Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE. 41 méter magasságot, már alacsonyabb magasságban folyt le Tisza-Fiirednél, mint lefolyt volna régen a szabályozás előtti állapotban. Szolnoknál lefolytak az ilyen vizek az 1830/56-ik évi időközben 0‘963 arányban „ 1876/81-ik „ „ 0-968 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-866 Ezek szerint Szolnoknál majdnem teljesen változatlan maradt a 7 méteren felül emelkedő nagyvizek lefolyásának magassági aránya 1881-ik évig, azután pedig határozottan kedvezőbbé lett. Csongrádnál lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 0"874 arányban „ 1876/81-ik „ „ 1-016 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-791 „ Ezek azt tanúsítják, hogy 1881 ig mintegy 14%-kal emelkedett a 7 méteren felüli nagyvizek lefolyásainak magassági aránya Csongrádnál, de 1881 után annyira visszament, hogy a legutóbbi időkben beállott egyetlen egy ilyen nagy- viz már mintegy 8%-kal folyt le kedvezőbben, mint a szabályozás előtt. Szegednél lefolytak az 1830/56 ik évi időközben 0'898 arányban „ 1876/81-ik „ „ 1-054 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-831 „ Ez arányszámokból kitűnik, hogy Szegednél a legnagyobb vizek lefolyásának magassági aránya 1881-ig mintegy ló^/o-kal lett nagyobb, de 1881 után javulásnak indult és a legutóbbi időkben beállott ilyes nagy viz már mintegy 7°/0-kal folyt le kedvezőbben mint régente. Török-Kanizsa-Zentánál lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 0'987 arányban „ 1876/81-ik „ „ 1-020 „ „ 1882/85-ik „ „ 0'794 „ Ezekből az tűnik ki, hogy Török-Kanizsa-Zeutáuál is felemelkedett a szabályozás után a 7 méteren felüli nagy vizek lefolyásának aránya, még pedig 1881-ig mintegy 3 °/0-kai, 1881 után azonban annyira leszállt, hogy a legutóbbi egy ilyes viz már 19°/0'kal kedvezőbben folyt le, mint lefolyt volna a szabályozás előtt. Mindezen összehasonlításokat összevonva, az észlelt vízállások azt tanúsítják, hogy Tisza-Fllrednél némi javulás látszik a lefolyási körülményekben ; a mi azonban valószínűleg legnagyobb részt az ottani vizmércze 0 pontjának feljebbemelé- sében találja magyarázatát és legnagyobbrészt ennek tulajdonítható, hogy újabbi időkben a füredi vizmércze valamivel alacsonyabb vízállásokat mutat mint régente. Szolnoknál az 5—6 méteres nagyvizeket tekintve, kedvezőtlenebbekké lettek a lefolyás körülményei, de a legutóbbi időkben már majdnem ugyanazon magasságokban folynak le a nagyvizek mint a szabályozás előtt. A 6—7 méter közötti nagyvizek lefolyása folytonos emelkedést mutat Szolnoknál. A 7 méteren felüli nagyviz azonban már nem emelkedett oly magasra, mint a szabályozás előtt. Csangrád-Szeged és Török-Kanizsa-Zentánál az 5—6 és 6—7 méter közti vizek lefolyásai 1881 évig tetemesen emelkedtek, de azután alább szálltak, azonban még nem érték el 1885-ben a szabályozás előtti állapotot. Ez utóbbi négy helyen a 7 méteren felül emelkedő vizek lefolyási magasságai szintén tetemesen emelkedtek 1881-ig, de az 1881 után beállott egyetlen egy magas viz, mely Tokajnál a 7 métert meghaladta, lefolyása közben már nem érte el azokat a magasságokat, melyeket a szabályozás előtti állapotban el kellett volna érnie. Hogy a lefolyó nagyvizek magasságainál elért eredmények értékéről tiszta fogalmat nyerjünk, még egy összehasonlítást teszünk arról, hogy a legutóbbi 7 méteres nagyviz mily magasságokat ért volna el az 1881-ik év előtti körülmények közt ? 1884-ik évi junius 30-án Tokajnál 7 38 méterre emelkedett ugyanis egy nagyviz a 0 vizszin felett. Ez a nagyviz lefolyása közben tényleg felemelkedett a 0 vizszin felett: Tisza-Fürednél . . . 5'71 méterre Szolnoknál .... 6-39 „ Csongrádnál .... 5*84 „ Szegednél . .... 6*13 „ Zentánál .........................5*86 „ Az 1881-ik év előtti állapothoz képest pedig felemelkedett volna: Tisza-Fürednél . . . 6 05 méterre Szolnoknál . . . . 7T4 „ Csongrádnál .... 7 50 „ Szegednél . . . . 7'78 „ Zentánál .........................7-53 „ Tehát az 1881-ik év előtti lefolyáshoz képest alantabb maradt az 1884-ik évi júniusi nagyviz: Tisza-Fürednél . . . 0*34 méterrel Szolnoknál . . . . 0*75 „ Csongrádnál ... 1*66 „ Szegednél .... 1*65 „ Zentánál .........................1*67 „ E számok világosan kimutatják, hogy az 1881-ik év után Szeged vidékén foganatosított munkák már is oly jó hatással voltak a nagyvizek lefolyására, hogy Csongrád, Szeged és Zentánál az 1881-ik év előtti lefolyáshoz viszonyítva, mintegy 1*66 méterrel maradt alantabb az 1884-ik évi nagyviz. Az 1884-ik évi egyetlen egy 7 métert túlhaladó nagyviz lefolyásából, mint már előbb is megemlittetett, biztos következtetést vonni ugyan nem lehet, és azért igen valószínű, hogy ha több 7 méteres viz lefolyását fogjuk észlelhetni, nem fog ily kedvező eredmény mutatkozni; de azért mindenesetre nagyon megnyugtató jelenségnek vehető, hogy az 1881-ik év után véghezvitt nagymérvű szabályozási munkák óta tényleg beállott egyetlen 7 méteres nagyviz lefolyása határozott javulást mutat a lefolyási viszonyokban, a mely eredmény annál inkább megnyugtatónak vehető, mivel Csongrád, Szeged és Zentánál az 5—6 és 6—7 méter közti nagyvizek lefolyásának magasságai is határozottan javulást mutatnak. E javulás egyébiránt szoros összefüggésbon látszik lenni azzal a körülménynyel, hogy 1881 után feltünőleg kevesebbszer találkoztak a Tisza és Kőrösök nagyvizei, mint 1881 előtt. Ugyanis аг 1876/81-iki időközben 14 magas viz közül tízszer találkozott a Tisza és Kőrös magas vize, az 1882/6-iki időközben pedig 14 magas viz közül csak kétszer. 6
