A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 30., 1915
1. rész tartalma
VII d) A Sebes-Körös árvize nem volt jelentős. Csúcsán 150, Nagyváradon 215 és K.-Szakálon 86 cm.-rel alatta maradt, de K.-Ladányon 18 cm.-rel magasabb volt az eddig észlelt legnagyobb vízállásoknál. A Sebes-Körös alsó szakaszán mintegy 20 km. hosszban a Kettős-Körös visszaduzzadt, ami megmagyarázza a körös- ladányi vízállás kiemelkedését. e) A Berettyónak szintén nem volt ez alkalommal nagyjelentőségű vízhozománya. Felső vízmérczéin alacsonyabbak voltak a nívók, csak Szeghalomnál észleltek 18 cm.-rel magasabbat az eddig ösmert legnagyobb vízállásokhoz képest. Alsó szakaszán az emelkedést a Hármas-Körös visszahatása okozta. f) A Hármas-Körös márczius havi árhullámában az oroszlán- részt a Fehér-Körös szolgáltatta. E víztömeget növelték a Fekete- és Sebes-Körös, nemkülönben a Berettyó folyók igyidejü árvizei. Ez alkalomból a múltban feljegyzett legnagyobb vízállásokhoz mérten Gyomán 24 és Szarvason 2 cm.-rel észleltek magasabb vízszínt, míg a kúnszentmártoni vízmércze alacsonyabbat mutatott 108 cm-rel. Az alsó szakasz vízszínének fokozatos csökkenését megvilágítja az a körülmény, hogy egyidejűén a Körösök áradásával a Tiszának nem volt számottevő árvízhozománya. 2. A Körösök április havi árvize esőkből származott főképen. Tetőpontjait feljegyezték 14. és 18-ika között. A kilengések nem voltak oly nagyméretűek, mint az előző hónap árvizénél, azért mégis figyelemreméltóak, mert a gyulai 24, a remetei szintén 24, a szeghalomi 13, a békési 32, a gyomai 16 és a szarvasi 5 cm.-rel haladta meg a múltban nyilvántartott legnagyobb vízállásokat. A kúnszentmártoni tetőzés azonban alacsonyabb maradt 86 cm.-rel. Ez utóbbi rávilágít a Tisza egyidejű vízállásának alacsony voltára. 3. Deczember első felében a meleg időjárás következtében beállott a Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőiben a hóolvadás. Ehhez járultak a folytonos esők, melyek csakhamar, e szokatlan időben, jelentős árvizet adtak a Tiszának. Legelőbb áradt a Körös, ezt követte az idők sorrendjében a Felső-Tisza és Szamos, azután a Maros. Pár nappal később jelentkezett a Bodrog és legvégül a Sajó és Hernád árhulláma. Mindezek egymásrahatása igen kedvező körülmények között történt, mert a Körös és Maros áradásait jóval előbb fogadhatta be, illetve vezethette el a Tisza, mint a kisebb jelentőségű mellékfolyókét. Ebből kifolyóan lapult el a Felső-Tiszá- ról leérkezett árhullám feltűnően Szeged és Titel között. Ez az árvíz Yásárosnaménytől Szegedig elhelyezett valamennyi vízmérczén jóval magasabb vízállásokat mutatott, mint az 1913. évi. Az eddig észlelt 1888., illetve 1895. évi legnagyobb árvíznívókat ugyan nem érte el, mégis kiválóan fontosnak tartjuk jelenségeit, mert eltekintve a középtiszai ármentesítő társulat 1200 holdas cserőközi területének elárasztásától, gátszakadás nélkül folyt le és ennek következtében alkalmas arra, hogy alapul szolgáljon a Tisza szabályozásának végleges megoldásához. A Tisza mentén ugyanis még 7 oly nyílt ártér van, melyeknek védőtöltések útján való ármentesítése a jövő feladata. Ezúttal az árvíz e nyílt ártereknek mintegy 188.600 kát. holdját borította el s a rajtuk levő 360 lakóházat. Ezekután bemutatjuk főbb folyóinkon az 1915. évi legmagasabb vízállásokat, kapcsolatban az eddig észlelt legmagasabb vízállásokkal, a következő kimutatásokban: V. Duna folyam. Állomás neve Az 1915. évi legnagyobb vízállás Az 1915. év előtti legnagyobb vízállás ideje magaséve magassága cm. sága cm. Pozsony ............................................. VII. 5. 517 1850 982* Komárom .„ ... „. ... ....................... VII. 6. 534 1876 758 Budapest ....................................... VII. 8. 502 1838 936* Paks ..................................................... VII. 8. 452 1876 806* Mohács................................................. III. 14. 516 1897 700 Gombos ............................................ V. 18. 550 1907 678 Újvidék ............................... XII. 23. 499 1876 637* Zemun (Zimony) ............................... III. 27. 620 1895 711 Pancsova........................................ III. 27. 642 1895 733 Báziás ............................................... IV. 5. 648 1895 777 Drenkova ............................... IV. 5. 534 1888 653 Orsóvá .......................... * Jeges víz. III. 31. 559 1895 648 VI. Tisza folyó. Állomás neve Az 1915. évi legnagyobb vízállás Az 1915. év előtti legnagyobb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Máramarossziget ........................... XII. 11. 250 1914 290 Tekeháza............................................. XII. 11. 335 1914 400 Tiszaújlak ........................................ XII. 11. 412 1913 452 Vásárosnamény................................ XII. 15. 830 1888 900 Záhony................................................. XII. 16. 696 1888 751 Tokaj ................................................. XII. 18. 825 1888 872 Tiszafüred ........................................ XII. 22. 708 1888 742 Szolnok ............................................ XII. 26. 808 1895 827 Csongrád ............................................ XII. 29. 822 1895 867 Szeged ................................................. XII. 31. 790 1895 884 Törökbecse ........................................ XII. 31. 639 1895 732 Titel ..................................................... XII. 27. 576 1895 648 VII. Száva folyó. Állomás neve Az 1915. évi legnagyobb vízállás Az 1915. óv előtti legnagyobb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Zagreb (Zágráb)................................ II. 14. 380 1895 410 Sisak (Sziszek, Galdovu)............... X. 5. 806 1878 890 Jasenovácz ........................................ II. 24. 796 1905 808 Stara-Gradiska (Ógradiska) .......... II. 26. 792 1878 833 Kobas ................................................. II. 27. 898 1895 958 Brod (Bród) ........................................ III. 26. 818 1895 843 Samac (Samácz) .......................... ... VII. 5. 673 1878 800 Bosut (nem észlelt) ....................... — — 1895 809 Mitrovicza ........................................ XI. 20. 706 1878 703 Vili. Dráva folyó. Állomás neve Az 1915. évi legnagyobb vízállás Az 1915. év előtti legnagyobb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Varazdin (Varasd)... ...................... X. 2. 290 1882 410 Zákány.................................... ... ... „. X. 5. 186 1874 316 Barcs ................................................. II. 5. 308 1876 452 Osijek (Eszék) ... .. .......................... * Zajló jég. V. 24. 381 1893 420* Az 1915. év meteorológiai viszonyaival kapcsolatos vízjárások feltüntetésére előadjuk a következőket: Januárban az időjárás enyhe volt, csak e hónap végével állottak be a hideg napok. Eleinte az összes folyóink jégmentesek voltak, azonban 29-én jégzajlást találunk a Vágón, Dráván, Sajón és Her- nádon, 31-én pedig a Dunán is. Az enyhe idő alatt sok és gyakori eső fordult elő, úgy hogy 9 fokig emelkedő több árhullám vonult le a Száván, a Morván és a Sajón. Február csapadéka átalában véve normális volt ugyan, de helyenként azért jelentékeny eső hullott, mely 14. és 18-ika, nemkülönben 23 és 28-ika között 10 fokos árvizeket szolgáltatott a Szávának. A Hernád és Sajó 9 fokig emelkedett csupán. Az előző hónap jégzajlása nagymértékben fokozódott február első felében. Kivéve a Szávát minden folyónkon zajlott a jég, 7-ikén pedig álló jeget láttunk a Tisza, Bodrog, Körösök, Maros, Béga és a Temes egyes szakaszain. Végre 15-én, a beállott erős olvadás következtében megtisztultak az összes folyók a jégtől. Márczius havában hűvös napok köszöntöttek be az enyhe tél után. Az ország jelentékeny részén kevés, legfeljebb közepes csapadék mutatkozott, de a Szamos és Körösök vízgyűjtőiben gyakori és igen bő esőzések fordultak elő. Ennek következtében a Kraszna, különösen pedig a Körösök árvize emelkedett az eddig észlelt legmagasabb vízállások fölé, mely utóbbiról különben már fentebb megemlékeztünk az 1. pont alatt. Számottevő 9, sőt 10 fokig emelkedő árhullámokat hoztak még a Morva és a Száva, melyek a többi mellékfolyó vízhozományainak összegeződése következtében 9 fokra emelték a Dunát is a Pancsova körüli szakaszon. Április mérsékelten hűvös volt. Sok esőt csak a Körösök vízvidéke kapott. Másutt közepes volt a csapadék mennyisége, sőt helyenként hiány is mutatkozott. E hó közepe táján jelentkezett a Körösök második nagy árvize, mely méreteiben nem érte ugyan el
