Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

24

A VÍZRAJZI osztály czélja és feladata.

íiálni vagy hajózhatóvá tenni; végül árvédelmi szempontból ezekből tudjuk meg eleve, hogy mikorára kell általában a nagyvizektől tartani? Esetről esetre mily magas vizeket várhatunk ? És ezek kellő fogadásához mikorára kell előkészületeinkkel készen lennünk ?

A feleletet azonban mindezekre csakis folyóvizeink összes tulajdonságainak teljes megismerése után adhatjuk meg; még pedig csak folytonosan tartó adatgyűjtés és feldolgozás utján, a mit a dolog természeténél fogva egyöntetüleg, és az egész országban összhangzólag kell végrehajtani.

De eltekintve az egyöntetűségtől, valamely folyóvíz természetének, mondhatni: életműködésének tanulmányozása csak úgy lehet tökéletes, ha a folyót egész hosszában, a beléje ömlő mellékfolyókkal együttesen, egy szorosan összetartozó egésznek tekintjük, és azt egész összeségében tanulmányozzuk.

A folyó hosszából kiszakított egyetlen rövidehb szakasznak tanulmányozása ugyanis legtöbbször arra sem elég, hogy belőle magának annak a szakasznak életműködésére és alakulására biztos következtetéseket vonhassunk; mivel minden egyes szakasz életműködése szoros összefüggésben áll a felette és alatta levő szakaszokkal. Annál kevésbé alkalmas tehát arra, hogy egyes szakasz tanulmányozásából a folyó egészének természetére és tulajdonságaira alapos következtetéseket vonhassunk. Minélfogva a folyóvíz természetének tanulmányozását annak lehető nagy szakaszára, sőt egész hosszára kell kiterjeszteni; és ezzel együtt a mellékfolyók természetét is tanulmányozni kell. Ezeket azonban a vizi müvek kivitelénél foglalkozó folyammérnöki hivatalokkal vagy más hivatásu közegekkel mellékesen elvégeztetni, már a dolog természeténél fogva sem lehet, hanem szükségképen egy külön hivatalra kell e tanulmányok végrehajtását bízni, mely a folyó viszonyait annak minden egyes szakaszán tanulmányozza ugyan, de végkövetkeztetéseiben az egész folyót vehetvén tekintetbe, maga- I sabb és általánosabb szempontokra fektetheti megállapodásait.

Ezenkívül a folytonos megfigyelés szükségessége is azt igényli, hogy azzal egy külön hivatal legyen megbízva. Mivel valamint más számos természeti tüneménynél, úgy a folyók természetének és fejlődésének tanulmányozásánál is, sok évi folytonos észlelés és adatgyűjtés szükséges ahhoz, hogy a működő számos tényező összhatását felderíthessük és belőlük a folyó fejlődésének irányát megismerhessük. Sőt szükséges, — mint már előbb is meg volt említve — folytonos észleléssel pótolni mindazokat a hiányokat, melyeket a folyamszabályozások és vizépitmények tervezésénél legtöbbször ki nem kerülhetünk; a tervezéskor egyedül azokra a felvételekre és adatokra lévén kénytelenek támaszkodni, melyeket a tervezés idejében gyűjthetünk össze a nélkül, hogy a folyónak múltját, fejlődésének irányát és természetét kimeritőleg ismer- hetnők.

Az észlelések és adatok gyűjtésének e folytonossága azonban szintén határozottan követeli, hogy azokat egy arra különösen utalt hivatal teljesitse; mely minden figyelmét és tevékenységét kizárólag csakis erre fordíthassa, és ebben semmi más egyéb teendőkkel hátráltatva ne legyen.

Ez okoknál fogva volt szükséges nálunk is, — valamint a külföldön — egy külön vízrajzi hivatal felállítása: a fentiekben megnevezett vízrajzi adatok gyűjtésére, feldolgozására és a szükséges tanulmányok megtételére. Ezekben már ben- foglaltatik egyszersmind a vizrajzi hivatal czélja is, melynek

I—különösen nálunk -—kiválólag gyakorlatinak kell lenni anélkül, hogy a tudomány szükségletei és követelményei figyelmen kivitl hagyatnának.

E gyakorlati czélból kifolyólag a vizrajzi hivatal legközelebbi teendőjének nálunk általában abban kell állni, hogy a folyamszabályozás, ármentesités, vízhasznosítás és hajózás czéljaira szükséges adatokat összegyűjtse, a még hiányzókat beszerezze, mindezeket feldolgozza és közrebocsátva az illetők részére tapasztalati adatokat s ezeken alapuló irányelveket nyújtson. Ezzel azonban egyszersmind a tudománynak is sok becses anyag lesz szolgáltatva, melyekből idő folytán nemcsak mindazokat a tényezőket meg fogjuk ismerni, melyek folyóvizeink alakulására hatással vannak, hanem ki fogjuk puhatolhatni az ezek között létező kapcsolatot is, és mindkettő változásainak tanulmányozásából meg fogjuk szerezni folyóvizeink természetének, életműködésének és ezek törvényeinek teljes ismeretét.

Saját körülményeink között legczélszerilbbnek mutatkozott a vizrajzi hivatalt, mint külön osztályt, a közmunka- és közlekedésügyi m. fcir. ministerium műszaki tanácsának kebelében — ennek mintegy segédhivatala gyanánt — állítani fel. Az erről intézkedő 1007/1886. ein. sz. ministeri rendelet alapján életbe lépett vizrajzi osztály 1886. évi május hó 1-én tényleg meg is kezdte működését, és egy évi működéséről szóló évkönyvét ez alkalommal van szerencséje legelőször a nagyérdemű közönség elé bocsátani.

A fent kitett ministeri rendeletben feladatává tétetett a vizrajzi osztálynak általában mindama vizrajzi adatok beszerzése, összegyűjtése, feldolgozása és megismertetése, melyek az okszerű vízrendezés és vízhasználat czéljaira szükségesek. Feladata a magyar vizrajzi osztálynak nevezetesen:

1. A vizmérczékről törzskönyvek szerkesztése, melyekben különösen kitüntetendő minden vizmércze helyi fekvése, 0 pontjának tengerszin feletti magassága s ebben fennállása óta esetleg beállott változások részletes leírása, a mércze szerkezete, továbbá megnevezése annak, hogy csak helyi jelentőséggel bir-e, vagy pedig olyan, a melyből az általános viz- lefolyási viszonyok tanulmányozására következtetést lehet vonni.

2. Megállapítása azoknak a helyeknek, a hol még szükséges vizmérczéket felállítani, s oda hatni, hogy a szükségesnek mutatkozó vizmérczék felállittassanak.

3. A meglevő vizállási adatoknak összegyűjtése, azok megbízhatóságának megbirálása, számszerű és grafikai feldolgozása, általános és helyi jelentőségük szerint való osztályozása, csoportositása s a vizállási adatok közti összefüggésnek kipuhatolása és megállapítása.

4. A vizállási adatok további gyűjtésének rendszeres folytatása s a feljegyzések körül tapasztalt hiányok és kezelési felületességek megszüntetése iránti javaslattétel.

5. Az egyes folyók mederalakulásait feltüntető adatok és felvételek, u. m. : hossz- és keresztszelvények, helyszinrajz és talajkutatási eredmények összegyűjtése, reudezése és további kiegészítése.

6. A folyókuak olyan szakaszain, melyeken a vizfolyási viszonyok az általános vízjárásra jellemzőknek tekinthetők, a lefolyó vízmennyiségnek különböző vízállásoknál rendszeres, és a különböző vizlefolyási viszonyok közt eszközlendő lehető gyakori meghatározása s ezekből minden vízállásnak megfelelő vízmennyiség megállapítása.

7. A vizszinmagasságok fixirozása.