AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

Ezt a fajta segítséget a könyvtár a már említett forrásokból: alapítványokból, adományokból tudta csak úgy-ahogy biztosítani. 1998-ban az Országépítő Alapítványtól kapott 100 000 Ft-ot fordíthatta a támogatásra az OSZK (91 könyv ára), továbbá 0,94 millió Ft-ot fogadott a könyvtár bankszámláján. Ebből 252 kötet megvásárlására és 44 lap előfizetésére futotta. Segítette a gyarapítási, de főleg a cseretevékenységet is a Fölöspéldány Központ és Tárolókönyvtár állománya is. Erre meggyőző példa a Régi Nyomtatványok Tára „szerzeménye". 1995-ben ebből az állományból, pl. 11 eredeti művet kaptak, ezek egy része kötésgyűjteményüket gyarapította, de volt köztük a Hungarika gyűjteménybe illő, valamint antikva kiadvány is. Ezen túl - időnkénti hely szemlék alkalmából - sikerül egy-egy különösen szép, kötéstörténeti érdekességet találni. A nemzetközi csere (támogatás) is támaszkodott erre az állományra, de még a klasszikus értelemben vett gyarapítást is segíthette. Amellett még pénzbevételhez juttatta a könyvtárat. (L. a megfelelő fejezetet.) A gyarapítást/cserét segítették kedvezményekkel egyes kiadók is, felesleges könyveik átadásával néhány intézmény is, sőt a könyvtár munkatársai is rendszeresen hozták be otthoni gyűjteményük nélkülözhető darabjait. Kötelespéldány A magyarországi anyagnak a nemzeti könyvtárba való eljutását megalakulásától kezdve a kötelespéldányok törvényekben foglalt ingyenes beszolgáltatási kötelezettsége jelentette. A nyomdák, illetve kiadók e feladatuknak a közel két évszázad folyamán többé-kevésbé eleget is tettek, csak a háborús és azt követő időszakokban jelentkeztek nagymértékű kiesések. A második világháborút követően egyre inkább ellenőrzésre szorult beszolgáltatási teljesítésük, a '90-es évektől pedig a kis kiadók megalakulása, átalakulása, megszűnése következtében már súlyos hiányok keletkeztek a beküldésben és ezáltal a könyvtár állományában is. Ezt fokozta immár a stabil, nagy kiadókra is vonatkozó gazdasági érdek, amely arra késztette őket, hogy a kötelező 16 példány helyett csak néhányat szolgáltassanak be. Ezt a tendenciát erősen fokozta az új kötelespéldány-törvény elkészültének évekig tartó előkészítő szakasza, amelyről csak azt lehetett biztosan tudni, hogy az OSZK, és más kijelölt könyvtárak, intézmények igényeit csökkentett körben és példányszámban fogja kielégíteni. Ez az előzetes hír önkényesen „hatalmazta fel" a kiadókat arra, hogy kiadványaikat a törvényben meghatározottnál egyre kisebb példányszámban küldjék be. 1998-ban jelent meg a 60/1998. (III. 27.) sz. Kormányrendelet, amely az addigi 16 példány helyett - dokumentumfajtáktól függően - általában hat, kevésbé jelentősekből három vagy még kevesebb példány beszolgáltatását írja elő. A nemzetközi csere céljaira addig megkapott két példány sort viszont törölte a nemzeti könyvtárnak juttatott mennyiségből. Ezeket meg kellett venni, anélkül, hogy a költségvetési keretben erre meg lett volna az ehhez szükséges összeg. A kötelespéldányok beszolgáltatása a kezdetektől fogva kisebb-nagyobb hiányokkal történt meg. így egyre sürgetőbben merült fel a hatásos ellenőrzés szükségessége, amelyet évtizedek óta gyakorolt is a könyvtár. Ezt ún. nyomdalátogatásokkal 91