A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 30., 1915
1. rész tartalma
VIII az előző havit, de megközelítette. Főbb részleteire rámutattunk a 2. pont alatt. Kiemelkedő árhullámot találunk még 13-án a Krasz- nán és 15-én a Tapolyon. Az előbbi 10 fokra, az utóbbi 11 fokra emelkedett. Meg kell említenünk továbbá, hogy április 1. és 10-ike között a Száván és az Al-Dunán, 18 és 27-ike között a Tiszán több árhullám vonult le, melyek állandóan 9 fokon tartották az egyes folyószakaszok vízállásait. Május hőmérséklete magasabb volt a normálisnál. Csapadéka általában véve közepesnek mondható, csak helyenként fordultak elő pásztás zivatarok, miért is egész hónapon át folyóink vízállásai megfelelő vízmélységet biztosítottak a hajózásnak. Június szintén meleg volt — az átlagos hőmérsékletet ez is meghaladta. Közepes csapadéka egyenlőtlenül oszlott el az országban, úgy hogy helyenként panaszkodtak is az esőhiány miatt. A Körösökön 16-tól 22-ig egyfokos vizeket láttunk. В hó vége felé a Dunán 17 és a Száván 3 gázló, illetve hajóút-szükület jelentkezett, a Begán pedig négy csegét kellett igénybe venni a hajózási akadályok elhárítására. Július első felében nyári hőség uralkodott, de a másodikban hűvös, esős időjárás következett be, mely eltartott e hó végéig. A Tisza és mellékfolyóin, 10. és 20-ika közt egyfokos vizek voltak, melyek kedvezőtlenül érintették a viziforgalmunkat. Augusztus átvette a hűvös időjárást. Gyakori és igen bőséges csapadéka jelentős árhullámokat nem adott ugyan, de kedvezően befolyásolta egész hónapon át víziutainkat. Megjegyezzük, hogy mezőgazdasági terményeinkben a sok eső érzékeny kárt okozott, amit a betakarítás elkésése és ennek következtében a termények rothadásából származó veszteség még erősen fokozott. Szeptember időjárása mindvégig hűvös volt. 23-ika körül éjjel fagyott is. E hó első felében sok és gyakori csapadékkal találkozunk, mely kifejezésre is jutott, főleg az Aranyos és Körösök áradásaiban. A második felében azonban rohamos apadás állott be, úgy hogy szeptember végén a Dráván 8, a Száván 3 és a Dunán 18 gázló képezett hajózási akadályt. Ebben az időben jegyezték fel legtöbb folyónkon az ez évi legkisebb vízállásokat is. Októberben szintén a hűvös idő vált uralkodóvá. A csapadék úgy mennyiség, mint gyakoriság tekintetében felülmúlta a rendes mértéket, miért is több, 9 sőt 10 fokig emelkedő árhullámot találtunk az Una, Drina, Száva, Kulpa és Morva folyókon. November időjárását az abnormitás jellemezte. Abnormális volta 18-án csuceodott ki, amikor rettenetes orkán száguldott végig a Magas-Tátra déli lejtőin. Elpusztított ott mintegy 2500 hold erdőt és kárt okozott számos épületen, a villamos vasút, távbeszélő és villamos világítás felszereléseiben. Különben november első fele enyhe és csapadékos volt. Második felében az idő hidegre fordult, a hónap végén pedig bekövetkeztek a fagyos napok. A jégzajlás 22-én kezdődött, mely csakhamar ellepte a Tiszát és Dunát és az összes mellékfolyókat — a Száva kivételével. 28-án pedig a Fehér- Körösön és 30-án a Maros alsó szakaszán, nemkülönben a Sajón állójég képződött. Kontinentális jellegű folyóink közül csupán a Sajó mutatott e hó 17-én számbavehető árhullámot, azonban a tengerparti csapadékzónába eső Száva egyes szakaszain 1-től 26-ig állandóan 10 fokos volt a vízállás. Deczember havában — a novemberi hideg után — szokatlanul enyhe időjárás következett be. A Tisza, Sajó, Körösök, Maros és Béga jégpánczéljai 4-én, illetve 5-én megtörtek és 8-án már jégmentesekké váltak az összes folyók. A deczember havi csapadék igen kiadós esőkből állott, melyek megismétlődtek nap-nap után. Számos magas árhullám követte egymást ebből kifolyóan a Morván és Száván, főképen pedig a Tiszán és mellékfolyóin. A víztömegek összegeződése következtében e hó 22-től kezdve a Tisza vize 10 fokra emelkedett, Tiszafüred és Csongrád között, mely árvíz részleteiről már fentebb beszámoltunk a 3. pont alatt. Megjegyezzük, hogy deczember 14-én a novemberihez hasonló újabb cziklon jelentkezett, mely Felső-Magyarországon, a javorinai uradalom erdeiben, csaknem oly nagy kárt okozott, mint a november havi. E pusztító szélvihar, a szokatlan meleg hőmérséklet és a tiszai árvíz képezték a deczember havi abnormális időjárásnak kimagasló jelenségeit. A hajózás módozataira vonatkozóan kiemelhetjük, hogy 1915-ben a folyók magas vízjárása elég kedvező vízmélységet szolgáltatott úgyszólván egész éven át a víziforgalomnak. Még a különböző időszakokban bekövetkezett legkisebb vízállások sem okoztak számbavehető zavart ez irányban. Különben főbb folyóink ez évi minimális vízállásait, kapcsolatban az eddig észlelt legkisebb vízállásokkal, a következő kimutatásokban mutatjuk be: IX. Duna folyam. Állomás neve Az 1915. évi legkisebb vízállás Az 1915. év előtti legkisebb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Pozsony ............................................ XII. 1. 12* 1909-42* Komárom ............................................ XII. 1. 178* 1894-10* Budapest............................................. XII. 1. 112* 1909-72* Paks..................................................... XII. 2. 45* 1908-90* Moháos................................................. X. 1. 152 1909-165* Gombos ............................................. IX. 30. 230 1909-53* Újvidék ............................................ X. 3. 173 1909-134 Zemun (Zimony)................................ X. 1. 182 1909-84 Pancsova............................................. X. 1. 160 1909-77 Báziás ................................................ IX. 30. 160 1909-76 Drenkova ........................................ X. 1. 140 1893-71* Orsóvá ................................................. * Jeges víz. — ; Álló jég. X. í. 216 1893-52* X. Tisza folyó. Állomás neve Az 1915. évi legkisebb vízállás Az 1915. év előtti legkisebb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Máramarossziget ........................... VII. 13. 22 1903-33 Tekeháza ......................................... VII. 9.-25 1909-38* Tiszaújlak ........................................ VII. 8.-44 1888-82 Vásárosnamény................................ VII. 10.-67 1904-163 Záhony................................................. VII. 11.-173 1907-244 Tokaj ................................................. VII. 11.-22 1904-142 Tiszafüred .................................... ... VII. 11.-12 1904-166 Szolnok ............................................. VII. 12.-2 1904-180 Csongrád............................................. VII. 25.-36 1904-265 Szeged ................................................. VII. 27. 41 1904-201 Törökbeose ........................................ VII. 2. 68 1892-167* Titel................................................. ... ; áuó jég. VII. 1. 200 1909-50* XI. Száva folyó. Állomás neve Az 1915. évi legkisebb vízállás Az 1915. év előtti legkisebb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Zagreb (Zágráb)... ............................ IX. 24.-80 1911-118 Sisak (Sziszek, Galdovu)............... IX. 27.-6 1887-214 Jasenovacz ........................................ IX. 28. 144 1890 1 Stara-Gradiska (Ógradiska) .......... IX. 28. 150 1903-26 Kobas ............................................... IX. 29. 186 1890 34 Brod (Bród) ........................................ IX. 29. 147 1890 6 Santa c (Samácz)................................ IX. 27. 68 1908-13 Bosut (nem észlelt) ....................... — — 1911-32 Mitrovicza ........................................ IX. 30. 177 1890 14 XII. Dráva folyó. Állomás neve Az 1915. évi legkisebb vízállás Az 1915. év előtti legkisebb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Varazdin (Varasd) ........................... IX. 25. 136 1901 2 Zákány................................................. II. 7.-86* 1912-150* Barcs ................................................. II. 8.-35 1909-103* Osijek (Eszék) ................................ IX. 29. 65 1901-50* * Zajló jég. — J Álló jég. A fentiek alapján már kidomborítottuk az 1915. év abnormális időjárását. Kártételei között felemlítjük még, hogy rendkívüli csapadéka érzékenyen sújtotta az ármentesített földterületeket is. Részletes felvételeink nincsenek ugyan, de az egyes érdekeltségek megközelítő becsléseiből megállapítható, hogy hazánkban az ármentesített 6,331.600 kát. holdból mintegy 25% volt víz alatt. Tehát közelítően 1'6 millió kát. holdon okozott kárt a belvíz a terményeinkben, jólehet legtöbb helyen teljes erővel dolgoztak a szivattyúk a belvizek eltávolításán.
