Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE.

37

A harmadik csoportba pedig az 1881—1885-ik évi nagyvizek vétettek fel, melyekből már némi nyomait észre kell vennünk, a legutóbbi években Szeged vidékén végrehajtott nagy munkák eredményeinek.

E három csoport nagy vizeinek hoszszelvényei az V., VI. és Vilik rajzlapokban vannak kiilön-külön felrajzolva.

Mielőtt azonban e nagyvizek lefolyási viszonyainak vizsgálatába ereszkednénk, figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy a tokaji, szolnoki és szegedi folyamszakaszon négy nagy mellékfolyó ömlik a Tiszába, úgymint: a Bodrog Tokaj felett, a Sajó Polgár felett, a Hármas-Kőrös Csongrád- nál és a Maros Szeged felett. Ezeknek mindegyike többé- kevésbé kimutatható hatással van a Tisza vizszinének magasságára.

Azokat a tiszai nagyvizeket, melyekre észrevehető hatásuk volt a mellékfolyóknak, tulajdonképen figyelmen kívül kellene hagynunk, vagy pedig azt is alaposan tanulmányoznunk kellene, hogy mindegyik mellékfolyónak külön-külön és együttesen minő hatása van a főfolyó vizszinének magasságára ?

De ez alkalommal egyik eljárást sem lehetett követni, mert az első esetben oly csekély számú nagyvizekből kellett volna következtetéseinket levonni, hogy épen a tekintetbe veendett nagyvizek csekély számánál fogva nem lennének következtetéseink eléggé megbízhatók; a második esetben pedig le kellene mondanunk hosszú időre, hogy a nagyvizek lefolyási viszonyairól valamit, bárcsak megközelítőleg is, megtudhassunk ; mert az oly terjedelmes tanulmányokat tenne szükségessé, melyeknek befejezése minden bizonynyal igen sokáig elhúzódnék.

Egyelőre meg kell tehát azokkal az eredményekkel is elégednünk, melyeket eddigi adatainkból nyerhetünk, ha egy- átaljában valamit meg akarunk tudni a nagyvizek lefolyásaiban beállott változásokról.

Tekintetbe vétetett ennélfogva valamennyi oly vízállás a fent kitett időkben, melyek Tokajnál + 5 méterig és azon túl emelkedtek. A belőlük levont következtetések nem mondhatók ugyan egészen kifogás nélkülieknek, de mégis igen érdekesek, mivel a szabályozásnak némely eredményét határozottan kitüntetik.

Az 1830/56-ik évi nagyvizeket előtiintető V-ik hoszszel- vényben ugyanis Polgárnál többnyire egyenes vonalat képeznek a nagy vizek vonalai, kivévén az 1830-iki nagy viz vonalát, mely már kevéssé felemelkedik e helyen, és az 1855-ik évit, mely még jobban felduzzad. Úgy látszik ebből, mintha a szabályozás előtti állapotban a Sajó vize néha felduzzasztottá volna a Tisza vizszinét.

Tisza-Fürednél általában behorpadást mutatnak a nagyvizek vonalai, kivévén az 1854-ik évi május havit, mely a többitől eltérőleg Fürednél aránylag feljebb emelkedett, mint Polgárnál és Botinál. Ebből az látszik ki, mintha Tisza-Füred- nél aránylag kedvezőbb körülmények közt folytak volna le a nagyvizek a szabályozás előtt, mint a legközelebbi felső és alsó mérczéknél.

Szolnoknál a nagyvizek vonalai behorpadást mutatnak, kivévén az 1855-ik évit, mely kissé felemelkedett. Szolnoknál is úgy látszik tehát, mintha ott kedvezőbben folytak volna le a nagyvizek, mint a szomszédos vizmérczéknél.

Ughnál három évben egyenes vonalban folytak le a nagyvizek, két évben, úgymint 1853-ban és 1855-ben behorpadás

és 1830-ban kidudorodás mutatkozik. Ebből úgy látszik, mintha a Hármas-Kőrös beömlésének hatása egészen Ughig ki nem terjedt volna a szabályozás megkezdése előtt.

Csongrádnál a Kőrösök beömlésének duzzasztó hatása két évben, úgy mint 1853-ban és 1855-ben határozottan észrevehető.

Szegednél a Maros beömlésének hatása ki nem vehető.

Török-Kanizsánál úgy látszik, hogy valami helyi körülmények vizszinduzzadást okoztak 1830., 1853-ban, de különösen 1855-ben.

A zenta-törökbecsei és titeli vízállásokról igen hézagos adatok lévén feljegyezve, ezekből misem tűnik ki.

Általában úgy látszik, hogy a szabályozás megkezdése előtt Csongrádnál és Kanizsánál mutatkoztak a nagyvizek lefolyásában a legfeltűnőbb szabályellenességek, illetve ezeknél duzzadt fel a Tisza vize aránylag leginkább ; észrevehető volt azonban a Sajó beömlésének hatása is Polgárnál.

Ezután folytatva szemlénket az 1876—80. évi nagy vizek lefolyásánál, úgy látjuk az 1876—1880. évi nagyvizek hoszszel- vényéből (VI. rajzlap), hogy Tokajnál több esetben a nagy viz duzzadást szenvedett, a mi leginkább a Bodrog beömlésével lehet összefüggésben. Továbbá Polgárnál csekély kiemelkedés mutatkozott némely nagyviz lefolyásában, a mi valószinüleg részben a Sajó beömlésének, részben a mederfenék emelkedésének, részben pedig az alantabb következő igen széles árterek hatásának tulajdonítható.

Tisza-Fürednél ellenben behorpadás mutatkozik, különösen a legmagasb vizek koszszelvényében; hihetőleg az itteni igen széles ártér következtében, melyen a nagyvizek akadálytalanul szétterülhettek.

Sajtoknál ismét domborodás látszik a legmagasabb vizeknél, a mely jelenség összefüggésben látszik lenni azzal a körülménynyel, hogy az előtte elterülő hullámtérről igen nagy szélességben levonuló árvíz, az alább következő keskeny hullámtér miatt, körülbelül Sajfok körül összehalmozódik, illetve kissé felduzzad.

Szolnoknál a nagyvizek színében többnyire behorpadás mutatkozik; ilyen behorpadás látszik a kisviz vonalaiban is. De a vízállások változásainak határa tetemesen nagyobb, mint j a Szolnok felett fekvő folyamszakaszon.

Tisza-Ughnál az 5 és 6 méter közti vizeknél némely ! esetben kidomborodás mutatkozik a vizszinében, némelykor pedig behorpadás. A 6 és 7 méter közti vízállásoknál azonban mindig behorpadás. A Hármas-Kőrös beömlésének hatása t. i. közel Ughig felhat, és a mint találkozik a Kőrösök nagyvize a Tisza nagyvizével, a szerint emeli többé-kevésbé Csongrádnál a Tisza vizszinét, és a szerint kiemelkedik, vagy behorpad Ughnál a nagyvizek vonala,

Csongrádnál világosan észrevehető a Hármas-Kőrös beömlésének duzzasztó hatása és minél kisebb Kőrösvízzel találkozik a Tisza vize, annál egyenesebb a nagyviznek vonala Ugh és Szeged közt.

Szegednél legtöbbnyire kidomborodás mutatkozik a nagyvizek vonalaiban, csakhogy nem oly nagy mértékben, mint Csongrádnál; különösen feltűnőké tekintetben az 1876. júliusi és az 1877. évi áprilisi nagyvizek. A vizszin vonalának e kiemelkedései mindenesetre a Maros beömlésének tulajdoníthatók. Feltűnő azonban, hogy a Maros beömlésének duzzasztó hatása általában véve csekélyebbnek látszik, mint a Kőrösöké; valószinüleg azért, mivel a Maros nagyvizei kevésbé találkoznak össze a Tisza nagyvizeivel, mint a Kőrösöké