Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

Anyagi fejlődésünk terén nincs oly kérdés, mely fontosabb lenne folyóvizeink czélszerü szabályozásának és kultur- czélokra való felhasználásának kérdésénél. E kérdések helyes megoldása tehát egyike legsürgősebb és legéletbevágóbb feladatainknak ; mivel a nélkül anyagi jólétünk sohasem emel- kedhetik arra a magas polczra, melyre egyéb körülményeink között felemelkedhetnék. Sőt a mi részünkről még az is különösen szem előtt tartandó, hogy folyóvizeink rakonczátlan- kodása majdnem kizárólag azokat a vidékeket sújtja, melyeken tulnyomólag magyarság lakik és igy az árvíznek minden pusztítása tényleg a magyarságot és annak jólétét pusztítja!

Folyóvizeink czélszerü szabályozása és okszerű felhasználása tehát nemcsak anyagi, hanem egyszersmind nemzeti feladat; melynek megoldása egyrészről nagy szellemi képzettséget, másrészről pedig higgadt meggondoltságot, folytonos éber megfigyelést és lankadatlan férfias kitartást igényel. Hogy birunk-e kellő mértékben mind e tulajdonokkal ? Azt, a jövő fogja megmutatni; de annyi mindenesetre bizonyos, hogy folyóvizeinket czélszertien szabályozni és kulturczéljainkra okszerűen felhasználni, azok összes viszonyainak és tulajdon- 1 ságainak ismerete nélkül nem lehetséges.

A vizszabályozások körül tett tapasztalatoknak ugyanis mindenhol az a tanulsága, hogy a helyi viszonyok tekintetbe vételéből kell ugyan a szabályozásnak kiindulni, de egyszersmind oly határozott elvek és alapokból is, melyek csak a folyónak összes viszonyait felölelő alapos tanulmányozás által nyerhetők.

Innét van, hogy a folyók egyes helyein, tisztán a helyi körülmények befolyása alatt keletkező és ezeknél biztosabb tapasztalati alapot nélkülöző szabályozási művelettel elodázhatjuk ugyan olykor rövid időre és csakis e helyről, a veszélyt, de egy kitűzött határozott czél elérését, biztos és általános védelmet csak úgy várhatunk, ha a bizonytalan tapogatódzás helyett a folyó természetének tanulmányozásából nyert biztos alapra és elvekre fektetjük szabályozási tervünket és eljárásunkat.

Tulajdonkép nem is kellene addig valamely folyó szabályozásának kiviteléhez tényleg hozzáfogni, mig annak természetét előlegesen ki nem ismertük. De ez a szabály a gyakorlatban csak igen ritkán tartható meg; mivel a folyók szabályozását legtöbbnyire annak már elviselhetlenné vált káros állapota sürgősen követeli. Ennek következtében a folyó ösz- szes viszonyainak és tulajdonságainak teljes ismerete nélkül indulnak meg igen sokszor a folyamszabályozási munkák; mivel azoknak kiismeréséhez évek hosszú sora kivántatnék, a már elviselhetetlen állapot pedig meg nem engedi, hogy addig várjunk, mig a folyó természetének kimerítő tanulmányozása be lesz fejezve.

Épen e kényszerhelyzetből tűnik ki azonban annak rendkívüli szükségessége, hogy a folyamatban levő, vagy már végrehajtott vizszabályozások eredményeit folyvást éber figyelemmel kell kisérnünk, hogy a még hiányzó adatokat utólag beszerezhessük és a netalán mutatkozó káros következményeket — azok orvoslása végett — jó eleve felismerhessük.

Különben is a folyamszabályozások és vizi müvek eredményeinek előidézésében számos oly tényező működik közre, melyeket előlegesen észrevenni, megfigyelni, számokkal kifejezni, egy szóval: számba venni nem lehet. Már csak e tekintetből is nagyon szükséges tehát a folyamszabályozások és vizi müvek következményeit azok befejezte után is folytonos figyelemmel kisérni.

A folyamszabályozások következményeinek idejekorán való megismérésén kívül — kétséget nem szenved — hogy gyakorlati czéljainkra való tekintetből nem kevésbé hasznos és szükséges azt is tudnunk, hogy egyes folyóink mily nagy területekről kapják vizeiket? Az ott leeső légcsapadékból mennyi jut el odáig, hol e folyók már szabályozás alatt állnak, vagy szabályoztatni fognak? Mely időkben, meddig, hol és mily magas vizek állnak be e folyóknál? Mert ezekből kifolyólag tudhatjuk meg: hogy van-e az illető folyónak például : öntözésre fordítható vize abban az időben, midőn a vetéseket és kaszálókat öntözni kellene ? És ha van -• hol, mily nagy területeken lehet azt igénybe venni ? Ezekből ismerhetjük meg továbbá, hogy az illető folyónak vizeit hol, mily mértékben lehet mozgató erő gyanánt ipari czélokra felhasználni ? A hajózás szempontjából pedig: mely időkben és a folyó mely pontjáig lehet az illető folyót hajózásra haszA vízrajzi osztály czélja és feladata.