AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Plihál Katalin: A hollandiai magyar peregrináció emléke a térképeken

3. Tiszántúl részlete Martin Stier térképéről OSZK TA 359 let-Európa közötti szellemi kapcsolatok legfontosabb láncszemei (Waczulik M. 1984). Magyarország három részre szakadása után, valamint az új európai szellemi életet meghatározó vallási reformáció nyomán felsőbb tanulmányok folytatására a XVII. században is több száz hazánkbéli ifjú indult a különböző régi és újonnan alapított külföldi egyetemekre vagy akadémiákra. Ez volt a „peregrinatio academica", azaz a külföldi egyetemjárás, ami nélkül a tudomány Johannes Honterus, Apáczai Csere János, Szenei Molnár Albert, Pósaházi János stb. által elért csúcsai a hazai értelmiségiek számára megközelíthetetlenek maradtak volna (Waczulik M. 1984, Tónk S.-Szabó M. 1993). A katolikus vallásúak a fenti évszázadban is elsősorban az itáliai „alma mater"-ekben folytatták tanulmányaikat, míg a lutheránusok a különböző németországi egyetemeket keresték fel, a reformátusok viszont Hollandiába mentek legszívesebben, ahol az oktatás szintje rendkívül magas volt Bár a XVII. század történelme is számos veszedelemtől volt terhes, a hazai iskolákban meg nem szerezhető tudás elérése több száz ifjút vonzott Hollandiába, emellett a tehetősebb, idegen országokat megismerni vágyó főurak gyermekei kíséretükkel gyakran megfordultak Amsterdam utcáin is. Ez utóbbit csak „peregrina350