Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
.W..I.J UJ|U;JI I .,M,4ÍU . jjjj !, I, . ЦЯЩ1Н m ЩШт Щ Ш ■ 18 A vízrajzi osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről. Kívánatos, sőt szükséges lenne tehát a Balaton vízrajzi viszonyait tüzetesebb tanulmányozás alá venni és különösen szükséges volna, hogy a Balaton vízállása legalább 6 helyen jegyeztessék, a szél okozta vizszin-emelkedések és sülyedések befolyásainak kiküszöbölketése végett; szükséges volna azonkívül, hogy a Balaton vizszinének elpárolgása legalább nehány évig észleltessék, és a Balaton vizmedenczéjének széléről — legalább az eddig észlelt maximalis és minimális vizszinek határai közt — köröskörül keresztszelvények vétessenek fel, hogy a Balaton valóságos tápláléka és vesztesége lehető pontosan megállapítható legyen; végül szükséges volna, hogy a Sió, Kapos, Nádor csatornák vízállásairól megbízható feljegyzések és ugyanazon csatornák vizemésztési képességeiről lehető pontos adatok gytijtessenek, melyekből meghatározható legyen, hogy mely hónapokban, mily minőségű vizet lehet a Balatonból az alsó vidék kára nélkül kiereszteni? A Sió-zsilip nyílásának méreteire nézve megjegyeztetik, hogy azok a műszaki tanács 811/1883. számú véleménye alapján, a 14,938/1883. minist, sz. alatti rendelettel már megállapítottak. Nevezetesen megállapittatott, hogy a Siózsilip 20 m. szabad szélességgel és 48 köbméter emésztési képességgel birjon. A vizrajzi osztály azonban eleget akarván tenni a műszaki tanácsnak e tárgyban hozzá intézett kérdésére, a rendelkezésére bocsátott adatokat e czélból felhasználva, újból vizsgálat alá vette a zsilipen átbocsátandó másodperczenkinti víztömegek és zsilip-méretek kérdéseit, és vizsgálatainak eredményeit a következőkben van szerencséje előadni: A zsilip méreteinek olyannak kell lenni, hogy azon esetleg a leeresztendő maximalis víztömeg is kifolyhasson egy bizonyos elfogadandott idő alatt. A kieresztendő maximalis víztömeg részint attól függ, hogy a Sió és Kapos csatornák mennyit fogadhatnak be ? részint a Balaton tónak maximalis viztáplálékától és attól, hogy mennyit volna kívánatos ebből kiereszteni, nehogy a Balaton vizszine a maximalis 100'56 tengerfeletti magasságon felül emelkedjék. A nevezett csatornák vízbefogadó képességéről nincsenek adataink, ennélfogva ebből a tekintetből nem fejtegethető a felvett kérdés. Ellenben a Balaton havi táplálékát a rendelkezésünkre álló adatokból megközelítőleg kiszámíthatjuk, és ebből kiindulva megállapíthatjuk a zsilip méreteit is. E czélból összeállítottuk azokat az összes víztömegeket, melyek a Balatonban oly hónapokban gyűltek össze, midőn a havi áradás 10 cm.-t és ennél többet tett. Az elpárolgó víztömegre nézve pedig feltételeztük, hogy jövőre is annyi fog elpárologni, mint eddig, és igy egészen számításon kívül hagyható. A víztömegek összeállításából kitűnik, hogy az 1868—1885. évi időközben, 10 cm. feletti havi áradás összesen 38-szor fordult elő, és a belőlük vett számtani közép 45 köbmétert ad, mely másodperczenkint leeresztendő volt volna. 45 köbméteren felül van összesen 11 eset (28 °/0), melyeknek középértéke 64 köbméter. 64 köbméteren felül van összesen 7 eset (18°/0), ezek középértéke 70 köbméter. 70 köbméteren felül van összesen 2 eset (5%), ezek közepe 84 köbméter, és 85 9 köbméter az általános maximum. Tekintve azonban, hogy 85'9 köbméternyi havi tápláléka a Balatonnak 1868-tól 1886-ig csak egyszer fordult elő, tekintve továbbá, hogy ily nagy víztömeget a Sió és Kapos csatornák aligha lesznek képesek befogadni, tekintve végül azt a körülményt, hogy ha némely években a zsilip nem is bocsáthatná le a Balatonba jutó összes vizeket 1 hónap alatt, mindenesetre képes lenne azt 2, 3, 4 hónap alatt levezetni, ha 45 köbméternyi vizemésztési képességgel bírna, ezeknél fogva a zsilip méretei úgy állapíthatók meg, hogy azon másodperczenkint 45 köbméter víztömeg leereszthető legyen, mely a Balaton vizszinét havonkint körülbelül 196 milliméterrel apasztaná. Ily emésztési képességgel az elmúlt 1868—1885-iki időközben a zsilip mindenkor képes lett volna a Balaton vizét oly magasságban tartani, hogy az senkire sem lett volna káros. A zsilip méreteinek kiszámításánál felvétetett továbbá, hogy a Balaton vizszine 100'100 m. magasságban, és a Siócsatorna vizszine ettől 10 centiméterrel alantabb áll, a zsilip feneke pedig a mai helyén meghagyatik, és a Sió-csatornában folyó viz mélysége Г78 m. A véghezvitt számítások szerint ez esetben szükséges, hogy a zsilip nyílásának szélessége 20 m. legyen. Számitás alá vétetett továbbá az az eset, hogy a zsilip küszöbe az eddiginél 40 centiméterrel alább szállíttatnék és ezzel együtt a Sió-csatorna feneke is elejétől végig ugyanannyival, a Sió csatornában folyó viz mélysége 2'18 m. lenne, és felszíne 10 centiméterrel lenne alantabb a Balaton vizszinénél. Ez esetben szükséges lenne, hogy a zsilip nyílásának szélessége 16 m. legyen. Végül kiszámíttatott az az eset, hogy ha a zsilip küszöbe 40 centiméterrel alább helyeztetnék, a Sió-csatorna vizszine ugyanannyival állna alantabb a Balaton vizszinénél, de a Sió- csatorna feneke a Kapósba ömlésnél a mostani magasságban maradna és vízmélysége T78 m. lenne. Ez esetben a zsilip nyílásának 9 méter szélesség volna adandó. Ha a Sió-csatornában végzendő munka mennyiségét is tekintetbe vesszük: a felvett 3 eset közül legczélszeríibbnek látszik a második eset. Azonban eltekintve ez eshetőségtől, a véghezvitt számítások eredményei megerősítik a már elrendelt zsilipméretek helyességét, hogy t. i. a zsilip nyilásának szabad szélessége 20 méter legyen, és a Balatonból másodperczenkint legfeljebb 48 köbméter bocsátandó ki. VII. A külföldi hidrografiai hivatalok szervezetének és eljárásának megismertetése. Midőn a vizrajzi osztály az eléje tűzött feladatok megoldásához hozzáfogott, szükségesnek és czélszerünek találta azonnal, mintegy előmunkálatképen, a külföldön már hosszabb idő óta
