AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

vétel 556, csere 1344; 1998-ban vétel 368, csere pedig 558 mű beszerzését tette lehetővé. A külföldi időszaki kiadványok esetében mindig domináns volt a csere szerepe (1995: előfizetéses 151 cím, csere 815 cím; 1996-ban előfizetéses 68 cím, csere 923 cím; 1997-ben előfizetéses 66 cím, csere 713 cím; 1998-ban előfizetéses 16 cím, csere 775 cím). A gyarapítás (vétel) és a csere közti összmunka a gyarapítás alapja, az együttműködést megkönnyíti, hogy az 1998-ban lezajlott átszervezés során valamennyi egység (1. még a Kötelespéldány-szolgálatot is) egy főosztályvezető irányítása alá került. A Csereszolgálat az 1990-es évekig két teljes kötelespéldány-sort kapott, de ez a következő években a nyomdák és kiadók - elsősorban anyagi okok miatti egyre hiányosabb beszolgáltatási tevékenysége, különösen a drágább könyvek tekintetében, egyre inkább csökkentette. Az 1998 áprilisában életbe lépett új törvény pedig a cserére egyetlen sorozatot sem biztosított a nemzeti könyvtár számára. Ettől kezdve csupán az OSZK költségvetési keretéből fizetett vásárlás útján lehetett a külföldi igényeket kielégíteni. Ez a keret viszont igen szerény volt. Ezt próbálta a Csereszolgálat pályázati támogatások és az ún. fizető partnereknek nyújtott szolgáltatásokból befolyt összegek bevonásával növelni. Negatív tényezőként hatott a kiadványárak drasztikus emelkedése is, amely a nyugati országokban lényegesen nagyobb mértékű volt mint nálunk, de a hazai sem volt kedvező, már 1994-ben 30-40%-ot jelentett. 1996-ban pl. 9408 könyvért 4,85 millió Ft-ot adott ki az OSZK, 1997-ben viszont 6722 műért 4,02 millió Ft-ot fizetett ki. Az időszaki kiadványok előfizetési árában a jelzett két évben - az előző évekhez hasonlóan - kb. 40%-os volt az áremelkedés mértéke. Ebben jelentős szerepe volt a postai szállítási költségek növekedésének is. A cseretevékenység formáiról azt kell tudni, hogy azok mindig meglevő két változata: a szoros értelemben vett nemzetközi kiadványcsere és a támogatás, amely a külföldi magyar iskolák, intézmények és intézetek hazai kiadványokkal való ellátására irányult, ezekben az években valamelyest távolodott egymástól, a jelentésekben is elkülönítve kerülnek ismertetésre. Harmadik csoportként említhetők viszont az utóbbi években kialakult ún. „fizető-partnereké", akik nem kérnek kiadványokat az OSZK-tól, hanem eljuttatják listáikat azzal a kéréssel, hogy a könyvtár szerezze be számukra őket és vállalja kiküldetésük szervezését is. Ok természetesen minden költséget megtérítenek. Ezeket a partnereket a valóbani cserepartnerek körébe sorolja a Csereszolgálat, hiszen a teendők azonosak mindkét területet illetően, 1996-ban pl. az akkor még csak nyolc fizető-partnernek 2717 db, 3,5 millió Ft értéket képviselő könyvet küldtek ki. A nemzetközi cserekapcsolatok - bármely formájáról legyen is szó - zökkenőmentesen működnek, sőt a nyugati könyvtárakkal, intézményekkel még élénkült is a kapcsolat: közülük többen még a kötelező cserén vagy költségtérítésen felül is támogatják a magyar nemzeti könyvtár gyarapítását. Változatlanul jó az együttműködés a szlovák és a cseh nemzeti könyvtárral is. A kelet-európai partnerekkel folytatott együttműködés főleg anyagi okok miatt sajnos akadozik (Bulgária, Oroszország stb.). Ez azért is veszteség az OSZK számára, mert ezekből az országokból kizárólag csere útján érkeztek be a hungarika-kiadványok. 89