A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 33., 1924-1927

Tartalomjegyzék

A normálisoktól való eltérésekből szerkesztett görbék, vagyis az izoanomálok nagyjából követik a mennyiségek térképi eloszlását. A legnagyobb számrendű mennyiségi görbék tájain foglalnak helyet a legmagasabb értékű izoanomálok is. így tehát a Muraköztől kiindulva a Középhegységen keresztül a váci Dunakönyökig több helyen akad 40 százaléknál nagyobb többlet és megfelelően az Északi dombosvidék területén is. E főtengelynek tekinthető elrendezkedéstől úgy északnyugatra, mint délkeletre az eltérések kisebbrendűek. A 0 izoanomálgörbe a Drávától indul ki, ahol körülzárja a Duna—Drávaközt, majd átlépve a Dunán, Kecskemét és a Duna között éles kanyarodással északnak tör, Kecskemét alatt pedig kelet felé vonul az országhatárig, ahonnan egy újabb fordulattal észak felé, a Hajdúságot és Nyírséget körülzárva, Fehérgyarmat vidékén lép ki az országból. E 0 görbétől délre és délkeletre hiányterületek foglalnak helyet. A legnagyobb hiányokat a Szeged fölötti Tiszának jobb- és balpartján találjuk, ahol 23 százalékban meg van jelölve ennek az évnek legnagyobb csapadék- hiánya.

Ezután az általános és nagyvonalú tájékozódás után vizsgáljuk meg már most az egyes hónapok csapadékviszonyait.

A január a csapadék mennyiségének eloszlása tekintetéből határozottan vegyes. Minden országrészben találunk olyan területeket, amelyeken a tényleges csapadék a normális kereteket túllépte, de viszont olyanokat is, amelyeken innen maradt a normális mértéktől. A vegyesség különösen a Duna- medencében erősen szembeszökő, míg a Tiszának vízgyűjtőjében az ellentétek kevésbbé élesek s a tényleges csapadék itt sokkal nagyobb egyenletességet mutat a mennyiség eloszlásában. A pozsonyi Duna táján, a Rábának az országbalépése vidékén, valamint a Mecsek-hegységtől nyugatra, mind a három helyen azonban csak szűk, szigetszerű területen 50 nőmnél nagyobb havi tételeket találunk, amelyek körül a szomszédos tájak csapadéka hamar fogy. A 25 mm-es izohiéta alá esik egy kis terület a Kisalföld legdélibb szélén, továbbá egy terjedelmesebb országrész a Duna hajlatában, mely csaknem az egész teret tölti be a Duna és a Balaton között. Ez a hiány- terület azután egyfelől a Vág és Ipoly között átnyúlik a Duna balpartjára is, valamint elfoglalja a Duna—Tiszaközének egész középső részét szorosan a Tiszáig. Innen tovább keletre az egyenletes mennyiségi eloszlásnak egy terjedelmes zónája sorakozik, amely csak a tokaji Tisza-szakasz körül emelkedik 50 mm fölé. Az utóbbi, viszonylag nagy csapadékú terület az egyetlen bőséggel ázott országrész a keleti félországban.

A januári csapadéknak itt vázolt mennyisége túlnyomó- részt a hónap középső 3—4 napján esett, még pedig hó alakjában, a Duna mentén ezeken a havas napokon túl már alig szaporította némi csapadék a havi összegeket, míg a tiszai részeken, főleg északon, január második felében is még gyakran havazott.

Februárban nagy vonásokban éppen ellenkezőképen csoportosulnak a csapadékmennyiségi számai, mint januárban. Ezúttal a nyugati tájak a nedvesebbek, míg keleten, különösen északkeleten és északon oly mérsékelten esett, hogy terjedelmes és elég magas számrendű hiányokkal jellemezett területek keletkeztek. A legmagasabb számokat a Fertő és a Rába között találjuk, 50 és 75 mm között, ami az alacsony februári normális értékek viszonylatában relatíve nagy többletnek mondható. A Rábával csaknem párhuzamosan, de a somogyi Balatonon is tetemesen túlmenő mélységben helyezkedik el az 50 és 25 mm-es izohiéták köze, mely úgy a nyugati országhatár, mint kelet felé is nyitva marad. Februárban 25 mm általánosságban már kezdő hiányt jelent és egy ilyen hiányterület, eltekintve a kis szigettől Tolnában, csatlakozik a dunántúli 25 mm-es görbéhez kelet felé s a hiány a keleti országhatárokon is túlmegy, számos helyen egészen 10 mm-ig is lecsökkenve. Csupán északkeleti irányban emelkednek valamelyest a számértékek, de a 25 mm-t csak a hevesi Tisza tájékán érik el újra. A 25 mm-es izohiéta itt erősen kanyargós utat ír le, az országhatártól déli irányban halad Egerig, majd innen a Tisza felé kanyarodva, mielőtt ezt a folyót elérné, újra. visszafordul Miskolc magasságáig, innen déli irányban indul a Tiszán át, újabb

kanyargással délnyugat felé Fegyvernekig, ahonnan nyugod- tabb alakban Berettyóújfalu irányába fordulva, elhagyja az országot. Északkelet felé, a Tisza mentén még folyton emelkedést mutatnak a számok, de csak Zemplén magasságában záródnak össze egy egészen jelentéktelen terjedelmű kis 50 mm-es területbe. A februári csapadék időrendi eloszlása is megfordítása a januárinak, amennyiben a dunai oldalon csaknem az egész hónapon át havazik, míg a tiszai oldalon csak a hónap első és második felének elején havazik érdemlegesebben.

A március ennek az évnek első, határozottan száraz hónapja. A hiány nagysága vidékenként erősen változik ugyan, egyes, de kevésszámú helyen csaknem nullává lesz, de igen sok helyen eléri a normális havi összegek 40 százalékát, több helyen 50 százalékát is és legnagyobb a. csongrádi tájakon 60 százalék körül. Ebben a hónapban eszerint sok csapadékról nem lehet szó, hanem csak relatíve többről lehet beszélni. Viszonylagosan legtöbb esett a Fertő széles környékén, a pozsonyi szöglettől le egészen Szombathelyig. Ez az 50 mm-es izohiéta zónája. Ehhez csatlakoznak a kisebb számrendek, melyeket a Csáktornya—Budapest irányában, a Balaton mentén futó, nem túlságosan kanyargó 25 mm-es izohiéta fűz egy kategóriába. Az itt jelzett területen belül csak a Kisalföld déli része felé magasodik ki egy 50 mm fölé nyúló kis sziget. A Duna—Dráva—Balaton közben az értékek még lejjebb szállnak és sok helyen 13—16 mm-nél nagyobb magasságot már nem érnek el, kivéve egy 31—36 mm-ig kiugró kis területet a Mecsek körül. Átlépve a Dunán, a havi összegek a Duna—Tisza közben, valamint a Tiszántúl nagy általánosságban nem változnak, csupán a Körös és Maros közé eső Tisza- szakasznak mindkét partja tágabb vidékén esnek kiterjedt darabon 10 mm alá. Ezen túl kelet felé újabb lassú emelkedés mutatkozik, de a 25 mm eléretlen marad. A Duna—Tiszaközének felső részében az összegszámok nem csökkennek ennyire, sőt Egertől nyugati irányban nagyobb sziget is található, melyen az értékek kevéssel 25 mm fölé emelkednek. Továbbra kelet felé azonban ismét süllyednek és elég hirtelenül csak Tokaj táján egy északról dél felé haladó 25 mm-es izohiéta választ el újra egy magasabb összegekkel bíró és 33 mm-ig menő nedvesebb területet, melynél magasabb számrendű azután több nem is fordul elő. A márciusi csapadék is túlnyomórészt hó alakjában esett és pedig a Dunántúlon bár apró napi tételekben, de gyakran havazott 23-áig, az ország többi részén azonban csak a hónap közepéig. Március vége felé az ország egész területén két napon eső esett.

Április ugyancsak száraz hajlamú hónap volt és bár a leesett mennyiségek nagyobbak, mint márciusban, a szintén magasabb áprilisi normálisokhoz viszonyítva, a hiány viszonylagosan még sem kisebb. Különösen a Dunántúl maradt nagy hiányban, ahol 60 százalékos eltérés is mutatkozik. Ezt az országrészt két izohiéta uralja, a 25 és az 50 mm-es. Az előbbi a felső Dunántúlon helyezkedik el, a Fertőt hosszában szelve leér Körmendig, innen a Balaton felé fordul, de félúton megint északra kanyarodik, majd nagy ívben a Balaton felső csücskét érintve s a Velencei tó felé fordulva megint északnak tart és a Vág torkolatánál átlép a Dunán. Az 50 mm-es izohiéta a csurgói Drávánál lép az országba, majd északkeletre fordulva hegyes ívben megkerüli a Mecsek-hegységet, melynek keleti oldalán ismét a Drávához jut el. A 25 mm-es izohiéta-területen az abszolút legkisebb összeg 12—14 mm, az 50 mm-es területen pedig az abszolút legnagyobb 63—65 mm. E két izohiétikus terület közé esik a Dunántúl legnagyobb része, átlép a vác— mohácsi Duna-szakaszon is, de azután hirtelen megkeske- nyedve, nagyjából a Tisza felső szakaszát követi az északkeleti országhatáron is túl. A fordulatot délkelet felől egy 25, északnyugat felől pedig egy 50 mm-es izohiéta szegi be. Az előbbi Ceglédtől keletre maga is élesen keleti irányba fordul és egy nagy területet zár be, melyen az értékek egészen 12 mm-ig csökkennek, míg az 50 mm-es izohiéta az ország egyetlen részét járja körül, melynek csapadéka felülhaladja a normális havi kvótát. Itt található több 70 és elég sok 60 mm-nél nagyobb összeg is. Áprilisban a csapadék zöme a második félhónap ele-