AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig
A Magyar Nemzeti Múzeum összes épületének légoltalmi vezetői tisztével Schiller Rezsőt, a Gazdasági Hivatal vezetőjét bízta meg, a légoltalmi felelősök pedig Kalotai Lajos főmérnök, illetve helyettese, dr. Tasnádi Kubacska András elnöki tanácsos voltak. A főépület Tasnádi Kubacska András irányítása alatt állt. Délután 2-től 6-ig (tehát a hivatali idő után) at ügyeletes tisztviselő, majd távozásuk után a bent lakó, vagy az oda beköltöztettek közül két fő, és a kint lakók közül is két alkalmazott volt köteles az inspekciót ellátni. A továbbiakban Hóman Bálint az esetleg károsodást szenvedett épületek felelőseiről rendelkezett, majd iratát egy komoly fenyegetéssel zárta: amennyiben e rendelkezések nem vezetnének eredményre, úgy kénytelen lenne a nyolc órai munkaidő elrendelésére, s a mulasztást elkövető alkalmazottakkal szembeni legszigorúbb eljárás megindítására. November 25-én, a Margit-híd felrobbantása után született meg Tasnádi Kubacska András aláírásával az a rendelkezés, mely szerint, ha az összeköttetés Pest és Buda között megszakadna - „de csakis abban az esetben" - a Budán rekedt tisztviselők az Országos Levéltárban kötelesek jelentkezni, esetleg szolgálatot is teljesíteni. 47 1945-1946 Az ostrom, romeltakarítás, helyreállítási munkák 1944 karácsony estéjén a szovjet csapatok körülzárták Budapestet, és megkezdődött a város ostroma. A Múzeum pincéjében kb. százan tartózkodtak, az inspekciót tartó személyek mellett itt vészelték át az ostromot a Múzeum épületében állandóan bennlakókon kívül azok a tisztviselők és családtagjaik is, akik a stabil épületben való tartózkodást biztosabbnak vélték mintha saját házukban maradnának. Senki sem gondolt arra, hogy a mélyen fekvő pincében milyen veszélyes helyzetbe kerülnek. Január 16-án a hajnali órákban német katonai alakulatok vonultak be az épületbe, semmibe véve a magyar és német részről is hitelesített mentesítő iratot 48 . A pincét mindenkinek el kellett hagynia - számolt be a történtekről a családjával ott tartózkodó Ortutay Gyula. A német katonák elvonulása után szovjet (szibériai) egység vonult be az épületbe, aknaszedőkkel felszerelve és kutyák kíséretével, egy oldalsó bejáraton keresztül. Ekkor vált világossá a pincében menedéket keresők számra, hogy a németek az épületet a legalsó helyiségektől kezdődően egészen a legfelső emeletig aláaknázták. Azt tervezték, hogy a benyomuló szovjet egységekre rárobbantják az egész épületet. Szerencsére ezt nem sikerült megvalósítani, mert messze voltak a teljes aknahálózat összeköttetésétől és a szovjet csapatnak sikerült az aknakarokat megsemmisíteni. Akik ma a Széchényi Könyvtárban dolgoznak vagy kutatnak, nyilván nem tudják, hogy a Múzeumban tárolt dokumentumok egésze megsemmisült volna, és száz ember a romok alatt lelte volna halálát, ha a szibériai katonák sikeres akciója 313
