AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig

Az épület védelme, légoltalmi intézkedések Az állománymentési munkálatokkal párhuzamosan fogalmazódtak meg és léptek életbe azok az intézkedések, amelyek az épület biztonságát szolgálták. 1942. szeptember 14-én adta ki Fitz József azt a körlevelet, amely a Múzeumi Tanács 12-én hozott határozataira épült.

43 A könyvtár bezárásának idejét 14 órára hozták előre. Csak kivételes esetben - akkor is főigazgatói engedéllyel - maradhattak a tisztviselők 17 óráig, az osztályvezetők 20 óráig a munkahelyükön. A zárás módjáról és ellenőrzéséről ugyancsak intézkedtek. 1943. február 13-án már súlyosabb előírások bevezetésére került sor

44

: ez a könyvtár 21 férfi tisztviselőjét este 9 órától a naponkénti elsötétítés időpontjának megszűntéig légoltalmi ügyeletes szolgálatra kötelezte. Teendőit részletesen meghatározta - légiriadó esetére is. A napi nyitást és zárást csak „a Könyvtár esküt tett, erre kijelölt alkalmazottja" végezhette. Az emeleti helyiségek ajtajait - a könnyebb átjárhatóság érdekében nyitva kellett hagyni, viszont a két főbejárati ajtó, a Hírlaptár és a ruhatári folyosó bezárására különös figyelmet kellett fordítani. Május elsejétől augusztus 15-ig az éjszakák rövidülése miatt csökkent a légitámadások valószínűsége, ezért a szolgálatot feltételesen szüneteltették. Ez az intézkedés nem tudni meddig maradhatott érvényben, hiszen az augusztusban megtartott főigazgatói értekezlet jegyzőkönyve erről az eljárási módról múlt időben beszélt. Az ekkor elhangzottakból az derül ki, hogy a főépületben megmaradt a 14 óráig terjedő munkaidő, az éjszakai ügyeletes szolgálatot 14 órától másnap reggel hatig az épületben bennlakó 27 fő segítségével helyreállították (közülük tizenketten tűzoltó szolgálatra is alkalmasak), az épületben minden tisztviselőt kétszer is végigvezettek, így ők a tűzoltó szerek, fecskendők stb. elhelyezését és használatát megismerték. Légiriadónál a kaput bezárták. Éjjel a kertben szolgálatot teljesítő rendőr értesítette a kapust a szükséges intézkedések megtétele érdekében (kulcscsomók kézhezvétele, ajtók nyitása, zárása, ablakok védelme). Bár 1944 áprilisában megkezdődtek a Magyarország elleni rendszeres légitámadások, az éjszakai inspekciót végleg megszüntették azzal az indoklással, hogy az épületben egyre több bennlakó van, a légó-inspekciót maguk is el tudják látni.

45 Október 9-én vették kézbe a Múzeum tisztviselői azt a levelet, amelyben Hóman Bálint, a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke az ország súlyos helyzetére hivatkozva közölte,

46 hogy „a polgári foglalkozású férfiak és nők, közöttük elsősorban a közszolgálati alkalmazottak, fokozott mértékben teljesítsék ezekben a rendkívül nehéz időkben feladatukat s ezzel a rend és fegyelem megtartására is jó példát szolgáltassanak". A nyolc órai, illetve ennél is hosszabb munkaidő bevezetését - amelyre egy minisztertanácsi határozat lehetőséget adott - feleslegesnek tartotta, ellenben a szabadságok kivételét - orvossal igazolt betegség és tanulmányi szabadság kivételével betiltotta. A nyolc napnál hosszabb ideig indokolatlanul távolmaradók, vagy a hivatalból a munkaidő alatt rendszeresen eltávozó személyekről a vezetők kimutatást kötelesek összeállítani, az érintetteket katonai vagy hadi munkaszolgálatra történő behívásra fogják javasolni. 312