Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
40 A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE. Tisza-Fürednél lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 1/008 magassági arányban, „ 1876/81-ik „ „ 0'936 „ „ és „ 1882/85-ik „ „ 0-905 „ „ a miből az látszik ki, hogy a tokaji + 5 és 6 méteres nagyvizek lefolyása Tisza-Ftirednél a szabályozás megkezdése óta folyvást kisebb és kisebb magasságot ért el. Szolnoknál lefolytak ugyanezen nagyvizek az 1830/56-ik évi időközben 0 911 arányban „ 1876/81-ik „ „ 1 002 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-913 „ ebből úgy látszik, hogy a szabályozás megkezdése után, különösen az 1876/81-ik évi időközben, Szolnoknál mintegy 9%-kai emelkedett az 5 —6 méter közti nagy vizek 0 viz feletti magassága. De 1881-ik év után ismét annyira megjavult a lefolyás, hogy körülbelül ugyanazon magasságot érték el az 5—6 méteres vizek Szolnoknál, mint a szabályozás előtt. Csongrádnál lefolytak a tokaji 5—6 méteres vizek : az 1830/56-ik évi időközben 0'845 arányban „ 1876/81-ik „ „ 1-043 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-848 „ Csongrádnál is emelkedett tehát a szabályozás megkezdése után a szóban levő nagyvizek magassága, még pedig 1881-ik évig mintegy 20%-kal; de 1881 után megjavultak a viszonyok és majdnem elérték a szabályozás előtti magassági arányt. Szegednél lefolytak ugyanazok a nagyvizek az 1830/56-ik évi időközben 0'868 arányban „ 1876/81-ik „ „ 1-125 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-880 „ Tehát Szegednél is szintén az tapasztalható, mint a fentebbi mérczéknél, hogy a nagyvizek magasabbra emelkedtek 1881-ig, mint a szabályozás előtti időkben, még pedig mintegy 26°/o-kal, de 1881 után nagyon megjavult a lefolyás azonban még nem érte el teljesen a szabályozás előtti arányt és attól még mindig mintegy 1%-kal nagyobb magasságokat érnek el az 5—6 méter közti nagyvizek Szegednél. Török-Kanizsa és Zenta együttesen vehető tekintetbe, mivel Török-Kanizsánál csak a legrégebbi időkből vannak feljegyzéseink, Zentárói pedig csak az újabbi időkből. E két község különben egymástól mintegy 20 kilométer távolságra fekszik-, de feltételezhető, hogy vizszinváltozásaik egymástól nem sokat különböznek és igy szükségből együttesen vehetők tekintetbe. E két mérezénél lefolytak a tokaji + 5 és 6 méteres nagyvizek az 1830/56-ik évi időközben 0"847 arányban „ 1876/81-ik „ „ 1-094 „ 1882/85-ik „ „ 0-863 „ A törökkanizsa-zentai szakaszon is tehát megnövekedett az 5—6 méteres vizek lefolyásának magassági aránya, még pedig 1881-ik év előtt mintegy 25°/o-kal. 1881-ik év után azonban tetemesen leszállóit, de még mindig mintegy 1V2 %-kai magasabb a szabályozás ellőtti állapotnál. Összehasonlításainkat ezután a 6—7 méter közti vízállásoknál folytatván, úgy találjuk, hogy a tokaji 5—6 méter közti magas vizek Tisza-Fürednél lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 0*873 arányban „ 1876/81-ik „ „ 0-846 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-871 „ A miből az látszanék, hogy a 6—7 méter magasságú nagyvizek lefolyási magassága Tisza-Füreduél a szabályozás megkezdése után mintegy 272%-kai alábbszállt volna, de az 1882/5-ik évi időközben ismét majdnem a szabályozás előtti magasságra emelkedett. Szolnoknál lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 0-873 arányban „ 1876/81-ik „ „ 0-902 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-927 „ Ez arányszámok szerint Szolnoknál a 6—7 méter magasságú vizek lefolyásának magassági aránya a szabályozás óta folyvást rosszabbul és a legutóbbi időkben mintegy 5Y20/0-kal nagyobb magasságot érnek el, mint a szabályozás előtt. Csongrádnál lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 0 809 arányban „ 1876/81-ik „ „ 0-925 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-883 E szerint Csongrádnál a szabályozás megkezdése után mintegy 11Y2 °/o~kal megnagyobodott a 6—7 méteres vizek lefolyásának magassági aránya 1881-ig, de azután ismét alábbszállt és a legutóbbi években csak 272%-kal maradt hátra a szabályozás előtti állapottól. Szegednél lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 0'815 arányban „ 1876/81-ik „ „ 0-975 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-931 „ Mely szerint Szegednél 16%-kal emelkedett a 6 — 7 méteres vizek lefolyásának aránya 1881-ik évig, de azután visszament és a legutóbbi években már csak 172°/о*к.а' volt nagyobb a szabályozás előtti aránynál. Török-Kanizsa—Zentánál lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 0 793 arányban „ 1876/81-ik „ „ 0-938 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-893 „ E két községnél úgy látszik, mintha a 6—7 méteres vizek lefolyásának magassági aránya a szabályozás megkezdése után 1881-ig mintegy 14V2°/o-kal vált volna kedvezőtlenebbé, de itt is megjavult már az arány és a legutóbbi időkben már csak 472%4í£d volt kedvezőtlenebb a szabályozás előtti állapotnál. Összehasonlításainkat végül a 7 méteren felüli vízállásokra is kiterjesztvén, azt látjuk, hogy Tisza-Fürednél lefolytak az 1830/56-ik évi időközben 0 844 arányban „ 1876/81-ik „ „ 0-820 „ „ 1882/85-ik „ „ 0-774 „ A miből az tűnik ki, hogy a 7 méteren felül emelkedő nagyvizek lefolyásának magassági aránya Tisza-Fíirednél folyvást apadásban van és a legutóbbi időkben beállott egyetlen egy ilyes nagy viz 7 °/0-kai maradt alantabb a szabályozás előttihez képest. Ebből az egyetlen egy esetből nem lehet ugyan biztosan következtetni, de minden esetre kedvező jelenség, hogy az az egy nagyviz is, mely a tokaji vizmérczénél meghaladta a hét
