Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE.

35

Szanádtól a Dunába omlósig általában növekedett a szelvény területe. A legnagyobb növekedés 332 Q-m.

Összegezvén a növekedés és fogyás bosszúságait, kitűnik, hogy e szakaszon 175-5 kilométer hosszban növekedett a 0 viz alatti szelvény területe, és 80‘6 kilométer hosszban fogyott.

A 0 viz alatti szelvény területe tehát:

a tokaji szakasz hosszának 80‘7%-ában növekedett és 19'3°/0-ában fogyott;

a szolnoki szakasz hosszának 83T0/0-ában növekedett és 16'9%-ában fogyott ;

a szegedi szakasz hosszának őS'ö^o-ában növekedett és 31'5°/o-ában fogyott.

Mind a három szakasz százalékait összehasonlítván, az látszik ki belőle, hogy a szolnoki, vagyis közép tiszai szakaszon a 0 viz alatti szelvény területe 14'6°/0-kal kedvezőbben fejlődött, mint a szegedi szakaszon, és 2'4%-kal kedvezőbben, mint a tokaji szakaszon; tehát e tekintetben legnagyobb fejlődés mutatkozik a szolnoki szakaszon és legkevesebb a szegedi szakaszon.

Az összehasonlítást folytatván a + 5 m. vízállás alatti mederszelvények területeire nézve is, úgy találjuk, hogy:

a) A tokaji szakaszban:

A szakasz kezdete és Szederkény közt a + 5 m. viz alatti szelvény területe általában növekedett; kivévén Vörösmart előtt, hol 80 D-mt, és Eszlár alatt, hol 70 [J-mt fogyott. A legnagyobb növekedés 1120 □-m.

Szederkény és a szakasz vége közt néhol növekedett, néhol fogyott a szelvényterület. A legnagyobb növekedés 393 □-m., a legnagyobb fogyás 137 □-m.

A növekedés és fogyás hosszait összegezvén, e szakaszon 159-6 kilométer hosszban növekedett, és 40 0 kilométer hosszban fogyott a +5 m. viz alatti szelvény területe.

b) A szolnoki szakaszban:

A szakasz kezdete (Tisza-Füred) és Puszta-Taskony közt néhol növekedett, néhol fogyott a +5 m. viz alatti meder- szelvény területe. A legnagyobb növekedés 214 D-m., a legnagyobb fogyás 171 Q-m.

Puszta-Taskony és Tisza-Sas közt általában növekedett, kivévén Tószeg felett az oláh fok körül, hol 123 Q-mt fogyott, és a Nagy-Rév feletti kanyar és Inoka közt, hol a legnagyobb fogyás 132 D-m. A legnagyobb növekedés 229 Q-m.

Tisza-Sas és a szakasz vége közt általában fogyott a szelvény területe. A legnagyobb fogyás 106 Q-m.

A növekedések és fogyások hosszait összegezvén, e szakaszon a + 5 in. viz alatti szelvény területe növekedett 129-8 kilométer hosszban, és fogyott 45’6 kilométer hosszban.

c) A szegedi szakaszban:

A szakasz kezdete (Csongrádinegye határa) és a Kőrös beömlése közt a + 5 m. viz alatti szelvény területe általában fogyott. A legnagyobb fogyás 380 O-m.

A Kőrös beömlése és Tisza-Szt.-Miklós közt néhol növekedett, néhol fogyott. A legnagyobb növekedés 409 D-m., a legnagyobb fogyás 291 D-m.

Tisza-Szt.-Miklóstól végig a Dunába ömlésig növekedett a szelvényterület. A legnagyobb növekedés 657 Q-m.

A növekedések és fogyások hosszait összegezve, e szakaszon a 5 m. viz alatti szelvény területe növekedett 200'6 kilométer hosszban, és fogyott 55'5 kilométer hosszban.

A -f- 5 méter vízállás alatti szelvényterület eunélfogva:

a tokaji szakasz hosszának 80'0°/0-ában növekedett, és 20 0%-ában fogyott;

a szolnoki szakasz hosszának 74'0%-ában növekedett, és 26Ю 0/0-ába.n fogyni

a szegedi szakasz hosszának 78-3°/o ában növekedett, és 2P7°/0-ában fogyott.

Mind a három szakasz százalékos eredményeit összevetve, kitűnik, hogy a szolnoki, vagyis közép tiszai szakaszon a + 5 m. viz alatti szelvény területének fejlődése 4'3°/0-kal maradt hátrább a szegedi szakasznál, és 6 0°/0-kal hátrább a tokaji szakasznál, vagyis e tekintetben leginkább fejlődött a tokaji szakasz és legkevesebbet a szolnoki szakasz.

7- §•

A meder fejlődése által mily tömegű föld hozatott mozgásba?

Az előbbi czikkben ki van mutatva, hogy a 0 és +5 m. viz alatti mederszelvények területei mennyire növekedtek vagy fogytak ? Ha ez adatokat a megfelelő hosszúságokkal szorozzuk, azt az igen érdekes eredményt kapjuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló adatokból következtetve, a meder fejlődése által mily tömegű föld hozatott mozgásba a szabályozás megkezdése óta 1884. évig? Vagyis mily munkát végzett ez idő alatt a Tisza folyam ?

Önként értetődik, hogy a rendelkezésünkre álló csekély számú keresztszelvények nem adják teljes biztossággal a mozgásba hozott földtömegek köbmennyiségeit, és ezek csak körülbelüli értelemben vehetők, melyek annál pontosabbak lennének, minél számosabb keresztszelvényekből volnának kiszámítva.

A megmozdított földtömegek kiszámításánál, az átmetszésekben véghezment földmozgalmat egészen mellőzvén, a Tiszának csupán oly vonalai vétettek tekintetbe, melyeken emberi kéz mitsem változtatott. A lerakódás kiszámításánál pedig, a dolog természeténél fogva, nem különítettek el azok a köbmennyiségek, melyek az átmetszésekben megmozdult földtömegekből, valamint a mellékfolyók hordalékából rakódtak le; a lerakódásnak kiszámított köbmennyiségeiben tehát ezek is benfoglaltatnak.

Ily kiszámítással a következő eredményeket találjuk:

A tokaji szakaszban azokon a helyeken, hol a 0 viz alatti szelvényterület növekedett, a szelvény kiszélesedése és mélyedése által körülbelül 16.467,000 köbméternyi földtömeg lett a folyam által megmozdítva. Azokon a helyeken pedig, hol a szelvényterület fogyott, mintegy 2.532,000 köbméternyi földtömeg rakódott le. E kettőt egymásból kivonva, az egész szakasz 141'3 kilométer hosszában körülbelül 13.935,000 köbméternyi földtömeg tűnik elő olyannak, melyet a Tisza önerejéből elhordott. Ebből egy-egy kilométerre körülbelül 98,600 köbméter esik.

A szolnoki szakaszban szintén a 0 viz alatti szelvényben mintegy 10.072,000 köbméter földtömeg lett a folyam által megmozdítva, és 597,000 köbméter rakódott le. E szakasz 151'4 kilométernyi hosszában tehát körülbelül 9.475,000 köbméternyi földtömeg látszik a Tisza által elvittnek; melyből egy-egy kilométerre mintegy 62,600 köbméter esik.

A szegedi szakaszban pedig körülbelül 22.032,000 köbméternyi földet mozdított el a Tisza, és 4.115,000 köbméter földet rakott le; vagyis úgy látszik, hogy e szakasz 215'8 kilométernyi hosszában mintegy 17.917,000 köbméternyi föld