Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1886-1K ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 19 létező és szép eredményeket felmutató hasonló hivatalok szervezetét, működésük különféle ágazatait, valamint adataiknak mily irányban és módon való feldolgozását részletes tanulmány tárgyává tenni. E tanulmány czélja első sorban az volt, hogy a külföldi hidrografiai hivataloknál alkalmazásban levő adatgyűjtés, összeállítás és feldolgozás módozatai közül azokat, melyek a külföldön czélszerüeknek bizonyultak, — hazai viszonyainkhoz alkalmazva, — esetleg nálunk is felhasználhassuk. Czélja volt ezenkívül: alapos tájékozást nyerni mindazon általános szempontok felől, melyekből a külföld nevezetesebb hidrografiai hivatalai a hidrológiai tanulmányozásoknál kiindulnak, hogy közülök azokat, melyek a magyar vízrajzi osztály feladataira is vonatkoztathatók — hazai viszonyainkhoz képest — esetleg mi is követhessük. A külföld hasonló hivatalainak eljárásait ugyanis alaposan ismerve, könnyebb leend a viszonyaink közt legczélsze- rübb eljárásokat megtalálni és a kezdet nehézségeit legyőzni. A külföldi hivataloknál már rendszeres működéssel és kész eredményekkel állunk szemben; azok helyességét és viszonyainkhoz való alkalmazhatását tehát biztosabban lehet megítélni és közülök a legczélszerüebbeket könnyebben ki lehet választaui, mintha újakat keresve, azokat a későbbi tapasztalatokhoz képest módosítani kellene. A külföldi vízrajzi hivatalok közül egyelőre : A) a csehországi, B) a svájczi, C) a badeni, D) az olaszországi és E) a francziaországi vízrajzi hivatalokra fordítottuk figyelmünket. Ezek közül a múlt évben a csehországi, svájczi és badeni vízrajzi hivatalok tanulmányozását fejeztük be; jövőre pedig az olasz- és francziaországiakat fogjuk tanulmányozni. Indokolva volt ugyanis első sorban azokat a kisebbszerü hidrografiai hivatalokat tanulmányozni, melyek szervezetükre és hatáskörükre nézve egyszerűbbek; ilyen a csehországi, svájczi és badeni; és csak azután menni át a nagyobbszerüekre, a milyen az olaszországi és főleg a francziaországi, mely ma már a műszaki vízügyi igazgatás terén rendkívül fontos és nagyszabású szolgálati ággá fejlődött és úgy szervezetére mint eredményeire nézve valamennyi közt az első helyet foglalja el. A külföldi vízrajzi hivatalok természetesen csak annyiban és oly mértékben voltak tanulmányozhatók, a mennyiben az illető hivatal kiadványai és szabályzataiból, valamint a beszerezhető számos adat és az illető hivatalok részéről nyert bővebb fel világítások azt lehetségessé tették. A tanulmányozott vízrajzi hivatalok eddigi működésűk irányára nézve két főcsoportra oszthatók. 1. Az egyik működési irányzat főczélja a csapadék és a lefolyó vízmennyiségnek, valamint a kettő közti összefüggésnek megállapítása. Végeredménye főleg a vízállások előre jelzése. Ilyen a svájczi és csehországi hivatal. 2. A másik működési irányzat tanulmányozza ugyan a csapadékokat, valamint a vízmennyiségeket; de a tanulmányozás végczélja nem egyedül a kettő közti összefüggésnek megállapítása és a vízállások előre jelzése, hanem főleg az általános viszonyoknak tanulmányozása, melyek magának a folyó- nak tanulmányozásával együtt a vizszerkezet fejlődését felderítik. Ezen irányzat ennélfogva már magával a folyóval, a folyó életműködésének számtalan tényezőjével és azok fejlődésével behatóan foglalkozik. Eredményei közelebb állanak a gyakorlati vízépítés követelményeihez és közvetlenül szolgálhatnak a vizszabályozások alapelveinek megállapítására. Ez irányzatot a badeni vízrajzi hivatal képviseli. Az 1. alatt kifejezett czélt a csehországi és svájczi hivatal két egymástól elvben teljesen eltérő utón törekszik elérni. A csehországi hivatal ugyanis részletesen méri meg a csapadékot és a vízmennyiségeket, főleg az utóbbiakat kiváló gonddal és megállapítja különösen az egyes mérczéknél a vízmennyiségek görbéjét, azaz az egyes vízállásoknál lefolyó víztömegek vonalát, ebből pedig a különféle mérczék vízállásai közti összefüggést és ezzel indirekt a csapadékkal való összefüggést is. A svájczi hivatal ellenben az észlelt csapadékokból szá- mitásilag 1 fcározza meg azokat a vízmennyiségeket, melyek a leesett csa- fcékból lefolyásra kerülnek. E számítás gyakorlati utón történ i Az észlelésekből meghatároztatnak azok a tényezők és viJ rnyok, melyek a talaj, az évszak, az időtartam, elpárolgás, eszivódás és még számos más tényező tekintetbe vételével megadják a csapadéknak lefolyásra kerülő részét. A vízmennyiségek ily módon való kiszámítása összegükben egy pontos észleléseken és következtetésekben alapuló számítási módszert ad, mely Svájczban kitűnő szolgálatokat tett. Á) A csehországi vízrajzi bizottság. Működését a csapadék és vízállások mérésének rendszeresítésével és fejlesztésével kezdte. Nagymérvű és pontos vizsebesség-méréseket hajtott végre úgy a fő, mint a mellékfolyókon. A mérések eredményeit kitűnő módon feldolgozta, használt módszerei pedig tudományos és gyakorlati értékűek. E bizottság működésének kiválóbb eredményei közül első sorban a sebességmérések végrehajtásának és feldolgozásának, továbbá a csapadékok és vízállások grafikai feldolgozásának módozatai említhetők. Utóbbiak a csapadékok és azok lefolyása közti viszonyra, valamint azok hatására, időtartamára és az árhullám haladásának sebességére igen világos átnézetes képet nyújtanak. A sebességmérések eredményét képező víztömegek görbéjének segélyével a felső mércze-állomások vízállásaiból az alsó mérczék vízállásai előre jelezhetők. Tehát a hajózás és árvédelem szempontjából rendkívüli becses szolgálatokat tesz. В) A svájczi lndrometriai hivatal. Működését szintén a csapadék-állomások szaporításával kezdte. Észleléseket eszközöltetett mindazon tényezők gyakorlati utón való meghatározása czéljából, melyek a csapadék lefolyására befolyással vannak. A nyert észlelési eredmények számos terjedelmes táblázatban úgy dolgoztattak fel, hogy belőlük a leesett csapadéknak lefolyásra kerülő része azonnal meghatározható. Ezek a táblázatok és a felállított általános érvényű képletek segélyével, a leesett csapadékból, mely táviratilag jeleztetik, előre meghatározható számítás utján az a vízmennyiség, illetőleg vízállás, mely ennek következtében be fog állni. Tehát az árvédelem és vízhasznosítás szempontjából igen nagy szolgálatot tesz, különösen a svájczi viszonyok közt. 3*
