 л Л Л 74 Л 19 „ 12,777 Л Л Л Vagyis az átmetszések 46,268 méter összes hosszából az anyameder nagyságához viszonyítva: % nagyságra kiképződött 12% r 15 4 » n я 7r я я 45 „ iU я я 28 „ A szolnoki szakaszon 16 átmetszés ásatott ki 24,893 méter összes hosszban, melyből esik egy-egy átmetszésre átlag 1556 méter. Az átmetszések összes hossza, a szolnoki folyamszakasz hosszának 14°/0-a. 1884-ik év végéig kiképződött az anyameder nagyságához viszonyítva : % nagyságra 6 db. 11,634 m. összes hosszban 2U Л 2 „ 5,031 „ Л Л 3U Л 2 я 3,110 „ Л Л 74 V) 6 Я 5Д18 „ Л Л Vagyis az átmetszések 24,893 méter hosszából, az anyamederhez viszonyítva kiképződött: V* nagyságra 47% 74 Я 20 „ 74 я 12 я 74 Я 21 „ A szegedi szakaszon 19 átmetszés ásatott ki összesen 41,065 méter hosszban, melyből egy-egy átmetszésre esik átlag 2161 méter hossz. Az átmetszések összes hossza a szegedi folyamszakasz összes hosszának 16%-a Ezekből kiképződött az anyameder nagyságához viszonyítva : 74 nagyságra 4 db. 6,537 m. összes hosszban 74 Г) 9 Л 19,358 л л Л 74 Л 3 Л 12,050 л л Л 74 Л 3 л 3,120 л л л Mind a három folyamszakaszt egybehasonlitva, az tűnik ki, hogy: A tokaji szakaszon van aránylag legtöbb és a szolnoki szakaszon legkevesebb átmetszés. A tokaji szakaszon létező átmetszések aránylag legrövidebbek, a szegedi szakaszon levők pedig a leghosszabbak. Az átmetszések teljes kifejlődését tekintve, a tokaji szakaszon fejlődött ki — a szakasz hosszához arányitva — legtöbb átmetszés anyamederré és a szegedi szakaszon legkevesebb. Az % nagyságú fejlődést tekintve pedig legkevesebb átmetszés fejlődése maradt hátra a tokaji és legtöbb a szolnoki szakaszon. Általában véve a szolnoki szakaszon létező átmetszések fejlődése maradt aránylag leghátrább. 10. §. Mily kanyarok fordulnak elő jelenleg a felső, közép és alsó Tisza medrében? A folyóvizek kanyargó folyásra hajlandók. A folyóvíz ugyanis azon az oldalon, a melyen a part anyaga lazább minőségű, hamarább átlágyitja és elmossa a partot, mint ott, hol a part szilárdabb anyagból áll. Ennek következtében a folyóvíz folyása közben a lazább anyagú partoldalon szélesíti és mélyíti medrét és e működése hatásának arányában mindinkább eltávozik az ellenkező parttól, vagyis kanyargó folyást vesz, még akkor is, ha a part lazaságán kívül semmi egyéb körülmény nem készteti az egyenes irány elhagyására. A folyóvíz folyásának irányára nézve azt lehet mondani, hogy a folyóvíz, ha csak teheti, kitér az akadályok elől és nem annyira az egyenesebb, mint a könnyebb utat keresi. A kanyargások tehát általában véve megfelelnek a folyók természetének és nem is létezik oly folyó, mely megmozdítható anyagból álló mederben egészen egyenes irányban folyna. Ennélfogva a kanyargások nem biztos jelei a folyás elfajulásának, de mégi3 általában felvehető, hogy minél kevesebb kanyargása van valamely folyamszakasznak, és minél nagyobb görbületi sugara van a kanyaroknak, azon a szakaszon annál kevésbé szakgatja a viz a partokat, annál ritkábbak a jégtorlódások és igy emberi czéljainkra annál alkalmasabbak lévén, az ily folyamszakasz állapotát annál kedvezőbbnek tekinthetjük. A vizsgálat tárgyává tett három szakaszon úgy a kanyarulatokat, mint az egyenes vonalakat külön-külön leszedvén a rendelkezésre álló térképekről és a különböző görbületi sugaru kanyarok hosszait az egész szakasz hosszának százalékaiban kifejezvén, a talált eredmények a következő kimutatásban vannak összeállítva:
