Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE. 39 Ez aványszámok kikeresésénél kiderült, hogy egyes esetből majdnem semmit sem lehet következtetni a felsőbbi vízállásokból az alsóbbakra, mivel a Tisza vízállására igen nagy hatásuk van a mellékfolyók, különösen a Kőrösök és a Maros beömlésének és a mint egyik-másik mellékfolyónak nagyvize összetalálkozik a Tisza nagyvizével, a szerint alantabb marad, vagy magasabbra emelkedik a Tisza vize is. Azonkívül esetleg, még sok egyéb ismeretlen körülmény is hat a Tisza vizének magasságára, melyek lehetetlenné teszik egyes esetből kiismerni azt az összefüggést, mely a fentebb és alantabb fekvő vizmérczéknél észlelhető vízállások közt kell hogy létezzék. A dolog természeténél fogva azonban, minél több nagy- viznek lefolyására alapíthatjuk számításainkat, annál biztosabb eredményt kapunk, mivel az állandóan fennálló körülmények, melyek a lefolyásra állandó hatást gyakorolnak, minden lefolyásnál éreztetik hatásukat, mig ellenben az esetleges körülmények csak annyiszor, a hányszor épen előfordulnak; és igy minél több nagyviz adatai állnak rendelkezésünkre, annál biztosabbak lehetünk a felől, hogy az esetleges körülmények nem ferditik el az állandó körülmények hatásait egyoldalulag. A szabályozás előtti időkből csak az 1830. évi nagyviz adataival bírunk. Ebből az egy nagyviz lefolyásából, mint épen most ki volt fejtve, nem lehet ugyan biztosan következtetni, de mégis, hogy az akkori lefolyás viszonyaira is némi világ derittessék, kiszámíttatott, hogy a tokaji vízálláshoz viszonyítva, mily arányban állottak az alantabb fekvő viz- mérczékről leolvasott vízállások. A számítás eredménye az A) mellékletben van kimutatva, melyből látható, hogy ha a tokaji vízállást 1’000-nek vesszük, akkor a füredi vízállás ennek szolnoki „ „ csongrádi „ „ szegedi „ „ török-kanizsai ,, ,, 0’8B2 része 0955 0’838 0'857 0-906 11 11 11 11 vagyis 1830-ban a nagyviz egyik mérczénél sem emelkedett fel a 0 viz felett oly magasra, mint Tokajnál; továbbá aránylag legmagasabbra emelkedett Szolnoknál és legalantabb maradt Csongrádnál. Tehát egyedül csak az 1830-ik évi nagyviz magasságait tekintve, a Tokaj és Török-Kanizsa közti folyamszakaszon Szolnoknál volt legkedvezőtlenebb állapot a szabályozás megkezdése előtt, daczára annak, hogy a hoszszel- vénynelc puszta megtekintéséből e helyen aránylag kedvező körülményekre lehetne következtetni. Ugyanez az eredmény jön ki akkor is, ha az 1830/56. évi nagy vizekből számítjuk ki az arány számok at. Ekkor ugyanis a tokaji vízállást a füredi vízállás ennek 1'000-nek véve 0-893 része a szolnoki ., 11 0-933 11 a csongrádi ,, 11 0-855 1) a szegedi „ 11 0-876 11 a török-kanizsai „ n 0-897 n E két számítási eredményből tehát már némi biztossággal állíthatjuk, hogy a szabályozás előtt a nagyvizek legmagasabbra emelkedtek Szolnoknál a 0 viz felett, és legalantabb maradtak Csongrádnál. Az arányszámok kiszámítását folytatva az 1876/81-ik évi nagyvizekre nézve is, ezekből az jön ki, hogy ha a akkor a 11 7? П tokaji vízállás füredi „ szolnoki „ csongrádi „ szegedi „ zentai ,, 1'000-nek vétetik 0-846 0-939 0- 974 1- 024 0-989 vagyis a szabályozás következménye az volt, hogy egyedül Szolnoknál maradt meg körülbelül változatlanul a nagyvizek lefolyásának magassági aránya, és Szegednél változott meg legnagyobb mértékben, még pedig a szabályozás előtti állapothoz képest Szegednél átlag 148/iooo'ed résznyire lett kedvezőtlenebb. Ellenben Tisza-Fürednél kissé javult a magassági arány. Ez pedig úgy értendő, hogy például egy oly nagyviz, melynél a tokaji vizmércze +7 métert mutat, lefolyása közben Szegednél 148/i0oo'ed részszel, vagyis U036 méterrel emelkedik magasabbra a szabályozás következtében, mint régente emelkedett volna. Végül az 1882/5-ik évi vízállásokból következtetve az tűnik ki, hogy ha a tokaji vízállás UOOO, akkor a tisza-fiiredi vízállás 0"877 „ szolnoki „ 0-913 „ csongrádi „ 0"855 „ szegedi „ 0-895 „ zentai „ 0-867 Vagyis az 1881. év után véghezvitt nagymérvű szabályozási munkák azt eredményezték, hogy Csongrádnál, Szegednél és Zentánál a nagyvizek lefolyásának magassági arányai tetemesen megjavultak, ellenben Tisza-Fürednél némileg megrosszabbultnak tűnik elő. Ismeretessé váltak e szerint a nagyvizek lefolyásának magassági arányai átlagos és megközelítő értékekben. De a lefolyás magassági aránya változik a vízállás magasságával; mert más magasságnál más hatásoknak és körülményeknek van kitéve a nagyviz lefolyása. így például az a nagyviz, mely Tokajnál 5'5 méterre emelkedett, egészen más magassági arányokban kell, hogy mutatkozzék az alantabb fekvő mérczéknél, mint az a nagyviz, mely 7 5 méterre emelkedik; mivel -f- 5"5 m. vízállásnál a természetes partokon (a hullámtereken) körülbelül csak 05 méter mélységi! vízfolyás van, lévén a természetes partoknak átlagos magassága mintegy + 5 ш., ily csekély mélység mellett pedig alig állhat elő valami nagyobb tömegű vízlefolyás; mig ellenben a -f- 7‘5 m. vízállás mellett a hullámterek már 2'5 méternyi vízborítást kapnak és mindenesetre tetemesen hozzájárulnak a lefolyás magassági arányainak alakulásához. Kiszámíttattak ennélfogva a különböző vízállásoknál előállt magassági arányok külön-külön, nevezetesen azokra a nagyvizekre melyek Tokajnál + 5 és 6 méter vízállás közt jelentkeztek, azután azokra, melyek + 6 és 7 méter közt, végül, a melyek + 7 és 8 méter közt mutatkoztak, még pedig külön az 1830/56., külön az 1876/81. és külön az 1882/5-iki évcsoportokra. A véghezvitt számítások eredményei az A) alatti mellékletben vannak kimutatva és ezekből kitűnik, hogy azok a nagyvizek, melyek Tokajnál -f- 5 és 6 méter közt jelentkeztek és ezeknek 0 viz feletti átlagos magasságát 1'000-nek véve, ugyanazon nagyvizek m
