A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 30., 1915
1. rész tartalma
Folyóink vízjárása az 1915. évben írta: Pál ff у Tihamér. Közgazdaságunk történetében fekete betűkkel fogják feljegyezni az 1915. évet. A világháború borzalmain kívül az időjárás mostohasága is hozzájárult bajaink szaporításához. Árvíz és belvíz pusztított a termékeny földeken. Orkánok tettek tönkre értékes erdőket a felvidéken. Tűz hamvasztott el virágzó községeket és iparvállalatokat. Szinte versenyre keltek az elemek a romholáshan: nem kíméltek meg egyetlen foglalkozási ágat sem, megszakítani iparkodtak minden szálat, amelyek a békés munkához fűztek bennünket. De a nagy megpróbáltatások közepette is rendíthetetlen volt a bizalmunk: jobb jövőnk elérkezésében. Múlt évi jelentésünkben már megemlékeztünk arról, hogy a háború miatt csorbát szenvedett a vízmérczék észlelése és a meteorológiai szolgálatunk. Ugyanezt kell előrebocsátanunk a folyó évben is. Beszerzett feljegyzéseink alapján különben megállapítható, hogy az 1915. évnek igen nagy volt a csapadéka. Kiemelkedett nemcsak mennyiség, hanem gyakoriság dolgában is. Folyóink ennélfogva ez évben általában véve magas vízjárásúak voltak, amint azt kimutatásainkba foglalt főbb folyóink középvízállásai igazolják, összehasonlítván őket 24—38 év adatainak középértékeivel: Közép vízmagasságok. I. A Dunában. Állomás neve Az 1915. évi középviz Átlagos középviz magassága cm. magassága cm. éve Pozsony ..................................................... 204 221 1876—1914 Komárom..................................................... 331 278 1876—1914 Budapest ..................................................... 293 247 1876-1914 Paks .............................................................. 231 222 1876-1914 Mohács ......................................................... 341 306 1876-1914 Gombos ......................................................... 420 349 1890—1914 Újvidék ..................................................... 379 277 1876—1914 Zemun (Zimony) ....................................... 433 274 1877—1914 Pancsova ..................................................... 423 249 1876-1914 Báziás ......................................................... 425 245 1876—1914 Drenkova ..................................................... 354 213 1876—1914 Orsóvá ......................................................... 409 278 1878—1914 II. A Tiszában. Állomás neve Az 1915. évi középviz Átlagos középviz magassága cm. magassága cm. éve Máramarossziget .................................... 60 56 1876—1914 Tekeháza ..................................................... 49 46 1890—1914 Tiszaújlak ................................................. 37 22 1876—1914 Vásárosnamény ........................................ 171 138 1876—1914 Záhony ......................................................... 75 30 1876—1914 Tokaj ............. ........................................ 288 192 1876—1914 Tiszafüred ....................................... 304 210 1876—1914 Szolnok............................................ 342 204 1876—1914 Csongrád ..................................................... 339 197 1876—1914 Szeged ......................................................... 384 243 1876—1914 Törökbecse ................................................ 342 204 1876—1914 Titel ................................................ 413 278 1876-1914 III. A Szávában. Állomás neve Az 1915. évi középviz Átlagos középviz magassága cm. magassága cm. éve Zagreb (Zágráb) ........................................ 50 70 1876—1914 Sisak (Sziszek, Galdovu) ....................... 350 189 1888—1914 Jasenovácz ................................................. 549 364 1888-1914 Stara-Gradiska (Ógradiska) ................... 525 333 1888-1914 Kobas ........................................................ 563 381 1888—1914 Brod (Bród) ... ............................................ 524 326 1888—1914 Samac (Samácz) ........................................ 409 256 1889—1914 Bosut (nem észlelt) ... „. ... .................. — 355 1888-1914 Mitrovieza ................................................. 507 311 1888—1914 IV. A Drávában. Állomás neve Az 1915. évi középvíz Átlagos középvíz magassága cm. magassága cm. éve Varasdin (Varasd) ................................... 192 146 1879—1914 Zákány ....................................................... 2 26 1876—1914 Barcs............... ... ... ................................... 76 96 1876—1914 Osijek (Eszék)............................................. 227 197 1876—1914 Igen csapadékos esztendőről számolunk be ez alkalomból. Mielőtt azonban az idősorrendbeli részletezéssel foglalkoznánk, előrebocsátjuk amaz árhullámoknak leírását, melyek tetőpontjai meghaladták vagy legalább is megközelítették az eddig észlelt legmagasabb vízállásokat. Kiemelkedő árhullámot hármat találunk ez évben. Az első márczius, a második április havában vonult le a Körösökön, a harmadik pedig deczember havában jelentkezett a Tiszán és mellékfolyóin. 1. Márczius havában a hóolvadás és esők okozták az áradást. a) A Fehér-Körös tetőpontjait 21., illetve 22-én jegyezték fel, mikor a honcztői mérczén egymagasságú vízállást észleltek, Borosjenőn pedig 25, Kisjenőn 79 és Gyulán 86 cm.-rel meghaladta az eddig észlelt legnagyobb vízállásokat.1) Megállapítható ez alkalomból, hogy főleg a Csigér-patak egyidejű áradásából származtak ez árhullám felette kimagasló vízszínei a Fehér-Körös alsó szakaszán. E rendkívül magas, 11-fokos árvíz ellen csak megfeszített munkával és nyúlgátak rögtönzésével lehetett megvédeni itt az ártért. b) A Fekete-Körös egyidejű árhulláma alig emelkedett ki az átlagos árvizek szintjéből. Tetőzéskor Belényesen 70, Tenkén 60, Talpason 169 cm.-rel alacsonyabb volt, csupán Nagyszerűiden haladta meg 8 cm.-rel és Remetén 64 cm.-rel az eddig észlelt legmagasabb- vízállásokat.2) Megjegyezzük, hogy az alsó szakaszon, a Fehér-Körös visszaduzzasztása és részben a Töz-patak áradása következtében álltak elő a kiemelkedő vízszínek. c) A Kettős-Körösben márczius hó 22-én a Fehér- és Fekete- Körösök árhullámai találkozván, Békésnél 69 cm.-rel magasabb vízszínt idéztek elő az eddig ösmert legmagasabb vízálláshoz mérten. *) *) Megjegyzendő, hogy »az eddig észlelt legnagyobb«-nak tartott 1887-ik évi nagyviz csak a legfelső szakaszon volt igazán legnagyobb. Alább — a középszakaszon történt nagymérvű gátszakadások és parti átömlések következtében — jelentékenyen alacsonyabban alakultak a vízállások. a) A legnagyobb víz kialakulására ugyanaz áll, ami a Fehér-Körösnél.
