AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Plihál Katalin: A hollandiai magyar peregrináció emléke a térképeken

amelyek semmiképpen nem származhattak írásos forrásokból, csak olyan személyektől akik az érintett területeket igen jól ismerték és a magyar nyelv helyesírási szabályait alkalmazták. Vajon honnan, kiktől származhattak ezek az új helynevek? Úgy gondoljuk, hogy a fenti kiegészítéseket a holland térképkészítők írott források alapján ilyen jól aligha készíthették el. Akkor pedig felmerül a kérdés, hogy vajon kik működhettek közre az itt bemutatott térképek névanyagának bővítésében? Kathona Géza (1979) gyűjtötte össze azoknak a diákoknak az adatait akik egykoron a különböző református iskolákból tanulmányaik befejeztével 1623 és 1711 között a különböző holland egyetemekre beiratkoztak. Ismeretei szerint 959 személy jutott el a királyi Magyarországról a különböző holland egyetekre illetve főiskolákra. Az Erdélyi Fejedelemség területéről Tónk Sándor-Szabó Miklós (1993) tanulmányai nyomán szerezhetünk ismerteket, hogy mely századokban milyen akadémiákat látogattak az onnan külföldre utazó ifjak. A magyarországi tanulmányaik bevégzésével legtöbb jeles diákunk valamely híres külországi egyetemet igyekezett felkeresni Európában már a középkorban is. Az évszázadok folyamán az egyetemet járt értelmiségiek voltak a Nyugat- és Ke2. Mercator, G.: Transylvania. Duysburg. 1595 OSZK TA 4 503 349